add_action('wp_head', function () { ?>
2026, szeptember2, szerda
Kezdőlap Breaking News Magyar folytatja Orbán ukránellenes vétópolitikáját

Magyar folytatja Orbán ukránellenes vétópolitikáját

Az ukránellenes indulatok fenntartásán kívül nincs elfogadható indok

Érthetetlen hűvösség és tartózkodás. Az orbáni ukránellenesség folytatása. Fotó: Magyar Péter/Facebook

Hiába kötött Ukrajna egyezséget a kárpátaljai magyar közösségek oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogairól, Magyar Péter folytatja Orbán Viktor ukránellenes gyűlöletpolitikáját, visszaél az uniós vétó lehetőségével. Magyarország a megállapodás ellenére akadályozza Ukrajna uniós csatlakozását, harmadszor is megtagadta, hogy Ukrajna a 2. és 3. tárgyalási klaszterre lépjen. A hivatalos indoklás szerint Magyarország addig nem támogatja a folyamatot, amíg Kijev nem mutat előrelépést a magyar kisebbség jogainak védelmében.

Orbán ugyanerre hivatkozva blokkolta Ukrajna uniós csatlakozását. De Zelenszkij júniusban olyan széles körű jogokat tartalmazó egyezséget kötött Magyarországgal, amely túlment a magyar követeléseken, és még Magyar Péter is „történelminek” nevezte. A mostani ukránellenes lépést megelőzően nem lehetett hallani arról, hogy Ukrajna a megállapodás bármely pontját nem tartotta be. Ebben az esetben Magyarnak az ukrán kormánynál kellett volna észrevételt tennie, és tisztázni a helyzetet, nem feltétlenül vétóznia.

Ukrajna a jogszabály-módosításokat 2026-ra és 2027-re vállalta, tehát az ütemezés elnyújtott. Orbán Anita ezt a parlamentben meg is erősítette. Vagyis a megállapodás nem „azonnal teljesítendő”, hanem többéves menetrend. A kormány nem nevezte meg, mely vállalás nem teljesült, milyen határidőt mulasztott el Ukrajna, és milyen előzetes egyeztetés után alkalmazta ismét a vétót. Egyetlen eset jelent meg a nyilvánosságban, ez azonban nem ok, legfeljebb ürügy az uniós csatlakozás akadályozására.

Júliusban az ukrán nyelvi ombudsman levelet küldött a kárpátaljai iskoláknak, hogy szorítsák vissza a kisebbségi nyelvhasználatot az iskolai sportfoglalkozásokon. Ha ez a vétó oka, az nem arányos reakció. Ukrajnának életbe vágóan fontos az uniós (és a NATO-) csatlakozás, amire egész Európának szüksége van. Ez Magyarország érdeke is. Egy ombudsmani levél nem elégséges indok ennek akadályozására. A júniusi megállapodás lényege pedig éppen az volt, hogy a végrehajtás ellenőrzése uniós hatáskörbe került.

Eszerint az Európai Bizottság félévente monitorozza, s ha Ukrajna nem teljesít, magától akad el a csatlakozási folyamat. Magyar ezt maga jelentette be diadalként. Ha tehát most egyoldalúan vétózik, akkor azt a mechanizmust kerüli meg, amiben ő maga egyezett meg, s ezzel visszatér az orbáni módszerhez: az pedig az ellenségeskedés és az ürügykeresés. Ez olyan benyomást kelt, mintha Ukrajna meglepte volna a magyar kormányt azzal, hogy vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Mintha ezzel keresztülhúzta volna Magyar számítását.

Azt leszámítva, hogy Magyarország visszaadta Ukrajnának az Orbán által elrabolt bankszállítmányt, Magyar ugyanolyan ellenséges politikát folytat Ukrajna ellen, mint Orbán. Legfeljebb a stílus és a gyűlöletpropaganda enyhült, a lényeg viszont megmaradt. Magyar láthatóan jó pontokat akar gyűjteni a szélsőjobboldalnál, s arra az ukránellenes gyűlöletre épít, amelyet az orosz érdekek mentén Orbán alakított ki. Az is szembeötlő, hogy az ukránok több kezdeményezése ellenére nem találkozott Zelenszkijjel. Elsők között kellett volna Kijevbe látogatnia.

Magyar külpolitikája jól körvonalazható egységet alkot. Az orosz energiafüggőségtől nem akar elszakadni, ukránellenessége illeszkedik abba az európaellenes narratívába, melynek keretében Magyar számos alkalommal enged meg „brüsszelezős” szöveget magának, a magyar érdekek védelmét Orbánhoz hasonlóan az Európai Unióval szemben hangoztatja. Miközben Magyarország alapvető érdeke az Európai Unió. Az uniós értékek is Magyarország érdekeit szolgálják, ezért csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz.

Magyar nemcsak közjogi értelemben szabotálta el a rendszerváltást, hanem az ország külpolitikai irányvonalát tekintve is. Ez ellentétes a kampányígéreteivel, és megkérdőjelezi, hogy a lelke mélyén bármiben is különbözik-e Orbántól. Magyar Pétert erre a külpolitikára senki nem hatalmazta fel. Ez Magyarországnak káros. Arra az ideológiára épül, amelyre 3 milliónál több magyar szavazó mondott nemet. Mert április 12-én a magyarok nem arra szavaztak, hogy Magyar Orbán ideológiája alapján Orbán (kül)politikáját folytassa.

Magyarországnak nincs oka ellenségeskedésre Ukrajnával, az ellenségeskedés nem Magyarország érdekeit szolgálja. Magyarország érdeke Ukrajna mielőbbi uniós csatlakozása. Magyar Péter ugyanúgy önállósította magát, mint Orbán, Magyarországot ugyanúgy a tulajdonaként kezeli, mint Orbán. Egyedül dönt arról, hogy Magyarország milyen irányvonalat kövessen, hogyan viszonyuljon a szomszédaihoz, köztük Ukrajnához, s az Európai Unióhoz.

Ez egy újabb adalék, és súlyos következményekkel járó fejlemény, hogy Magyarország elveszítette a önállóságát és az autonómiáját azzal, hogy minden hatalmat Magyar Péternek adott. Pedig ezt a hatalmat állítólag azért adta, hogy az autokratikus állapotot megszüntesse.