Magyarország

Magyar Péter magasztalja Trumpot, akinek uralma alatt a náci Németországot idéző ICE maszkos emberei nyilvánosan nőket vernek, taposnak az utcán. Razziákat tartanak, még iskolákba, bíróságokra, templomokba is betörnek. Magyar elismerően dicsérte Trumpot, aki katonaságot küld az ellenzéki vezetésű államokba és városokba, hogy fenyegesse őket. Magyar szerint semmi probléma nincs azzal az emberrel, aki második ciklusának néhány hónapja alatt százmillió dollárokat termelt a családjának. Bűnözőket engedett szabadon, de fenyegeti a neki ellentmondó bírókat, ügyvédeket, újságírókat. Bosszúhadjáratot folytat és eljárásokat indít politikai ellenfelei és az ellene törvényesen nyomozó ügyészek ellen. Trump nemcsak illegális bevándorlókat, hanem vízummal rendelkezőket és amerikaiakat is fenyeget, megfélemlít. Semmibe veszi az amerikai Alkotmányt, egyebek mellett harmadik ciklust akar. A választások megtartása kérdéses, s a választási térképeket úgy változtatja meg, hogy a republikánus többségű államokban a demokrata körzetek megszűnnek. Trump fél év alatt olyan diktatórikus államot csinált Amerikából, ahol rettegni kell. A sajtót fenyegetik, a törvényeket és a bírósági ítéleteket nem tartják be. Bírókat vonnak eljárás alá, ha nem Trumpnak megfelelő ítéleteket hoznak. Ha Magyar Péternek Trump tetszik, mi a baja Orbánnal, akinek puhány és gyáva diktatúrája meg sem közelíti Trump fasizmusát? Magyar Péter olyan emberben talál dicséretre méltót, aki Alligator Alcatrazt hoz létre, ahol a legembertelenebb körülmények között tartanak fogva, kínoznak bevándorlókat, bírósági ítélet nélkül, ahol 1200 embert nem találnak, kígyóknak és az alligátoroknak teszik ki őket szélsőséges időjárási körülmények között.

Ez ellentmond Orbán és a kormánypropaganda állításainak, amelyek eltitkolták, hogy ez a mentesség csak egy évre szól. Orbán meghamisította a szóbeli megállapodást, mintha az örök időkre szólna. De az egy év sem biztos, Trump akkor változtatja meg, amikor akarja. Orbán ugyanilyen hamis színben tüntette fel az egész találkozót. Igyekezett úgy tálalni a washingtoni látogatást, mintha az jelentős diplomáciai és gazdasági esemény lenne. Egy hadsereg politikust, újságírót, üzletembert vitt magával, mintha jelentős megállapodások születnének. De semmi ilyen nem történt. Minden csak látszat és hazug propaganda. Ennyi idő alatt nem is lehet előkészíteni ilyen megállapodásokat. Amiről Orbán beszámolt, az nem más, mint a magyar ötletek és javaslatok, amelyeket előadtak Washingtonban, ahol udvariasan meghallgatták azokat, s nem zárkóztak el a további tárgyalások elől. Ennyi. Az összes előadott hazugságnak itt van vége. Fontos hangsúlyozni, hogy az elmondott témák közül egyetlen esetben sem történt érdemi megállapodás, semmiféle államközi szerződés aláírására nem került sor. A magyar sajtóban az sem kapott visszhangot, hogy a "munkaebéd" a legalacsonyabb szintű találkozó. Egy "munkaebéd" nem hivatalos diplomáciai esemény, inkább politikai gesztus. A protokoll szerint ez alacsony szintű találkozó, amely nem jár sem állami ceremóniával, sem közös nyilatkozattal. Ez a típusú találkozás a legalacsonyabb szintű diplomáciai aktus. Egy ebéd. Erre is Trump elnökségének 11 hónapjában került sor, amikor már mindenki megfordult a Fehér Házban. De Orbán washingtoni látogatása nem fért be az MSNBC címoldalára, a CNN azt ecsetelte, hogy Orbán hamisan tünteti fel az orosz energiától való függőséget.

