Mindent elmond erről a primitív diktatúráról, hogy legnagyobb érdemének a hatósági árak bevezetését tartja, ami nemcsak diktatúrák sajátja, de a szegénység és a csődközeli állapot biztos jele, egy lépésre a jegyrendszertől. Ennek a hatósági áras magyar életnek pedig gyöngyszeme, az Orbán-rendszer szíve-lelke a „rezsicsökkentés”, amely már a vallás szerepét tölti be. Szent bálvány, amihez nyúlni nem lehet, amit mindenáron megvéd a diktátor, mert ez a magyar élet záloga. Miközben egy közgazdasági nonszensz és az elszegényedés, a tönkremenetel biztos útja.
Elképzelhető, mekkora a baj, ha Orbán arra kényszerül, hogy a „szent rezsicsökkentést” szűkítse, az önkormányzatoktól, valamint a kis- és középvállalkozásoktól megvonja. Eközben azt hazudja, hogy ez nem érinti a családokat, miközben a kis- és középvállalkozások terheinek növekedése konkrétan hat a családok költségeire, mert ezek többsége családi vállalkozás. De ha máshogy nem, akkor a kis- és középvállalkozások dolgozóinak jövedelmét érinti, mert az Orbán-rendszer képmutató hazugságaival szemben minden rezsicsökkentést végül az emberek fizetnek meg valahol.
Ha valaki figyeli a híreket, akkor az „extraprofitadónak” nevezett padláslesöprés bevételei főképp a „rezsivédelmi alapba” kerülnek, ami azt jelenti, hogy a lakossági rezsicsökkentésnek sincs meg az anyagi fedezete, és azt is csak úgy tudják megtartani, hogy akiknél még pénzt és bevételt sejtenek, azt megdóztatják (magyarul: kifosztják). Különben a lakossági rezsicsökkentésnek is vége lenne. A különadóztatás sem mehet a végtelenségig, és a romló gazdasági helyzet, az uniós pénzek hiánya miatt ez sem elég, ezért eljön majd egyszer az igazság pillanata: el kell törölni a rezsicsökkentést.
Ez csak jót tesz a piacgazdaságnak és az energiaszektornak, viszont tragikus helyzet elé állítja a rezsicsökkentés miatt pazarláshoz szokott fogyasztókat, akik jövedelmét azért tartották alacsony szinten, mert a szent rezsicsökkentés miatt kevesebb pénzre volt szükségük. Most majd megfelelő jövedelem és rezsicsökkentés sem lesz. A rezsicsökkentés mostani szűkítése, ami egy megszorítás, már az előszele ennek. Nem véletlen, hogy a diktátor lapít és elbújt, amikor bejelentették a rezsicsökkentés végét egyes szektorokban. A miniszterének kellett bejelentenie a rossz hírt.
Ám azt mindenki tudja, hogy Magyarországon senki nem számít, senkinek nincs valóságos hatalma és jogköre, egyedül a diktátornak, ezért előbb-utóbb rájönnek az emberek, hogy Orbán szünteti meg a rezsicsökkentést az önkormányzatoknál, valamint a kis- és középvállalkozásoknál. A fideszes magyar gondolkodás ennek még örül is, mert alapvetően nemcsak buta, hanem rosszindulatú és irigy is, és örül, hogy az önkormányzatok és a cégek (ami neki nincs) nem kapnak semmit, csak ő. Nem tudja, hogy az önkormányzatokkal és a kis cégek megterhelésével is ő jár rosszul.
Ezért hangos nevetés, szívből jövő hahota kísérje a rezsicsökkentés szűkítését, egy primitív fasiszta diktatúra képmutató hazugságainak lelepleződését, és a közelgő gazdasági csőd egyik jelét. Ez Orbán egyik legnagyobb kudarca, égése és bukása: az unortodox zseni arra kényszerül, amit mindig is utáltak, a megszorításokra. Mindig mindent kitaláltak, csak megszorítani ne kelljen. A helyzet azonban tragikus, mert nincs már mihez nyúlni, nincs mivel ellentétes lépést tenni, megkezdődött a lejtmenet. Adóztatás, sarcolás, hatósági árak, megszorítások, rezsicsökkentés szűkítése.
Lesz ez még rosszabb is. Egy rendszer szellemi, kulturális és morális színvonala mindig szorosan összefügg az anyagi és gazdasági színvonallal. A primitív diktatúrákat mindig elszegényedés, nyomor, háború és összeomlás követi. Virágzás csak szabad országban van, szabad emberek között, ahol a társadalmi, emberi és morális értékek, az emberi jogok érvényesülnek. A NER-nek nincs esélye, hogy emberi életet, és emberhez méltó életet teremtsen Magyarországon. A szabadság szűkülését követi a lelki és a fizikai nyomor. Nem kell aggódni, biztosan bekövetkezik.
