Ismét megmutatták, hogy kicsodák. 2006-ban a Magyar Televízió székházánál vitézkedtek, felgyújtották az épületet, leharcolták fél Budapestet. Azóta Európa több városában is tiszteletét tette a csürhe. „Kis országnak egy csőcseléke van”, jegyezte meg annak idején Királyhegyi Pál, aki nemcsak nagyszerű humorista volt, de gondolkodónak is igen kiváló.
A mi csőcselékünk ezúttal Lisszabon utcáin menetelt és öklendezte magából kikelve az éppen aktuális jelszavakat. „Cristiano homoszexuál” és „Utálunk szar Románia.”
Mintha ettől nekünk, Magyarországon élő magyaroknak jobb lenne az életünk.
Ronaldóról most csak annyit, hogy ugyanúgy 7-es szám mezben futott ki a pályára, és ugyanúgy csapata kapitánya volt, mint a magyar válogatottban szereplő Dzsudzsák Balázs. És körülbelül ugyanannyira homoszexuális, mint magyar „kollégája”.
A különbség, hogy Cristiano Ronaldo rúgott két gólt, és csapata vezére volt, míg a magyar 7-esnek még momentumai sem voltak a pályán.
A „szar Romániának” pedig végképp nem volt semmi értelme. Nem a románok ellen játszott ugyanis a magyar válogatott, Románia még csak egy csoportban sincs velünk. Persze, ahogyan az antiszemitizmushoz nincs szükség zsidókra, úgy románok sem kellenek a románozáshoz. Megy ez egyes magyaroknak bárhol, bármikor.
Tessék megnyomni egy gombot, és – csakhogy stílszerűek legyünk – már ömlik is a szájukból a szar.
Magyarország bemutatkozott. Tetszik, nem tetszik, ez a kép alakult ki most a magyarokról. Cristiano Ronaldót nem muszáj szeretni, de ettől ő még nem lesz homoszexuális. És ha netán az lenne – még egyszer: nem az – akkor sincs senkinek semmi köze hozzá.
Ha a magyarok utálják Romániát, mert szerintük szar, akkor ne csodálkozzanak, ha Romániában nem szeretik a magyarokat. És akik utálnak bennünket, azoknak szintén van valamilyen, nem túl hízelgő jelzőjük a mi országunkra.
A magyar válogatott – elnézést az Amerikai Népszava olvasóitól a kifejezésért – viszont tényleg nagyon szar volt szombaton este Portugáliában.