Létezhet-e "modern és élhető Magyarország" Iványi Gábor erkölcsi és anyagi rehabilitációja nélkül? Lehet-e hiteles vezetője az országnak az, aki a legerősebb ellenzéki párt vezéreként nem emeli fel a szavát Iványi Gábor koncepciós pere ellen, aki az ezerféle ígérgetés mellett nem ígéri meg: rendezi az Iványi Gáborral szemben fennálló erkölcsi és anyagi adósságot? Nyilvánvalóan nem. Ez a hitelesség próbája. Ennek az országnak igazi szellemi vezetője, példaképe és jobbik énje nem Magyar Péter, hanem Iványi Gábor. Akiben van alázat és tisztelet, az nem magát helyezi a középpontba, hanem az idős embert, az üldözöttet emeli fel. Ha Magyar ennek az országnak "felkent" vezetője lenne, ezt tenné. De nem az. Orbán igazi ellentéte és ellenfele, az ellenállás valódi jelképe a kis metodista egyház nagy szívű lelkésze, az árvák és özvegyek, betegek, szegények, hajlék nélküliek, megvetettek és üldözöttek, jogfosztottak, becsméreltek segítője. Nem - a ki tudja honnan való - milliárdok felhasználásával kampányoló, saját korlátlan hatalmát építő fideszes Magyar Péter. Iványi Gábor az, aki egész életében a zsarnokság, elnyomó politikai hatalmak ellen harcolt, aki soha nem volt híve sem a kommunista, sem a fasiszta rendszereknek. Nem szolgált ki egyetlen diktatúrát sem, aki mindig különbséget tudott tenni jó és rossz, igaz és hamis között, s mindig a jó és az igaz oldalán állt. Ő az, aki a valódi üldözött, nem Magyar Péter. Jellemző, hogy amikor Orbán a tömeggyilkos orosz hordák által megtámadott Ukrajnát és az ukrán népet gyalázza, ellenük szít gyűlöletet, akkor Iványi Gábor botra támaszkodva az ukrán embereknek visz segélyt, kifejezve szolidaritását, akiknek lehet, hogy több van, mint neki. De erkölcsi kötelessége melléjük állni. Mindig ott van, ahol lennie kell.

A gonosz és a jóság bibliai konfliktusa. Ez nem két ember harca, hanem szellemi konfliktus a fizikai világban. Isten és Lucifer harca. A korlátlan...

Semmi nem illusztrálja jobban az Orbán-rendszer természetét, mint az, hogy Iványi Gábor ellen emeltek vádat erőszak miatt. Elvették mindenét, ami járt neki. Kifosztották, egyházi...

Aki ehhez az emberhez közelít, ezzel az emberrel akar bármilyen együttműködést, az nem alkalmas arra, hogy megvédje tőle az országot, mert a fenti példa is mutatja, hogy az a demokratikus normák és értékek feladásával jár. Egy demokratának Magyarral és Orbánnal szemben kell meghatároznia magát, mert mindketten a demokrácia esküdt ellenségei. Ezért a DK felelőssége, hogy az országot tőlük (mindkettőjüktől) megvédje. A demokrata érzelmű polgárokat, akik tisztában vannak Magyar személyével és veszélyével, egyesítse. A parlamentben nem maradhat két fideszes fasiszta párt egyedül (kiegészülve a harmadikkal, a Mi Hazánkkal). A DK-nak lehetővé kell tennie azt, hogy a demokraták rá szavazhassanak. Ez a DK érdeke is, mert csak akkor reménykedhet a parlamentbe jutásban, ha összegyűjti a Magyart elutasító demokratikus tömegek szavazatait. Ha bármilyen megfontolásból, akár az együttműködés reményében, akár az elutasítás demonstrálása végett, Magyarral próbál együttműködni, neki udvarol, az elvhű demokraták szavazataira nem számíthat. Lebegjen a szemük előtt a Momentum sorsa. Emellett a DK demokratikus önazonossága abban az esetben erősödik meg, lesz nyilvánvalóvá, ha a demokratikus értékeket nyíltan és bátran képviseli, s Magyarral szemben definiálja. Ha erre már most sem képes, ki bízik abban, hogy majd a parlamentben (vagy koalíciós kormányban) képesek lesznek erre. Magyar híveit nem érdekli, ha a DK ezerszer bizonyítja, hogy Magyar utasította el őket. A DK potenciális demokrata szavazóinak, akik Magyartól irtóznak, ezt nem kell bizonyítani. Ha a DK ezzel foglalkozik, és a jogállami, demokratikus normák mentén nem konfrontál, hanem az elfogadás vagy elutasítás érdekében Magyarnak smúzol, akkor nekik végük van.

