A NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya 60100-161/2020 bü. számon a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontja szerinti “költségvetési csalás és más bűncselekmények” elkövetésének gyanúja miatt elrendelte a nyomozást Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze ügyében, Bartus László feljelentése nyomán, a Fesz lesz című könyvben olvasható tények alapján. A nyomozás alapja az, hogy a feljelentés alapján alaposnak találták a gyanút, hogy a feljelentésben szereplő tényállás bűncselekmény, az elkövető a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési csalást (adócsalást) és „más bűncselekményeket” elkövetette. A nyomozás az adócsaláson kívül kiterjed ezekre a más bűncselekményekre is. A feljelentésben szereplő elkövető Németh Sándor, csupán a társtettesei a lánya, Németh (Kauzál) Alexandra, és Mészáros István ügyvéd, a Hit Gyülekezete Országos Vezetőségének ügyvezetője.
A nyomozás feladata annak megállapítása, hogy az alapos gyanú szerint feltételezett bűncselekményt elkövették-e. Egy elkövetett bűncselekménynek mindig van elkövetője. A cselekmény és az elkövető személye elválaszthatatlan, mert a cselekményt az elkövető hajtotta végre. A feljelentésben, amely alapján a nyomozást elrendelték, kizárólag olyan cselekmények szerepelnek, amelyeket Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze követett el. Ezért az alapos gyanú az, hogy az eljárásban szereplő bűncselekményeket Németh Sándor elkövette, mert a ő cselekmények elkövetője. Ezért a nyomozás annak megállapítására irányul, hogy Németh Sándor elkövette-e a gyanúban szereplő bűncselekményt.
Az ATV eltulajdonítása, a hűtlen kezelés, a lopás és az adócsalás is az ő személyéhez kötődik, mivel az ATV eltulajdonított vagyonrésze az ő nevére került, az ő háza és látható vagyona mögött nincs adózott jövedelem, amely fedezetül szolgálna. A lelkészek havi fizetésére vonatkozó adómentes keresetéből ekkora vagyont nem lehet összespórolni, milliárdos jövedelemre pedig nem vonatkozhat az egyházi személyeknek járó adómentesség. Emellett az ATV székházának és részvényeinek eltulajdonított része Németh Sándor vagyonában keletkeztetett olyan jövedelmet, amit vélhetően nem vallott be, és nem fizetett meg.
Ezért, amikor a hatóság nyomoz, akkor azt nyomozza, hogy Németh Sándor a feljelentésben szereplő bűncselekményeket elkövette vagy sem. A nyomozóhatóság bizonyítékokat gyűjt arra, hogy a bűncselekményt elkövették. A nyomozás nem független Németh Sándor személyétől, s a nyomozás nem mellette, hanem ellene irányul. Nem azt keresik a nyomozóhatóságok az eljárásban, hogy Németh Sándor a bűncselekményeket nem követte el, hanem ahhoz keresnek több bizonyítékot, hogy a bűncselekményeket elkövette. Nem mellette nyomoznak, hanem ellene. A hipotézis nem az, hogy nem követett el semmit, mert akkor nem rendelik el a nyomozást. Ártatlanság bizonyítására nem rendelik el a hatóságok a nyomozást. A hipotézis az, hogy Németh Sándor a feljelentésben szereplő bűncselekményeket elkövette, és a nyomozás feladata az, hogy ezt a hipotézist bebizonyítsa, bizonyítékok hiányában pedig kizárja.
Ezért egyetlen nyomozás sem a feltételezett tettes meggyanúsításával kezdődik, mert a nyomozás éppen arra irányul, hogy a bizonyítékok alapján az elkövetőt meggyanúsítsák a bűncselekmény elkövetésével. Ez egy büntetőeljárási aktus, amely a nyomozásnak azon szakaszában következik be, amikor elegendő bizonyítékot szedtek össze, hogy a tettes elkövette a bűncselekményt, s ezért gyanúsítottként hallgassák ki. Ez általában a nyomozás legvégén történik meg, vagy a végéhez közeledve. Ezért nem jelent semmit az, ha a nyomozás elrendelésekor a feljelentésben szereplő tettes nem lesz gyanúsított, mert a gyanúsítás nem az eljárás elején, hanem a végén történik meg. Ez nem azt jelenti azt, hogy nem nyomoznak ellene. Ha a nyomozás sikeres, a tettest meggyanúsítják, gyanúsítottként kihallgatják, az általa elmondottakat ellenőrzik, s ha azok nem cáfolják a bűncselekmény elkövetését, vádemelési javsalatot tesznek az ügyészségnek.
Ha az ügyészség bizonyítottnak látja a bűncselekmény elkövetését, akkor vádat emel a gyanúsított ellen, ami által a gyanúsított vádlott lesz, és elkezdődik a bírósági eljárás, amelyet követ az ítélet. Gyanúsításra akkor nem kerül sor, ha az eljárást bűncselekmény hiányában vagy bizonyítottság hiányában megszüntetik. Németh Sándor ügyében egyelőre ott tartunk, hogy a feljelentés alapján az ügyészség és a nyomozóhatóság a bűncselekmény elkövetésének gyanúját megalapozottnak találta. Ez önmagában is jelent valamit, hogy a bűncselekmény gyanújával elkezdődött a nyomozás, amely nem Németh Sándor mellett, hanem ellene zajlik, mert ő a feltételezett elkövető. Ez azt jelenti, hogy a Bartus László könyvében és feljelentésében szereplő tények valósak, a büntetőjog alapján megállják a helyüket, a Fővárosi Főügyészség és a NAV Bűnügyi Főigazgatóság nyomozóhatósága szerint megalapozzák a bűncselekmény elkövetésének gyanúját.
Mindezt azért szükséges elmondani, mert a Hit Gyülekezete azzal a hamis információval vezet félre a tagjait, hogy ha nincs gyanúsítás, akkor nem nyomoznak Németh Sándor ellen, sőt nyomozás sincs. A nyomozás tényét az ügyészség és a NAV Bűnügyi Főigazgatósága is megerősítette, az pedig természetes, hogy egy nyomozati eljárás nem a gyanúsítással kezdődik, mert az csak a nyomozás eredménye lehet, amelyre a nyomozás végén kerül sor. A nyomozás végződhet úgy, hogy nem gyanúsítják meg Németh Sándort és megszüntetik az eljárást a fenti okok miatt, de akkor az ellene folytatott nyomozás lett sikertelen. Akkor is ellene nyomoztak, nem mellette, és nem a személyétől függetlenül. Ez utóbbira nagy valószínűséggel csak akkor kerülhet sor, ha Németh Sándor az ügyben politikai védelmet kér és kap, a nyomozóhatóság pedig attól kezdve nem a bűncselekmény megállapításán, hanem eltussolásán dolgozik. A bizonyítékok és a tények ugyanis egyértelműek, amit igazol a nyomozás elrendelésének ténye is.
Ezért komolytalanok azok a kijelentések, hogy „nincs fesz” (értsd: feszültség), mert nincs gyanúsítás, és ha nincs gyanúsítás, nincs nyomozás sem. A „fesz” nagyobb, mint várni lehetett, mert a közvélemény rendkívül érzékenyen reagált a lopás tényére, a hívők kifosztására egy vezető lelkész, magát „kereszténynek” nevező egyházvezető részéről. Különösen, hogy azóta is ehhez az eltulajdonításhoz való jogát hangoztatja, s „Ábrahám áldásának” nevezi azt.
Itt látható a feljelentőnek küldött tájékoztatás a nyomozás elrendeléséről: