Amerikában elhűltek Orbán “homogén” nemzetállamától

Közzétéve May 13, 2019, 4:56 pm
16 mins

Orbán washingtoni látogatása arra volt jó, hogy még nagyobb publicitást kapott a világsajtóban az antiszemitizmusra és idegengyűlöletre épülő magyarországi szélsőjobboldali kormányzás. Orbánt úgy fogadta az amerikai média, mint egy szélsőjobboldali vezért, és a CNN kiemelte, hogy Trump egy ilyen embert fogadott, akit a korábbi elnökök következetesen elutasítottak és elkerültek. Trump egy ilyen embert nevezett “highly respected” személyiségnek, ráadásul “egész Európában”, ami Trump hazugságainak egyik legnagyobbika. Orbán Európában még a saját pártcsaládjában is elutasított ember.

A CNN műsorában szörnyűlködve idézték Orbán gondolatait az etnikai és kulturális homogenitásról, miszerint Orbán nem akarja, hogy “a mi bőrszínünk, a mi hagyományaink, a mi nemzeti kultúránk keveredjen mások bőrszínével, hagyományaival és kultúrájával”. A stúdióban ülők elhűltek a szöveg hallatán, nem kaptak levegőt ezektől a szavaktól, és a műsorvezető azt mondta kivörösödve, hogy “egy ilyen ember mellett ül az amerikai elnök”. Még Kim Dzsongun esetében sem beszéltek ilyen megvetéssel egy ország vezetőjéről, mint Orbánról.

A New York Times azt írta Orbánról, hogy leépítette a demokratikus intézményeket, magyar etnikai homogenitásra törekszik, országa Amerika ellenfeleihez, Oroszországhoz és Kínához közeledett, gyengítette az amerikai befolyást a térségben. Úgy értékelték Orbán fogadását a Fehér Házban, mint Trump elnökségének egyik preferenciáját, hogy aláássa a liberális demokratikus világrendet. A CNN riporterei Trump szavait, miszerint Orbán “jó munkát végzett”, mert “megvédte Magyarországot a bevándorlástól”, azzal a nemzetközi jelentéssel szembesítették, hogy ez gyakorlatilag “a menekültek és a bevándorlók jogainak szisztematikus megsértését jelenti”.

Az amerikai sajtó a találkozó kapcsán bőséges információt adott a Soros György elleni antiszemita gyűlöletkampányról, a sajtószabadság korlátozásáról, az “autokratikus” (értsd: “diktatórikus”) kormányzásról. Idézték Kim Lane Scheppele-t, a Princeton szociológia professzorát, hogy Orbán terjeszteni akarja saját antiliberális rendszerét, mintát ad az antidemokratikus átalakulásra és veszélyt jelent az egész világra. A Bloomberg még azt is kiemelte, hogy Trump szokás szerint dicsérte Orbánt, ahogy a világ diktátorait szokta, és figyelmen kívül hagyta a Kongresszus mindkét pártjának tiltakozását a látogatás ellen, mert egy olyan embert fogadott Trump, aki “korlátozta a szabadságot és a jogállamot Európa közepén”.

A Bloomberg kiemelte, hogy miközben Trump dicsérte, Orbán Európában a szélsőjobboldal emblematikus figurája, aki pária lett a mainstrem politikai életben, akit még saját pártcsaládja is felfüggesztett, mert aláásta a demokratikus normákat. A lap amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Orbánt azért hívták meg a Fehér Házba, mert túlságosan Oroszország és Kína befolyása alá vitte az országot, miközben Magyarország a NATO tagja és az Egyesült Államok szövetségese. A meghívás oka az volt, hogy Trump megpróbálja Orbánt visszahúzni a transzatlanti szövetségbe, s a kétkulacsos politikai játékról lebeszélni, mert Orbán nincs tisztában azzal, hogy mivel játszik.

Orbán látogatása arra volt jó, hogy aki részleteiben nincs tisztában Orbán rendszerének szörnyűséges jellegével, most alapos és bőséges információt kapott arról, milyen jogtiprással egyenlő a NER, s kicsoda Orbán Viktor. Ilyen rossz sajtója és fogadtatása nemcsak magyar politikai vezetőnek nem volt soha Amerikában, hanem a világ diktátorainak sem, aminek oka az lehet, hogy a világ többi szörnyetegét jól ismerik a médiából, de Magyarország kis ország lévén Orbán új ember a világ elítélt és megvetett diktátorai között. Az érdekességét pedig az adja, hogy a nacionalista szélsőjobboldali önkényuralmát az Európai Unió és a NATO tagjaként építette ki, tagadva azzal a nyugati demokratikus szövetség alapértékeit.

A Huffington Post egyszerűen csak “zsarnoknak” nevezte Orbánt, akinek helyzetét irigyli Trump, idézve az Atlantic című lapból David Cornstein amerikai nagykövet szavait. A Huffington Post szerint a 2010-es hivatalba lépést követően Orbán megváltoztatta a nemzet alkotmányát, központosította a hatalmat, korlátozta a polgári szabadságjogokat, megerősítette a média ellenőrzését és veszélyeztette Magyarország igazságszolgáltatásának függetlenségét. Egy nacionalista, aki büszkélkedik azzal a rendszerrel, amit „nem-liberális demokráciának” hív. Csakhogy “nem-liberális” demokrácia nincs, azt a rendszert, amely nem liberális (nem alkotmányos jogállam), önkényuralomnak nevezik.