Magyar egyszemélyes üzleti vállalkozása, a "Tisza Párt", kétszázezer szimpatizáns adatait kezelte felelőtlenül, amelynek következtében a magyarista hívek adatai nyilvánosságra kerültek. Magyar a felelőtlenségét, a...

Egyetlen esélyünk, hogy bejussunk a parlamentbe, ha kinyitjuk a pártot és befogadjuk a szavazóink közé mindazokat, akik a demokratikus elkötelezettségük alapján elutasítják Magyar Pétert. Ha ezek az emberek azt látják, hogy elvtelenül keressük egy új fideszes diktátor kegyeit, akkor elfordulnak tőlünk, s egy kis belterjes szekta maradunk. Olyan belterjes szekta, amely nem kell senkinek. Nyalogathatjuk a sebeinket, de az nem segít az országon, amely demokratikus alternatíva nélkül marad. Ezért fejezzük be, hogy védjük a mundér megtépázott becsületét. Figyeljünk oda a kritikus hangokra, és tartsuk tiszteletben a kritikus hangokat, mert ez az egyetlen esélyünk, hogy megmaradjunk. Magyar soha nem fogja elfogadni a demokratikus, baloldali és liberális ellenzéket, mert gyűlöli. Még akkor sem, ha emiatt Orbán marad. Magyarnak hízelegni egyenlő a totális megsemmisüléssel. Ez a Momentum útja, amely a pusztuláshoz vezet. Ha nincs tartásunk, Magyar megvet és megaláz minket. Olyan koalíciót kötne, amelyben nincs szavunk. Fel kell ébrednünk, s be kell fejeznünk a Magyarnak való udvarlást. Véget kell vetni annak is, hogy nem tűrünk semmiféle kritikát. Ugyanúgy gyalázzuk a független sajtót, mint a két Fidesz. Mi nem lehetünk tovább vezérelvű párt. A DK vagy megújul és igazi demokratikus párt lesz, vagy megszűnik. De akkor mi marad? Egyetlen esélyünk, hogy visszatérünk a demokratikus normákhoz. Nyitott és demokratikus párt leszünk, vagy a történelem ítéletet mond felettünk. Egy belterjes vezérelvű pártra nem fog egy demokrata sem szavazni. Ha mi Magyarnak hízelkedünk, elfordulnak tőlünk azok, akik keresnek egy demokratikus alternatívát, és nem találnak.

