Sokan a NATO-csúcsot tekintették próbakőnek Biden jelöltségét és támogatását illetően, de az előjelek alapján mindenki biztosra vette, hogy Biden olyan gyorsan megöregedett, olyan súlyos jelei mutatkoznak a mentális képességei romlásának, hogy ez csak megerősítheti az alkalmasságával kapcsolatos kételyeket.
Ha így történt volna, megkönnyítette volna a helyzetet, de nem ez történt. Annak ellenére, hogy Bidennek volt egy rossz megszólalása, amikor Zelenszkijt Putyinnak nevezte, és a sok kétkedő által reménykedve várt NATO sajtótájékoztatón is volt egy baki, amikor Kamala Harris helyett Trumpot nevezte Vice Presidentnek, de ezt leszámítva tökéletesen teljesített.
Ez most újra megnehezíti a helyzetet, mert sokakat elbizonytalanított, hogy talán mégis alkalmas, és akkor nem kellene megbontani a Biden-Harris kettőst. Ugyanakor láthatóan nem győzött meg mindenkit, az egészségügyi állapotával kapcsolatban maradtak kétségek, és sokak számára nem megnyugtató egy mostani viszonylagos jó szereplés.
Az tekinthető a domináns álláspontnak, hogy Biden olyan nagyszerűen beszélt külpolitikai és nemzetbiztonsági kérdésekről, hogy ez alátámasztja, mennyire felkészült és nagyszerű elnök, és ezzel az elismertséggel kellene korára tekintettel visszalépnie a jelöltségtől, ami igazán nagy hazafira, s kivételes államférfira utalna, hogy helyreálljon a demokrata egység.
Már nemcsak az a kérdés, mi a valóság a korából fakadó egészségügyi állapotát illetően, hanem az, hogy a valós állapotától függetlenül megmarad-e a vita az alkalmasságáról. Mert ha a kampányt az a vita kíséri, hogy távoznia kell vagy nem, az nemcsak biztos vereséget, hanem akkora Trump-győzelmet jelentene, hogy kő kövön nem marad.
Az egyik kérdés az, hogy tagadhatatlanul a mentális romlás, esetleg Parkinson-kór súlyos jelei voltak láthatók, nemcsak a tragikus elnökjelölti vitán, hanem korábban és azóta is. A mostani jobb állapota nem oszlatja el a kérdést, mi volt korábban, miért látszik időnként egy összezuhant fáradt öregembernek. Nem beszélve az esetenkénti rövidzárlatokról.
A NATO-csúcsról szóló sajtótájékoztató előtt olyan hírek szivárogtak ki a sajtóba, hogy a helyzet rosszabb, mint az emberek gondolják, mert a kampánycsapat és a Fehér Ház már hosszabb ideje leplezte és takargatta Biden öregedését és állapotának rohamos romlását. Az elnökjelölti vitán lepleződött le a helyzet, szembesült az ország a valósággal.
Kiszivárgott információk szerint egy ideje már mindent a környezete intéz, előre egyeztet a stáb minden tárgyalópartnerrel. Rémisztő beszámolók jelentek meg arról is, hogy a kínai elnökkel való sétáról csak fotókat lehetett készíteni, videót nem, hogy ne látszódjék Biden csoszogása. A hírek szerint tavaly ősz óta a teljes kabinet sem ülésezett.
A legriasztóbbak azok a kiszivárgott információk, miszerint megnövekedett Biden felesége, Jill Biden szerepe, aki jelen van minden fontos találkozón, ő intézi Biden ügyeit, ő igazítja el a stábot és a végsőkig kitart a férje mellett. Biden nemcsak ebben, hanem megjelenésével is időnként az öreg Brezsnyevre és Csernyenkóra emlékeztet a merev arckifejezésével.
Ehhez képest adott most egy egészen elfogadható sajtótájékoztatót, tartalmilag hibátlant, még ha lehetett is látni, hogy egy öregember beszél. Már annyira rossz képzetek alakultak ki az állapotáról, hogy már ez is üdítőnek hatott a várakozáshoz képest, pedig önmagában már ez is aggodalomra adna okot a fizikai erejét és megjelenését illetően.
Most pedig nem lehet tudni, miért késett fél órát. Kialudta magát vagy gyógyszereket kapott? Itt jön be a második kérdés, hogy képes-e Biden megfordítani a vele kapcsolatos kételyeket. Erre pedig a válasz nagy valószínűséggel az, hogy nem. Ám ebben az esetben teljesen mindegy, milyen az állapota, akkor is távoznia kell, különben katasztrófa lesz.
Olyan elnökkel nem lehet nyerni, akinek az alkalmatlanságáról saját pártja és támogatói is vitatkoznak. Ez olyan sok embert tarthat távol a szavazástól, nem beszélve az állapota és a kora miatti jogos aggodalmakról, hogy Trump soha nem látott győzelmet arathat, és ezt felhatalmazásnak tekintené a diktatúra azonnali bevezetésére.
Itt jön be a legfontosabb tényező, ami ennek a vitának a súlyát adja. Ahogy közeledik a választás, úgy erősödik a félem és az aggodalom, mert az amerikaiak kezdik megérteni, milyen hatalmas veszélyt jelent az ellenfél, a komplett elmebeteg fasiszta Trump, akinek elnöksége végzetes lehet az amerikai szabadságra és demokráciára.
A New York Times, amely a kora és a fizikai állapota miatt korábban felszólította Bident a visszalépésre, most teljes joggal írt arról, hogy Trump alkalmatlan az elnökségre, mert nem tartja tiszteletben az alkotmányt, az amerikai népet és az amerikai értékeket, mentálisan beteg és veszélyt jelent az országra, nem mellesleg elítélt bűnöző.
De a lényeg mégis az, hogy mivel az ország fél Trumptól, biztosra akar menni, és nem bízik abban, hogy a hirtelen megöregedett Biden (bármennyire is jó elnök volt, aki valóban sokat tett az ország sebeinek begyógyításáért Trump rémálomba illő elmebeteg ámokfutása után), nem képes megvédeni az országot, és ha Trump kezébe kerül a Fehér Ház, az pokol.
Biden egyelőre tisztában van saját érdemeivel, képességeivel, de nem vesz tudomást a koráról és az egészségi állapotáról, a szavazók jogos félelmeiről, s a közvéleménykutatások egyre rémisztőbb eredményeiről. Ezért drámai a helyzet, ami az egész amerikai nép sokkja és tragédiája, mert az amerikai nemzetről és az ország elnökéről van szó.
Minden jel szerint a megoldás kulcsa Obama volt elnöknél, Biden öreg barátjánál, Nancy Pelosinál és leginkább a feleségénél, Jill Bidennél van, aki viszont nem akar a férje akarata ellen tenni. Nekik kell meggyőzniük Bident, hogy lépjen vissza, élvezze az elismertséget, amit az elnökségével és ezzel a hősies döntésével szerez. Támogassa Harris kampányát.
Nincs sok idő, néhány nap, maximum egy hét van, hogy ne romoljon tovább a helyzet. Ha sikerül Bident meggyőzni és megállapodni, a történtek még nagy lökést is adhatnak annak a demokrata pártnak, amely totális vereséget szenvedhet, ha tovább vitatkozik. Trumptól meg kell menteni Amerikát és a világot, és most mindent ennek kell alárendelni.
