A veronai buszbaleset 2017. január 20-án éjjel tizenhét halálos áldozatot követelt, huszonhatan megsebesültek. A buszon a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, volt diákok, tanárok és egyikük családja utazott.
Mindez már négy hónapja történt, de a hozzátartozól gyászát még mindig nem igyekeznek könnyíteni azok, akiknek hivatalból is ez volna a dolguk.
A biztosító
A Groupama biztosító olyan összeget ajánlott fel, illetve utalt ki az áldozatok hozzátartozóinak, amelyet egyetlen család sem fogadott el, mert méltatlannak találták.
Az ajánlat szerint egy elveszített gyermek után a család szülőnként hatmillió, testvérenként hárommillió, nagyszülőként pedig egymillió forintot kapna, ennek részletei úgy érkeztek meg, hogy a tragédia után pár héttel 1-1 millió forint előleget kaptak a családok, májusban pedig a – Groupama által felajánlott – összeg hátralevő részét.
A Groupama szerződött a busz és a gyerekek biztosítására is: az előbbire a buszt üzemeltető Pizolit Kft.-val, az utóbbira a Klebelsberg Központtal (Klik), minden iskolába járó gyerekre.
Szendrei Endre, aki az egyik áldozat nagybátyja – legtöbbször ő tartja a kapcsolatot a sajtóval, jogi kérdésekben is ő a legjártasabb – elmondta: egy biztosítónak 1,8 milliárd forintos kerete van a kártérítéshez – plusz ezen felül anyagi felelőssége van a busztársaságnak és a Kliknek –, a polgári törvénykönyv pedig sérelemdíj kifizetését is lehetővé teszi a veronaihoz hasonló tragédiáknál.
Az olasz jogrendben egyébként egy ilyen baleset után körülbelül hússzorosa a kártérítés mértéke a Groupama által ajánlottnak az áldozatok családjai számára.
Klebelsberg Központ
A kormány erre azt bírta reagálni, hogy törvénymódosítást készített, amely a jövőben korlátozná az iskolák és az állami fenntartó Klik anyagi felelősségét külföldi utakon történő baleseteknél. A buszos külföldi kirándulások előtt kötelező lesz személyre szóló balesetbiztosítást kötnie a szülőnek vagy az iskolának, kivéve a környező országokat. (WTF? Elnézést.)
A szülők joggal döbbentek meg az oktatásért is felelős Balog Zoltán (emberi erőforrások minisztere) kijelentésén, miszerint az iskolai sítábor nem minősült iskolai rendezvénynek (!), ezért az intézményfenntartó Klebelsberg Központ nem tud fellépni a károsultak nevében.
Nehéz erre magyarázatot találni – Balognak eddig nem is sikerült -, tudniillik a szülők vitték ki a gyerekeket a buszhoz, akiket a tanárok fogadták, az utazás iskolaidőben zajlott, mialatt az itthon maradók az intézményben voltak.
Azon túl, hogy a szülők minősíthetetlennek találják Balog kijelentését, amivel csak a felelősség alól próbálnak kibújni, szerintük egy ilyen tragédia esetén az állami oktatási intézménynek szabályozás nélkül is bőven találhatna módot és alkalmat gyászolók megsegítésére, mint például az az intézményigazgató, aki ingyenes ösztöndíjat adott az elhunyt gyerek testvérének.
Tovább torzul a helyzet annak fényében, hogy Balog részt vett az egyik áldozat temetésén, úgy, hogy két hónappal később „nem iskolai rendezvénynek” minősítette az iskolai buszos kirándulást. Úgy látszik, csupán ennyi emberségességi erőforrás szorult a lelkészbe.
Külügyminisztérium
Kezdettől fogva nem tartott normálisan kapcsolatot a külügyminisztérium a szülőkkel, akik a tragédia után 10 órával (!), a tévéből (!) tudták meg, mi történt. Egyetlen mobilszámon érdeklődhetett a rengeteg hozzátartozó.
A szülők nehezen emésztik, hogy azóta sem tájékoztatják őket a fejleményekről – mi sem értjük, mi közük hozzá. Végülis csak a gyerekeikről van szó…
A külügy nem tartja a kapcsolatot a családokkal, akik azt sem tudják, miért és meddig tart még a nyomozás. A szülőknek nincs hiteles információjuk gyerekeik halálának pontos körülményeiről.
A 24.hu megkereste a külügyminisztériumot, érdeklődtek, tartják-e a kapcsolatot az áldozatok hozzátartozóival, és mikor zárul le a nyomozás. Az első kérdésre nem válaszoltak, a másodikra ezt: Nincs olyan hivatalos információnk, írásos tájékoztatásunk, hogy az olasz ügyészség vizsgálata lezárult volna. Az olasz nyomozó hatóság nem kommunikál a magyar főkonzulátussal. Ők, a jogsegély alapján, az őket megkereső Kecskeméti Ügyészséget fogják tájékoztatni a vizsgálati eredményről. A magyar konzuli szolgálat mindent megtesz, kapcsolatban áll az olasz hatóságokkal, telefonon és levélben is többször fordultunk a veronai ügyészséghez, felajánlva közvetítő és egyéb segítségünket, minden eszközzel próbáltuk és próbáljuk sürgetni őket.
Tisztázatlan részletek
Sok egyéb dolog is érthetetlen a tragédiával kapcsolatban:
- Ki engedte meg az alvási apnoe szindrómával kezelt sofőrnek, hogy iskolabuszt vezessen?
- Eredetileg nem ez a sofőr – aki egy hónappal a baleset előtt elveszítette testvérét – és nem ez a busz ment volna a diákokkal és kísérőikkel.
- A Klebelsberg Központ pótcselekszik, mikor az éjszakai vezetést tiltaná, mert a sofőr, aki a baleset előtt 40 perccel ült volán mögé, ájulásszerűen bealudt, féknyom sem volt.
- A buszt üzemeltető Pizolit Kft. a mai napig cégszerűen működik, embereket szállít, tevékenységét a – vizsgálat végéig legalább – nem függesztették fel.
Ennyire számíthat a hazát a „külföldi, idegen érdekektől” folyamatosan „védelmező”, száját tépő kormánytól minden nem csókos magyar: kibújnak a felelősség alól, akár törvénymódosítás segítségével, nem válaszolnak, nem tájékoztatnak, kétségek között hagynak, felelősségre nem vonnak, cserben hagynak, maximum egy mocskos, ki-beb…ott látszatkonzultációt tartanak arról, hogy hogyan történjen az éjszakai buszoztatás ezentúl, mintha nem az illetékes szakemberek dolga volna ezeknek utána járnia és döntenie.
Tessenek már felfogni, hogy ezektől megdögölhetünk a legtragikusabb módon is, mindenben csak és kizárólag a saját érdekeiket nézik. Sose higgyenek Szijjártó Péter külügyminiszternek, még ha a könnyeivel küszködik, akkor se. Ja, ő is ott volt az egyik diák temetésén.
Érzéketlen, kőszívű pszichopata mind.
