A Horthy Miklós Társaság szobrot szeretett volna állítani májusban a Fejér megyei Perkátán, ám – Magyarországon szokatlan módon – a helyiek tiltakozása miatt az önkormányzat kénytelen volt visszavonni a korábban már megadott engedélyét.
Ám a szobor nem maradt állítatlanul, mert a szintén Fejér megyében található Kálozon parkjába (ami magánterület) fogadta a Zichy-Széchenyi-kastély tulajdonosa.
Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság elnöke a rendezvényen azt mondta, további szobrokat kívánnak állítani Horthy Miklósnak. Noha e szándék több helyen elhasal a tiltakozások miatt, a Horthyt szeretőknek nem kell csüggedniük: először is Hegedűs Lórántnak köszönhetően Budapesten a Szabadság téri református templom már van egy példány.
Másodszor, azért alapvetően a magyar éghajlat egyébként nem kedvezőtlen, nemcsak a poloskák, hanem a Horthy-szobrok szaporodása szempontjából sem. Mindkettő elleni küzdelem meglehetősen hiábavalónak tűnik, még ha az őket nem kedvelők nem is tudnak megmaradni velük egy légtérben.
A trianoni békeszerződés 97. évfordulóján, június 4-én például a Tolna megyei Harcon, a Diófa Csárda udvarán avattak újabb mellszobrot. Az MTI tájékoztatásából nem sok derül ki, még a szobor alkotójának neve sem, az viszont igen, hogy megjelent Horthy Emese, Horthy Miklós rokona. A Társaság Facebook oldalán azonban megtalálható az egész műsor az Álmos Király Televízió – tudták, hogy van ilyen? – jóvoltából.
Aki kedvet érez a több mint kétórás műsor megtekintéséhez, az hallhat Horthy-nótákat, Hegedűs Lóránt beszédét, és egyebeket, a legszomorúbb rész talán, ahol Tóth Árpika („Tóth Árpád Sándor fiam”, ahogy Zetényi mondja) himnuszt szaval, majd Horthy-nótákat énekel Zetényi-Csukás Ferenc karján.
Ám ezzel nincs vége, mint a Magyarok Világszövetsége honlapja hírül adja, a következő helyszín ismét Budapest lesz: Csillaghegyen, az Attila Nagykirály szálloda udvarán június 17-én avatják a következő mellszobrot.
A vendégek értékelése alapján közepes szálloda létezik Attila Hotel verzióban, valamint a rendkívül igénytelen honlapú Attila Nagykirály Hotelként is. Viszont utóbbin kivételes lehetősége van az oda látogatónak: megjelölheti, honnan böngészi éppen az internetes felület, én például – a felajánlott lehetőségek alapján – most éppen Csonka-Magyarországról.
Horthy Miklós kormányzói működése alatt fogadták el a zsidókat kirekesztő törvényeket, és indultak meg a deportálások, sőt, a nácik bevonulását követően is vezette az országot, 1944. október 16-ig. Portugáliában halt meg 1957-ben, 86 évesen, természetes körülmények között. Kenderesen, születési helyén temették újra 1993-ban.
Ha csak az utolsó mondatot elolvassa egy intelligens ember, máris felfogja, mi a szoborállítással a probléma. De szívesen mutatjuk képen is:
Normális helyen fel sem merülne ilyen tevékenység ötlete. Magyarországon azonban, ha így haladunk – Zetényi-Csukás szerint további három helyszín jelentkezett már a szoborállítás iránti kínzó igényével -, akkor lassan úgy mérik majd egymást az emberek, hogy „aztán hány Horthy-szobros helyről vagy, ecsém?”
Mondom én, hogy lassan már nehéz lesz talpalatnyi földet is találnia a magunkfajtának, ahol jól érezheti magát.
Istenem, mi a fészkes közünk van Európához, komolyan?
