Nem is az a legkínosabb, hogy Orbán a 23. európai politikusként (gyakorlatilag utolsóként) kapott meghívást a Fehér Házba, és erre a meghívásra is gyakorlatilag befizetett: az adófizetők egymilliárd dollárját költi Orbán arra, hogy végre megjelenhessen a Fehér Házban és valakinek érezhesse magát.
Miközben a szélsőjobboldali, illiberális és rasszista Trump megválasztása után azt remélték, hogy „két illiberális jó barát” alapon, Orbán az elsők között masírozik majd be a Fehér Házba, mint az illiberális világforradalom európai „vezetője”, aki az amerikai fehér keresztény felsőbbrendűség vezetőjével találkozik. Ebből nem lett semmi, de még ennél is szégyenteljesebb, hogy az Egyesült Államok mindkét politikai irányzata tiltakozik a meghívás ellen, a világsajtó Orbánt szélsőségesnek és diktátornak nevezi, akinek nincs ott helye.
Ezért szó nincs arról, hogy Orbán valamiféle tekintélyként vagy elfogadott politikai vezetőként lesz vendég a Fehér Házban. Orbán nem az amerikai demokrácia elismeréseként lesz Trump vendége. Sem az amerikai, sem a világsajtó nem tekinti Orbán érdemeinek a látogatás tényét, hanem inkább Amerika szégyenének látják, hogy beteheti a lábát a Fehér Házba. Ezért követelték, hogy Trump mondja le a meghívást, vagy ha nem teszi, legalább tegye szóvá a jogállam felszámolását, a zsarnoki önkényuralmat.
Nem beszélve arról, hogy Orbán Amerika és az amerikai értékek ellenfele, aki Amerika ellenségeivel építi a kapcsolatait Washington érdekei ellen, miközben a NATO tagja. A NATO biztonságát veszélyezteti Orbán NATO tagsága, mert az Egyesült Államok és a NATO titkai cseppet sincsenek Orbánnál megbízható és jó kezekben. Orbán eladta magát és Magyarországot az oroszoknak és a kínaiaknak korrupciós ügyletekkel, és minden bizonnyal Putyin zsebében van. Pompeó legutóbbi budapesti látogatása ezt kívánta érzékeltetni. Azzal, hogy Orbán feleslegesen egymilliárd dollárért amerikai hadi eszközöket, fegyvert vásárol, csak látszólag jelent hűségnyilatkozatot. Ez inkább a pávatánc része, a Fehér Ház-i meghívás kierőszakolása, és a környező országoknak szóló fenyegetés és fegyverkezés.
Az amerikai mértékadó sajtó Orbánt kivétel nélkül szélsőségesnek, diktátornak, a legjobb esetben autokratának nevezte, rendszeréről nemhogy kritikusan, de a legnagyobb megvetéssel írt. Mintha egy „büdös zoknit” tartanának a kezükben, s be kellene fogni az orrukat, amíg a szennyesbe dobják. Ezzel összhangban republikánus és demokrata szenátorok írásban tiltakoztak Orbán meghívása ellen, illetve követelték azt, hogy Trump a találkozó nyomán vesse fel a jogállamiság elpusztításával kapcsolatos amerikai véleményt, a szabad és egyenlő választások megszüntetését, a sajtószabadság brutális korlátozását, a hazug propagandát, az igazságszolgáltatás függetlenségének megszüntetését, a tanszabadság eltörlését, a tudományos élet elleni szélsőjobboldali támadást, az MTA megszüntetését, a CEU elüldözését, stb..
Az Unió első fasiszta államának vezetője azt képzeli, dicsőségesen vonul be a Fehér Házba, ahol egy hozzá hasonló illiberális az elnök, de ez cseppet sincs így. Még akkor sem, ha Trump felhasználja saját bevándorlásellenes propagandájához Orbánt, és szokásához híven szuperlativuszokban nyilatkozik majd a vendégről, és ellátja a szokásos trumpli dicshimnuszokkal, amelyeket a fülöp-szigetek-i és az észak-koreai tömeggyilkos vezetők és más népirtók is ugyanígy bezsebelhettek. Ezeknek azonban semmiféle fedezetük nincs. Nem akárki, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke, és a demokraták bizottsági vezetője írta alá a levelet, akikhez mások is csatlakoztak. A jelenlegi végletesen megosztott amerikai belpolitikában kétpárti egyetértéssel született a levél, ami szinte példa nélküli.
A demokrata többségű Képviselőház külügyi bizottságának elnöke hivatkozik Orbán idegengyűlöletére és antiszemitizmusára, és egyenesen azt indítványozta, hogy Trump mondja le a meghívást. Az üzlet miatt erre semmi esély nem volt, de erkölcsileg kifejezi, hogy Orbán nem szívesen látott vendég Washingtonban, és a meghívását a fegyvervásárlásnak és annak az amerikai doktrinának köszönheti, amely kezelni szeretné az Orbán által Kelet-Közép-Európában elindított antidemokratikus folyamatokat, mert Trump egyszer távozik, de Amerika marad, és Amerika érdeke a stabil demokrácia a térség országaiban. Azzal itt mindenki tisztában van, hogy az Orbán általa emlegetett diktatórikus „stabil kormányzás” valójában egy puskaporos hordó, amely bármikor felrobbanhat.
Az amerikai emberi jogi szervezetek nem csupán az emberi és polgári jogok ellen intézett támadásokat kifogásolják, hanem a Egyesült Államokkal való partnerség gyengítését is Orbán szemére vetik, hogy az oroszokkal Amerika érdekei ellen szervezkedik és veszélyezteti a NATO-t. Kifogásolják, hogy a Fehér Ház nem először tárja ki a kapuit „diktátorok” előtt, ha hoznak Amerikának egy kis bizniszt. Szemére vetik az elnöknek, hogy az amerikai kormányzat nem egy üzleti vállalkozás, hanem bizonyos értékeket képvisel és megkövetel, Orbán pedig nem felel meg ezeknek a követelményeknek. Putyin-barátsága miatt az Orbán-látogatást az amerikai külpolitika egyik legnagyobb tévedésének nevezik. Orbán szemére vetik, hogy Putyin érdekeit támogatja Ukrajnával szemben.
Külön fejezet a Soros György ellen indított folyamatos antiszemita támadás. Még arról is megemlékeznek, hogy Orbán meghamisítja a történelmet, köztük a holokauszt eseményeit is. Azt írják, Magyarország kockáztatja saját biztonságát – és a nyugati demokráciákét, így Amerikáét is -, és teljesen elutasítja a szabad média, a jogállamiság és az emberi jogok alapvető értékeit. Arra kérik az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja felül Magyarországgal kapcsolatos politikáját, és felszólítja az adminisztrációt, hogy legyen hangosabb, kritikusabb és aktívabb annak hangoztatásával, hogy alapvető demokratikus értékek aláásása súlyos következményekkel jár. Helytelenítik, ha Orbán úgy távozik a Fehér Házból, hogy erre nem hívják fel a fgyelmét. Mindezzel együtt, ismerve Trump tárgyalási stílusát, erre semmi esély nincs.
Ezzel együtt Magyarország szégyene ez az ember. Még washingtoni meghívása sem elismerést, hanem gyalázatot hozott a magyar névre, mert a világsajtó „magyar” miniszterelnöknek hívja, és mély undorát fejezi ki a személye és a rendszere iránt. Nem jó magyarnak lenni Amerikában, mert Orbánt még a republikánusok sem fogadják el, és még Trump hívei előtt is szégyenkezni kell egy magyarnak Orbán miatt.