Diktatúrák mindig voltak, de azok mindig jól elkülönültek a világ demokratikus részétől. Így volt a hidegháború évtizedeiben, de a Szovjetunió felbomlása után is. Ez a helyzet változott meg, amikor a demokratikus világon belül jelent meg az illiberális önkény orbáni modellje, amely a demokrácia hamis látszatában megvalósuló egyeduralom.
A pánikot az a nem múló veszély okozta, hogy az önkény nem kívülről támadja a liberális demokráciát, hanem belülről számolják fel. A szélsőjobb demokratikus úton jut hatalomra, majd a demokrácia külső keretei közt leválthatatlan diktatúrát vezet be, melyet szörnyeteg vezet.
Az orbáni modell lehetséges alternatívát kínál a vallási nacionalizmus hazugságaival operáló szélsőjobboldalnak, hogy hatalomra kerülhetnek, és belülről lebonthatják a jogállamot, az alkotmányosságot, és szinte észrevétlenül hozhatnak létre olyan diktatúrát, amelyről saját népük is azt gondolja, hogy „ez még” demokrácia.
Kívülről nem tudták legyőzni a szabad, demokratikus világot, de megcsapta a veszély szele a Nyugatot, hogy belülről igen. Belülről legyőzhető a liberális demokrácia, ha nem mondják meg az embereknek, hogy ez egy diktatúra. Felszámolhatók a demokratikus alkotmányok, és a demokrácia kiüresített díszletei között erőszak alkalmazása nélkül egyeduralom jöhet létre.
Orbán pontosan látja a folyamatot. Túl van a kezdeti nehézségen, legitimálta a diktatúra létét az EU-ban, és a nyugati országokban ugrásra készen állnak a szélsőjobboldali pártok, amelyek bármilyen további krízishelyzetet kihasználva, előbb-utóbb hatalomra kerülnek. Ebben minden segítséget magkapnak az Orbánt is kézben tartó oroszoktól.
Oroszország fellazító üzemmódban működik, nem erőlteti a hidegháborús konfrontációt, belülről bomlasztja fel a liberális demokráciákat, a szabadságra épülő államokat, és még az értelmiségre is számíthat, akik ezt az egész primitív folyamatot valami „korszakváltásnak”, „elitellenes lázadásnak” nevezik, amivel a végzetszerűség látszatát keltik, és nem kellene védekezni ellene.
A helyzet rosszabb, mint amilyennek látszik, mert a legutóbbi nyugat-európai választások demokratikus sikerei Franciaországban és Németországban nem oldották meg a problémát, és nem számolták fel a veszélyt. Haladékot kapott a szabadság ügye, de a demokráciák nem védekeznek, míg a szélsőjobb tudatosan szervezkedik.
Az orbáni modell alapja az, hogy a diktatúra demokráciának tudja hazudni magát. Addig él Orbán rendszere, amíg ezt a hamis látszatot fenn tudja tartani. Ez a modell lényege. De ez a modell csak abban az esetben működik, ha az ország ellenzéke ezt a látszatot biztosítja. Demokratikus látszat nincs ellenzék és ellenzéki legitimáció nélkül.
Kártyavárként omlana össze az orbáni modell, ha a demokratikus látszatnak vége lenne. A világ sóhajtana fel, és le kellene számolni azzal az illúzióval, hogy ez egy életképes modell, egy megvalósítható önkényuralmi forma Európában és a világ demokratikus részein. Ezért a magyar ellenzék felelőssége nemcsak az, hogy Magyarországot a diktatúra alá nyomja.
A magyar ellenzék felelőssége az is, hogy az orbáni modell a világot fenyegetheti. Mindez 65 megélhetési országgyűlési képviselő fizetésén, kedvezményein, az őket delegáló pártok évi állami pártfinanszírozásán múlik. Ezek az emberek az egész világot fenyegetik ezért a pénzért. Elvállalják azt a szerepet, hogy a rendszer alapját jelentő hazugságot igazolják.
Ezért azok a magyar ellenzéki pártok, amelyek felesküsznek Orbán alaptörvényére, és az érdemtelen, haszontalan létezésük alapját jelentő pénz miatt bevonulnak a diktatúra üres és hazug parlamentjébe díszletnek, nem csupán hazaáruló gazemberek, hanem felelősek a világra leselkedő fasiszta veszély miatt is.
Gyurcsánytól Karácsonyon, Szél Bernadetten át az utolsó független képviselőig mind orosz politikai akarat bábjai, a demokratikus világ rombolói, a világ fasisztáinak szekértolói, aljas emberek, akik nevetséges pénzért nemcsak a becsületüket adják el (az már régen nincs), a rendszer legitimálásával, a demokrácia hamis látszatának hitelesítésével az egész világot is fenyegető belső hasadást hoznak létre, fasiszták kezére játsszák a nyugati demokráciákat is.
A magyar ellenzék nem ellenzék, hanem az orbáni szereposztás szerint a NER része. Orbán fizetett emberei, semmivel nem különbek, mint Szijjártó, Németh Szilárd, Rogán vagy Kósa Lajos, csak a felelősségük sokkal súlyosabb. Az alkotmányos rend megdöntésében vétkesek és bűntársak, akik cinkosan összejátszanak Orbánnal, és veszélyeztetik általa a világot.