Kedves Árpád, ne bolonduljunk meg. Ez az ember nem egy kezdő. Pontosan tudja, hogy mit akar, és az nem a demokrácia. Nem most sajátítja el a politikai módszereket. Eszébe sem jut a demokrácia elsajátítása. Méghogy majd valaki megérteti vele. Úgy vágja ki, ha valaki ellent mer mondani, hogy keze-lába törik. Erre nincs idő, hogy ezeket a köröket itt lefussuk. Ez az ember pszichopata szörnyeteg, a következő diktátor, rosszabb Orbánnál. Nem Magyar hozta létre az ellenzéki tömeget, ő a potyautasa az elégedetlenségnek, aki becsapja a követőit. Ha Schilling Árpád és az őt lájkoló értelmiségiek szembenéznének a tényekkel és a valósággal, pillanatok alatt szerveznék ki a volt demokratikus ellenzéket Magyar mögül. Akiket Magyar egyébként is utál. Nélkülük Magyar egy senki. De ha bejut a parlamentbe legnagyobb ellenzéki pártként, s milliárdokat kap, nem szabadulnak tőle. Még van idő, hogy elkezdjenek őszintén beszélni, befejezzék ezeket a hamis köröket, és az embereket felvilágosítsák. Márki-Zay esetében is szóltunk, s ha időben megszabadultak volna tőle, bármi lehetett volna. Történelmi vereség lett belőle. De Márki-Zay eltűnt. Ám Magyar akkor sem tűnik el, ha minden idők legnagyobb vereségét szenvedi el, ami kinéz neki és meg is érdemli. Viszont magával rántja az ellenzéket és az országot. Fontolják meg, ébredjenek fel, egyenesen beszéljenek. Vessenek véget a rémálomnak és az ámokfutásnak, amit ez az ember művelt, s főleg védjék meg tőle az országot, mert neki az is elég, ha legnagyobb ellenzéki pártként kivárja, amíg az előző fideszes generáció kihal és az ölébe hullik a hatalom. Ne szabadítsák ezt az embert az országra, mert annak nagyon súlyos következményei lesznek. Óriási a felelősségük. Magyar nem győzi le Orbánt, csak átneveli a demokratákat, akik ilyen ügy után is elhiszik a hazugságait. Orbán akkor is marad, ha végül egyszer elmegy. Magyar hosszabbítja meg az orbánizmust, sokkal durvább formában. Higgyenek a szemüknek. Nem kell Gyurcsánytól félni. Bőven van idő arra, hogy Karácsony vagy Hadházy vagy bárki más mögött ellenzéki egységet teremtsenek. Magyarnál mindenki csak jobb lehet.

Magyar még neki nem tetsző kérdéseket is megtorol, elutasít, nemhogy az "eltérő politikai nézetű választópolgárok véleményét". Ez a Fidesz hívekre lehet igaz, esetleg, de azok nem tőle eltérő politikai nézetű választók. Zsarol és fenyeget mindenkit, aki egyáltalán merészel elindulni a választáson rajta kívül az ellenzékből. Veszélyeztetik az ő pénzét. Az etikai kódex a végére átcsap a szórakoztatás műfajába, mert azt már nem tekinthetjük másnak, mint kacagásra ingerlő viccelődésnek, amikor az ismeretlen eredetű százmilliókból kampányoló Magyar azt mondja: "kampányforrásainkkal átláthatóan és elszámoltatható módon gazdálkodunk". Még saját maga ügyeivel sem számolt el, minden átláthatatlan. Az "etikai kódex" mulattató jellege a végére teljesen egyértelművé válik, amikor Magyar kijelenti, hogy "törekszünk a békés, kulturált és tényeken alapuló közéleti párbeszédre, amely tiszteletben tartja az emberek méltóságát és a demokratikus vita szabályait". Ő az, aki békés, kulturált párbeszédet folytat, mások emberi méltóságát tiszteletben tartja. Az utolsó pont felteszi az egész képmutató förmedvényre a koronát: "Ugyan gondolhatunk teljesen mást a világról és hazánkról, de minden különbözőségünk ellenére elsősorban magyarok vagyunk." Ó igen, amikor Magyart saját stílusával elkapják, telibe találják, nem is alaptalanul, egyből emlékeztet, hogy "magyarok vagyunk". Mindenki tegye le a fegyvert. Ha mi demokratikus ellenzéki párt lennénk, ezt a hipokrata, nevetséges és gyomorforgató irományt nem írnánk alá, mert nem tisztességes szándék, hanem ellenfelei lefegyverzése vezeti. Ez kizárólag Magyart védelmezi, miközben megalkotója majdnem minden pontját súlyosan megsérti.