Ahhoz képest, hogy Orbánék milyen nagy izgalommal várták a Hősök terén egykor még betonba döngölt oroszokat, nagy bejelentésekre nem került sor. Szijjártó már napokkal korábban rohangált, mint a mérgezett egér, és igyekezett nagy jelentőségűnek beállítani a találkozót, hogy Orbán világpolitikai jelentőségének látszatát növelje. Mindenféle együttműködési lehetőséget összeszedtek, amiről aztán nem sok esett, az unatkozó Putyint nem nagyon érdekelte.
A magyarok saját perspektívájukból hajlamosak maguk körül forgónak látni a világot, de a Putyin-látogatás nem volt sem pezsgő, sem izgalmas, mintha Putyin nem is tulajdonítana olyan nagy jelentőséget a Duna-Tisza közén épülő illiberális fasiszta diktatúrának. Orbán hajbókolt és smúzolt, szívesen látszana Trump és Putyin mellett harmadik tényezőnek, aki az európai autokráciákat képviseli, de nem úgy látszott, mintha Putyin nagy szerepet szánna neki.
Orbán most kezdi tanulni az orosz szivatást, és megérteni, hogy azt Moszkvában mondják majd meg, hogy kicsoda és mekkora ember, nem pedig ő maga, különösen nem használhatja ehhez fel Putyint. Putyin mintha kissé leépíteni akarta volna, vagy legalábbis érzékeltetni, hogy nem egy súlycsoportba tartoznak, és Orbán vegyen vissza a lendületéből. Úgy bánt vele, mint egy urali párttitkárral, aki kiskirály a hazájában, de Moszkvában érzékeltetik vele, hogy szálljon le a lóról.
Mindenesetre jó volt látni, hogy a nagy seggnyalással Orbán inkább megszégyenült, nem volt tőle lelkes a partnere, hogy a nagy barátot eljátssza neki, amivel villoghatna. Putyint két dolog érdekelt, az egyik az orosz szankciók ügye, mert a most hatalmasnak látszó orosz medve kis meveboccsá zsugorodna, ha a szankciókat még szigorítanák is, ahogyan az amerikaiak és más európai országok elleni hackertámadások, valamint a szíriai népirtás, az alhírekkel folyatott világszintű háború után ezt meg is kellett volna tenni. Már a Szovjetunió is a gazdasági versenyt veszítette el. Ezért Putyinnak fontos, hogy az Unióban éket verjen a szankciók ügyében az uniós országok közé.
Orbán annyira túlteljesített, hogy még a 6,5 milliárd dolláros veszteségről szóló hazugságot is bedobta, részben a magyar meggyőzésére, hogy az EU gonosz és nekünk az oroszok sokat jelentenének. Az alternatív tények világában ebbe beleszámoltak minden nem létező lehetőséget is, de még így is hazugság az egész.
Putyin másik fontos témája, hogy Paks II-t teljes egészében finanszíroznák, felkínálta Orbánnak az orosz adósságcsapdát, amelybe ha belesétálnak, még nagyobb kárt okoznak Magyarországnak, mint amiről eddig szó volt.
Az egész találkozó legundorítóbb rész az volt, amikor Orbán az EU-t hibáztatta a – szerinte ok nélküli – oroszellenesség miatt, és felajánlotta, hogy majd megvédi az orosz népet. Orbán egy népirtó tömeggyilkost fogadott, egy zsarnok diktátort, aki elnyomja saját népét is, és most készül megnyomorítani az egész világot. Az oroszellenesség okai az oroszok, pontosabban Putyin, akivel szemben sokkal határozottaban kellene fellépni az Unióban, ahogy Orbán ellen is.
Magyarország számára szégyen és gyalázat volt ez a találkozó, megalázó az a hajbókolás, ahogyan az orosz bűnözőt fogadták, egyben annak bizonyítéka, hogy az oroszok gyarmata lett újra Magyarország, Orbán azzá tette. S ami a legmegalázóbb, hogy még csak el sem játszották, hogy mi barátok lennénk. Ez a biztos jele annak, hogy Orbán Putyin zsebében van, ki sem látszik onnan.