A nekik kifizetett közpénz ugyanolyan lopás. Az általuk felélt közpénz ugyanolyan kidobott pénz, mint a Mészáros Lőrincnek és Orbán más bűntársainak adott százmilliók. Ezek a NER költségei, amelyeket ki kell fizetni egy fasiszta bűnszervezet uralmáért. A magyar népnek, a nép azon részének, amelyet nem téveszt meg az orbáni náci propaganda, az ellenzéket ki kell vetnie önmagából, Orbánhoz tartozóknak kell tekintenie. Aki ezt nem teszi meg, velük együtt bűnrészes.
A magyar álellenzék felelős azért, hogy egy törvénytelen választás legitimálta újra Orbán diktatórikus önkényuralmi rendszerét. Letagadta azt a tényt, hogy Magyarországon hamis választások zajlanak, valójában Orbánt leváltani nem lehet. Minden választás kétharmadra van beállítva, hogy látszólag törvényesen, valójában törvénytelenül teljhatalma legyen. A magyar ellenzék felelős azért, hogy mindezt utólag is legitimálja, és vállalkozik arra, hogy a parlamenti színjátékban a törvényesség hamis látszatát adja a diktatúra intézkedéseinek.
A magyar ellenzék ezen kívül felelős azért is, hogy az Európai Unió előtt fedezi Orbánt és a fasiszta rendszerét. Megakadályozza azt, hogy a rendszer lelepleződjön, megakadályozza a szélsőjobboldali, fasiszta diktatúrák elleni fellépést. Felelős minden európai szélsőjobboldali hatalomváltásért, ami a jövőben az orbáni modell és az oroszok segítségével létrejön. Nem Orbán Viktor ma már a legnagyobb veszély a demokráciára, hanem az őt legitimáló hazug ellenzék. Nélkülük Orbán semmit nem tehetne. Amit tenne, semmit nem érne.
Ha Magyarországon lennének igaz hazafiak, akkor elsőként a kollaboráló álellenzéki pártok ellen fordulnának. Kifejeznék a korrupt, hazug bandának, milyen súlyos a felelősségük. Be kell törni a kollaboránsok pártszervezeteinek ablakát, ha van nekik ilyen, le kell festeni a székházaikat hatalmas „Áruló kollaboránsok”, „Orbán-bérencek”, stb, felirattal.
Orbán ellen nem tehetnek semmit, amíg ezek hitelesítik a törvényesség hamis látszatával. De annyit tehetnek, hogy ezeket az árulókat kiközösítik, megvetik, Orbán csatlósainak és kiszolgálóinak nevezik, és így bánnak velük. Nyolc éve hazudnak az álértelmiségi haverjaik segítségével, akik tagadják a nyilvánvaló tényeket, és már listázzák az ellenséget, amihez ezek a gazemberek a nevüket adják. A „Stop-Soros” (SS) törvény már náci törvény lesz.
Nem fogták fel a magyar demokraták, hogy mi történik körülöttük, milyen veszély vár rájuk a következő években, és ebben milyen felelőssége van a rendszert nyolc éve legitimáló és a rendszert igazoló kollaboráns, hazug, korrupt álellenzéknek. Ostoba emberek beléjük vetik a bizalmukat, mintha magára az ördögre bíznák magukat, hogy az szerezzen üdvösséget a számukra. Bojkottálni kell őket, el kell utasítani, mindenhonnan, ahol demokraták vannak, ki kell közösíteni Orbán lefizetett áruló bérenceit.
Ma ez a becsület megőrzésének módja. Ma az nézhet tiszta tekintettel a tükörbe és az EU polgárainak szemébe, aki ezt megteszi. Ne beszéljen demokráciáról senki, aki ezeket a hazaáruló pártokat és politikusokat támogatja. Orbán igazi ellenzéke ezeken kívül van. A civilek nevében se beszéljen olyan ember, aki miután felforgatták a pribékek az irodáit, a rezsim kezéből kitüntetést fogad el, amivel hamis igazolást állít ki a NER-ről.
Senki ne vegyen részt olyan szerveződésben, amelynek bármilyen kötődése van ezekhez a pártokhoz. Minden általuk szervezett, mozgatott, támogatott megmozdulás Orbán érdekeit szolgálja. Lefizetett emberek, akiknek az a feladatuk, hogy lecsillapítsák az ellenzéki érzést és belekonszolidálják az embereket az orbáni fasiszta diktatúrába, amihez ők adják a hamis demokratikus látszatot.
Mostantől minden demokratikus kezdeményezésnek a hamis álellenzéktől kell elhatárolódni először. Aki ezt nem teszi meg, aki nem ítéli el az álellenzék parlamenti legitimációját, az nem igazi ellenzék. El kell fordulni azoktól a hamis médiumoktól, amelyek a gazembereket nyilvánossághoz segítik, s ellenzékként legitimálják. El kell fordulni olyan csaló csatornától, mint az ATV, amelynek tulajdonosa nyíltan a rezsimet támogatja, Orbán mellett kampányolt és az Orbánra való szavazásra buzdított.
Elég volt az ostoba lelkendezésekből, a naponta felbukkanó hamis megváltók istenítéséből, szembe kell nézni a tényekkel, a valósággal, és le kell számolni az illúziókkal. Az ellenzéket el kell helyezni ott, ahol vannak: Orbán mellett, és harcolni kell ellenük. Először az ellenzék ellen kell győzni, először őket kell legyőzni, mert amíg ez nem történik meg, Orbánt nem is lehet legyőzni. Velük a diktatúrától nem lehet megszabadulni, és veszélyben a világ.
Senki ne higgye, hogy könnyű az ellenzéket legyőzni. Akik az ő státuszukat veszélyeztetik, azok ellen tudnak elszántan harcolni. Ők csak Orbán ellen nem tudnak harcolni, onnan csak a pénzt várják.