Orbán ingerülten utasította vissza  a magyar demokrácia állapotára vonatkozó újságírói kérdéseket. A már sokszor emlegetett (ráadásul rosszul idézett) Lincoln idézet a Fehér Házban egy jogtipró diktátor szájából felért egy káromlással, amikor Orbán azt mondta: “A néptől, a néppel, a népért.” Mondja ezt az ember, aki elzárja az információkat a néptől, megfosztja a szabad sajtótól a népet, aki megakadályozza az egyenlő és demokratikus választásokat. Valószínű, hogy az Egyesült Államok történetében még nem volt akkora arcátlanság, hogy egy diktátor a demokrácia felszámolására vonatkozó kérdésre Abraham Lincoln szavaival válaszoljon. Majd Orbán arra hivatkozott, hogy a kormányát többször megválasztották a magyarok. Azt nem említette, hogy a választási törvény egyoldalú meghamisítása és a közmédia teljes elfoglalása után. Orbánt nem lehet demokratikus úton leváltani, ennek még matematikai esélye sincs.

Egy újabb kérdés után Orbán arra hivatkozott, hogy 2011-ben új alkotmányt fogadtak el, ami “bevált”. Neki biztos bevált, de az minden várakozást felülmúl, hogy Orbán a demokrácia hiányával kapcsolatos kérdésekre az alkotmányos rend megdöntésével, és az utolsó törvényes, demokratikus magyar Alkotmány eltörlésére való hivatkozással válaszol. Azt az új alkotmányt, amire a Fehér Házban hivatkozott, rajta kívül senki nem fogadta el. Egyedül a “Fidesz”, Orbán diktatórikus pártja szavazta meg. Sem az ellenzék, sem a magyar társadalom nem fogadta el. Sem népszavazás, sem egyéb demokratikus, alkotmányos szavazást nem tartottak róla, senki nem legitimálta. A “fülkeforradalomra” hivatkozó rendszerváltás, amit Orbán a NENYI-ben jelentett be, nem más, mint az alkotmányos rend megdöntése, amiért életfogytiglani börtön jár. Ahogy erre hivatkozott Orbán, szinte láthatjuk a lelki szemeinkkel, amikor majd a vádlottak padján ül, és “ártatlan” képpel saját törvénytelenségeire hivatkozik, mint törvényes alapra.

Orbán egy olyan új “alkotmányra” hivatkozott, amely törvénytelenül jött létre, amely felszámolta a jogállamot, amely maga a diktatúra alapdokumentuma. A végtelenül ideges, száját idegbetegként nyalogató diktátort Trump mentette ki abból a kétségbeejtő helyzetéből, amikor igazi újságíróktól kapott kérdést. Trump azt mondta, hogy Orbán NATO-tag, méghozzá “jó” NATO-tag. Miközben az egész meghívás arról szól, hogy Orbán a NATO-tagjaként Amerika és a NATO ellenségeivel, Oroszországgal és Kínával szorosabb kapcsolatban és nagyobb ideológiai egységben áll, mint saját szövetségi rendszerével. Orbán a NATO-ban egy nagyon súlyos biztonsági kockázat.

A tárgyalások végén kiderül majd, mennyibe került a magyar adófizetőknek ez a Fehér Ház-i látogatás, amely arra volt jó, hogy reflektorfénybe helyezze Orbán Viktor antiliberális és antiszemita ideológián alapuló rasszista, nacionalista diktatúráját, és annak részleteit. Az amerikai közvélemény elborzadhat, amikor Európából a Fehér Ház-ban riszál egy pojáca, aki megfosztja az embereket a demokratikus jogaiktól, felszámolja a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, aki leválthatatlan, aki ellenőrizhetetlen, aki kontroll nélküli hatalmat gyakorol, és akinek homogén nemzeti ideálja az, hogy senki ne keveredjen a magyarokkal, ne lehessenek az országnak más bőrszínű, más hagyományú, már vallású, kultúrájú polgárai. Na, amikor ezt meghallják az amerikaiak, akkor hányják le sugárban a televíziót, és tanulják meg a “Hungarian” nevet, mint a fasizmus új szinonimáját.

Amiről pedig még szó sem esett, az Amerikában a vicc és a közröhej kategóriája: “Mészáros Lőrinc” gázszerelő, Orbán gyerekkori barátja, mint az ország leggazdagabb embere, aki mindenhez ért, minden az ő kezében van, és Orbán fatolvaj veje, a saját lábán álló lánya, aki állami százmilliárdok fölött rendelkezik, és az állami alkalmazott az ő strómanja, a “ne mi nyerjük a legtöbbet” felesége, a kőbányász apja, az ezermilliárdos elrejtett gazdagság. Ilyen nincs. Ha ezt elmesélnék az amerikaiaknak, nem is hinnék el, hogy ilyen lehet. Felcsúti stadion, kisvasút EU-pénzből, adózás elől kivont milliárdok a futballcsapatának. Az államilag szervezett korrupció, mint az illiberális rendszer édes gyümölcse, fel sem merült a látogatás során, mert most ismerkedik Amerika a magyar szörnyállammal, és annak teremtőjével, a tetőtől talpig keresztény tolvaj Orbán Viktorral. Embert még ilyen utálat és lenéző megvetés nem fogadott Amerikában, mint a mi zseni, nagyon tisztelt “miniszterelnökünket”.

A látogatás Trumpnak sem tett jót, mert az amerikai média azt emeli ki, hogy Orbán fogadása csak azt a képet erősíti meg róla, hogy ő a demokrácia ellenségeit kedveli.

 





Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.