Nyilvánvaló hisztéria a „Tisza Párt” győzelmi esélyeinek pörgetése a közvéleménykutatási adatok alapján, hibahatáron belül az ellenzékinek ismert pártok támogatottsága nagyjából azonos volt a 2021 novemberében mért felmérésekben. A nagyjából azonos eredmények ellenére nem kísérte ilyen ovációt az ellenzéket. Maximum 3 százalék a különbség.
De az előtte levő három hónapban is az ellenzék vezetett, a Kutyapárttal együtt éppen 4 százalékkal, mint most a „Tisza” Péter. De mindenképpen a hibahatáron belül van most is a különbség. Érdemes megjegyezni, hogy ekkor Budapesten a Fidesz támogatottsága a fele volt az ellenzék támogatottságának, ezt különbséget nullázta le Magyar.
De ezt nem becsülték, Magyart viszont istenítik.
Ennek oka az, hogy az a budapesti értelmiség, amely első számú felelősséget visel Orbán rendszerének létrejötte, kiépülése, fennmaradása és a 2010 utáni választási vereségek miatt, ugyanolyan ellenszenvvel és utálattal kísérte az ellenzék szereplését és létezését, mint most, leszámítva a fideszes hamis messiásokat (akkor Márki-Zay, most Magyar).
A hangadó és az ellenzéki közvéleményt befolyásoló budapesti véleményvezérek kizárólag fideszes jelöltek esetében jöttek lázba, saját demokratikus pártjaikat, függetlennek hívott sajtójukkal együtt mindig lenézték, becsmérelték, gúnyolták és gyalázták, a náluk sokkal rosszabb fideszes messiásokat lelkesen üdvözölték és „egyetlen esélyesként” támogatták.
Magyar Péter a paródiája ennek a mentalitásnak, akinek a személye megalázza ezeket az embereket, s leginkább azt mutatja be, hogy egy hamis rögeszméből induló csordaszellem milyen mélyre tud süllyeszteni értelmes embereket, ha feladnak minden elvet és emberi értéket. Magyar esetében is előbb voltak a hamis remények, mint a kutatási eredmények.
Nyilvánvalóan hazug állítás az, hogy a közvéleménykutatási eredmények jogosítják fel ezt a politika szempontból mindennél kártékonyabb társadalmi réteget, hogy Magyart győztesnek kiáltsák ki két évvel a választás előtt. Magyarról az első perctől kezdve azt állították, hogy „ő az ember, aki legyőzheti Orbánt”. Azóta is ez a hamis mítosz ír felül minden józanságot.
A közvéleménykutatási eredmények utólag követték ezt a hazugságot, amivel igazolják a saját állításukat azok, akik 2018 óta a fejükbe vették, hogy demokratikus politikai irányzat nem nyerhet, baloldali pláne, kizárólag egy kiugrott (szélső)jobboldali fideszes győzheti le Orbán diktatúráját. Azóta keresik a „bárkit”, akár „az ördögöt is”, s az ördögöt megtalálták.
A hisztérikus óvációval fogadott, mámoros illúziókkal övezett közvéleménykutatási adatok azonban azt mutatják, hogy egyelőre a demokratikus oldal kiseb pártjait gyilkolták le, az általuk a Fidesznél is jobban gyűlölt DK szavazóit állították a potenciális új diktátor, Magyar Péter mellé, és a Fideszből, valamint a bizonytalanokból szereztek néhány százalékot.
Ezzel már győztesnek kiáltják a ki a kreatúrájukat, a minden történelmi mércével mérve (Szálasit leszámítva) a legvisszataszítóbb figurát a magyar közéletben, akinek minden aljasságáról elhitetik, hogy azokat a fideszes propaganda találja ki. Magyar az első és az egyetlen ellenfele a Fidesznek, akiről nem kell hazudniuk, csak megírni az igazat.
A legutóbbi választást megelőzően hasonló arányban vezetett az összes ellenzéki szavazó a Fidesz támogatóival szemben, ami hidegen hagyta az országpusztító balliberális értelmiség hangadóit, majd a volt fideszes Márki-Zay Péterrel megpuccsolták az ellenzéket, történelmi vereséget okozva ezzel. Márki-Zay-ról is az első perctől lehetett tudni, hogy alkalmatlan.
Magyar amennyivel dörzsöltebb, romlottabb és aljasabb, annyival eszesebb Márki-Zaynál, aki pontosan tudja, mivel kell etetni a buta ellenzéki szavazókat, s hogyan kell fenntartani a hamis mítoszt, miszerint „ő az ember, aki leválthatja Orbánt”. Sőt, az egyetlen, akinek a földkerekségen esélye lehet, ezért mindent el kell nézni neki, mert ez az egyetlen remény.
