Balog Zoltán birodalmi erőforrásminiszter előadást tartott Bajorországban a „Bayreuthi kulturális beszélgetés” című rendezvényen. Feltehetően azért hívták meg, amiért egy klebensberges általános iskolás gyerek bogarat tűz fel gombostűvel, hogy megfigyelje, milyen egy ilyen furcsa állat. Nyilván kíváncsiak voltak, milyen egy volt református lelkész, aki pengedróttal várja a halálból menekülőket. Nem csalódhattak, Balog eléjük öntötte sötét agyának minden szennyét.
A miniszter a bevándorlás kérdéséről szólva kiemelte, hogy „Európa gyengülő kulturális öntudattal rendelkezik és nagy veszélynek tesszük ki magunkat, ha kizárólag a tolerancia alapján fogadunk be idegen kultúrákat, vallásokat, életmódokat”. Az idegen kultúra veszély, ezt mintha már hallottuk volna valahol. Először is tisztázni kellene, mit értünk „Európa kulturális öntudatán”, hogy érthessük Balog páter szavait. Ha Európa kulturális identitása azonos a „keresztény Európaként” ismert sötét középkor kirekesztő, intoleráns, inkvizíciós magatartásával, a nyilasok kultúrájával, akkor Balognak igaza van, és elsőként is a magyar szögesdrót mellé máglyákat kellene előbb állítani, esetleg kivégző osztagokat a Duna partjára, megerősítve ezzel „Európa gyengülő kulturális öntudatát”.
De ha Európa kulturális öntudata a befogadás, a tolerancia, az együttérzés, a felebaráti szeretet, az üldözöttek megsegítése, a kulturák és a vallások sokszínűsége és szabadsága, akkor a Balog által veszélyesnek titulált tolerancia éppenséggel erősíti Európa kulturális öntudatát. Nincs az európai kulturális öntudat erősítésének nagyszerűbb lehetősége és eszköze, mint a hazájukból elüldözött, életüket mentő százezrek befogadása és megsegítése. Ebben az esetben Balog nem a mai Európában él, hanem a keresztes háborúk idején. Balog az a református lelkész, aki a legsötétebb politikai katolicizmus híve. Megfeledkezik arról, hogy a „kereszténynek” álcázott, burkolt náci elméletét abban a Németországban adta elő, amelyik ismeri ezeket a hitleri gondolatokat, amelyek persze soha nem álltak távol az ő anyaszentegyházától.
Balog azonban ennél is tovább ment. Ha még nem láttak a németek magyar fasisztát, itt az alkalom, ismerjék meg a magyar emberi erőforrásminiszter személyében. Balog azt mondta, ha már jók akarunk lenni, akkor legyünk jók a cigányokhoz, akik már úgyis itt élősködnek a nyakunkon, nem kell ehhez beengedni a menekülteket. Emberi söpredékünk van nélkülük is, úgy hívják őket, hogy cigányok. Balog azt mondta, „inkább Európa roma lakosságát kellene erősebben integrálni. Van egy olyan munkaerő- és kulturális potenciál, amely Európán belül van, de még nincs integrálva.”
Magyarul, csináljunk embert a cigányokból. Integráljuk őket a mi szép fasiszta kulturánkba, amely Magyarországon már jó ütemben halad, jelenleg éppen a közmunkatáborokban nevelik őket, este munka után hazamehetnek. A rabszolgaság majd betöri őket a kultúránkba és integrálja őket az európai kultúrába, már amit Balog annak nevez. Ne fogadjuk el, ne vegyük tudomásul a kulturális sajátosságaikat, szokásaikat, ne tartsuk tiszteletben azokat, hanem integráljuk őket, kulturális gyökereiktől megfosztva őket. Legyenek a rabszolgáink, a beszélő szerszámaink. Ezt mondta Balog.
Ez az ember a magyar humán szféra irányítója, ő irányítja Magyarországon az oktatást, az egészségügyet, a szociális ellátást, a tudományt, a sportot, a kutatást, a népjólétet, a vallást, a lelkiismereti szabadságot, a kultúrát és a tömegtájékoztatást. Elnézést, ha valamit kihagytunk volna. Néha meghívják külföldre, mert ekkora állatot Európában ötszáz éve nem láttak. Magyarország jól teljesít.