A legundorítóbb az egészben, amikor ez az áruló és elvtelen, jellemtelen társadalmi réteg, a budapesti balliberális értelmiség, még eljátssza azt, hogy nem süllyedtek a világ mocska szintjére a nárcisztikus pszichopata, ideológiáját tekintve fasiszta, emberi minőségében a minimális emberi normákat el nem érő, korrupt fideszes gazember támogatásával.
Amikor azt mondják, hogy „nem az ízlésünknek megfelelő, nem értünk vele egyet, nekünk nem tetsző”, meg azt, hogy „tudjuk, milyen ember”, képmutatóak és álnok, mert közben támogatják és kizárólag ők csináltak belőle tényezőt, potenciális diktátort azzal, hogy kijelentették: egyedül ő képes leváltani Orbánt. Magyar Péter nélkülük senki nem lenne.
Ezzel a hisztérikus támogatással bárkiből csinálnának „Tisza Pártot”, főleg ilyen sajtóval. Lehetne az egy jó ember is, egy demokrata, tisztességes politikus, tisztakezű államférfi. Mindent elmond ennek a rétegnek a romlottságáról, hogy nekik csak Magyar Péter az, aki megfelel, aki mellé odaállnak, és aki mellé állítják az elégedetlen tömegeket.
Magyar természetesen nem fog győzni, Márki-Zay-nál is nagyobb vereséget fog szenvedni. Magyar képzeli azt, hogy bosszút áll Orbánon, de a butaságának köszönhetően már Orbán, aki bosszút akar állni, méghozzá azért, mert Magyar belemocskolt a családi életébe. Ennek az embernek annyi esélye nincs mostantól, mint a Felcsútnak az BL-döntőre.
Most arról nem beszélve, hogy ez a sok hazugság annak leplezésére szolgál, hogy Orbánt választáson legyőzni nem lehet. Minden eszköz a kezében van, amivel megakadályozhatja ezt. Már elkezdte a szabályokat megváltoztatni, s ez addig tart, amíg nem lesz kérharmad. A farkát mutogató aberrált, fasiszta, nárcisztikus pojáca pedig „földbe lesz döngölve”.
Erről szól Menczer alakítása.
Földbe döngölik azokkal együtt, akik hazudoznak róla, akik tényezőt csináltak belőle, akik bejuttatják akár egyedüliként a parlamentbe, aminek ő örül, mert egyedül övé lesz minden ellenzéki pénz, anélkül, hogy pártja lenne. S ugrásra készen áll, hogy átvegye a korlátlan hatalmat, ha Orbán kicsinálja magát és utoléri az anyagi, morális csőd, az „éhséglázadás”.
Akkor ezeknek az értelmiségieknek köszönhetően, nem egy felszabadult boldogság, nem a visszaállított demokrácia és jogállam következik, hanem az Orbánénál sokkal durvább és sokkal primitívebb, indulatvezérelte diktatúra, terror, egy magyar Néró vezetésével, mert a sok jellemtelen és elvtelen, okoskodó hülye ember rászabadította az országra a mocskot.
Itt tartunk. Ez nem jóslás, nem jövőbe látás, hanem a tények alapján levont következtetés, logikus kiszámíthatósága annak, ami ebből lehet. Ezzel szemben áll a hisztéria, a hamis remény, az illúziók, az álmok és alapvetően sok-sok hazugság, megalkuvás és elvtelenség, jellemtelenség. Természetesen, ebből semmit nem fognak utólag sem elismerni.
Azt fogják állítani, hogy „nem lehetett előre látni”, ami ebből következni fog, s hogy „nem volt más lehetőség”, meg azt, hogy „kellett adni egy esélyt Magyarnak”. Ez mind tömény hazugság az első szótól az utolsóig. Mert számos közéleti szereplő az első perctől kezdve tudta, látta, mondta, hogy mi lesz ebből. De őket a sárba taposták, lehülyézték, elnyomták.
Cseppet sem csodálkozunk, hogy ezek az emberek, ezek az értelmiségiek, elveszítették a saját pártjaikat, a pozícióikat, a perifériára kerültek. 2010-ben elveszítették az országot is, de azért nem tettek le arról, hogy ezt az okosságukat, alkalmasságukat kamatoztassák az ország boldogtalanságára, amivel egyszer már katasztrófát okoztak.
Nem vették észre, hogy megbuktak. Amit „pragmatizmusnak” neveztek, az ide vezetett. Ott folytatják, ahol abba sem hagyták, viszont egyre súlyosabb árat kell fizetni érte. Őket kellene végre „leváltani”. Amire az országnak és a demokratáknak a legnagyobb szüksége van, az a morális megújulás és az elvszerűség helyreállítása. Ami csak nélkülük megy.
