A Kúria jogegységi határozata után megszületett a végleges döntés Németh Sándor hamis ügynökvádja ügyében: a Kúria Németh Sándort, a Hit Gyülekezete vezető lelkészét, a Hetek című lapot és Szlazsánszky Ferenc újságírót kötelezte, hogy kérjenek bocsánatot Bartus László újságírótól, mert megsértették a személyiségi jogait, amikor ügynöknek nevezték. A bíróság korábban megállapította, hogy Bartus László soha nem volt ügynök.
Az ítélet Németh Sándor és társai felülvizsgálati kérelme nyomán született, amelyben a másodfokú bíróság jogerős ítéletét kérték hatályon kívül helyezni, amely kimondta, hogy az újságíró keresetével összhangban Németh Sándornak és alperes társainak magánlevélben a sajnálatukat kell kifejezniük, bocsánatot kell kérniük, amiért valótlanul azt állították, hogy Bartus László III/III-as ügynök, a titkosszolgálat munkatársa volt, de ez nem volt igaz.
Németh Sándor egyházvezető lelkész azért fordult a Kúriához, mert a jogsértés ellenére nem akart bocsánatot kérni. Arra hivatkozott, hogy ő nem bánta meg, amit tett (annak ellenére, hogy valótlanul rágalmazott meg egy újságírót, megsértette a jó hírnevét és a becsületét), s álláspontja szerint csak akkor van helye bocsánatkérésnek, ha megbánja a tettét. Ő viszont nem bánt meg semmit, ezért nem lehet bocsánatkérésre kötelezni.
Németh Sándor úgy érvelt, hogy a bocsánatkérés akkor ér valamit, ha az elkövető bánja, amit tett. De ő nem bánja, ezért ő nem akar bocsánatot kérni, az pedig így semmit nem ér. A sértett fél ezzel szemben úgy érvelt, hogy nem érdekli, Németh Sándor mit bánt meg, s mit nem. Akkor is kérjen bocsánatot, ha keresztény lelkész létére nem bánt meg semmit, annak ellenére, hogy súlyos lelki károkat okozott, s megpróbálta tönkretenni más ember életét.
Bartus László úgy fogalmazott, annak is van jelentősége, ha a bíróság kötelezi Némethet a bocsánatkérésre, akkor is, ha nem akar keresztény lelkész mivolta ellenére bocsánatot kérni. Németh Sándor jogi képviselői egy olyan ítéletre hivatkoztak, amikor valakinek nem kellett bocsánatot kérnie, mert nem ismerte el az ítélet ellenére a jogsértést és nem bánta meg, de abban az ügyben olyan ember követelt bocsánatkérést, aki nem érdemelte meg.
A Kúria ezért úgy találta, hogy a hivatkozott ítélet nem lehet precedens értékű Németh Sándor hamis ügynökvádja esetében. Ezért a Jogegységi Panasz Tanácshoz fordult, hogy az foglaljon állást abban az elvi kérdésben, hogy ha valaki valóban megsérti valótlan állítással egy másik ember személyiségi jogait, annak bocsánatot kelljen kérnie, akkor is, ha nem bánta meg a tettét, mert a kötelezésnek is van elégtételt nyújtó hatása.
A Jogegységi Panasz Tanácsa Németh Sándor kérelmével szemben döntött. Ennek alapján a Kúria elutasította Németh Sándor kérelmét, amely arra irányult, hogy ne kelljen bocsánatot kérnie. A Kúria helybenhagyta a másodfokú bíróság jogerős döntését, mely szerint Németh Sándor, a Hetek és Szlazsánszky Ferenc (külön-külön) magánlevélben köteles bocsánatot kérni a hamis ügynökvád miatt Bartus Lászlótól, aki nyilvánosságra hozhatja azokat.
Fellebbezésnek helye nincs.
A Kúria ítélete – Németh Sándor és a Hit Gyülekezete állandó időhúzása miatt – 12 évvel a jogsértés után született meg, amely lezárta a hamis ügynökvád ügyét. Az ügynek azonban csak akkor lesz vége, ha a bocsánatkérés a bíróság ítéletének megfelelően megtörténik. Nemcsak a sértett, hanem a nyilvánosság is érdeklődéssel várja, hogy egy lelkész hogyan kér bocsánatot, képes-e bocsánatkérésre, amire ráadásul bíróságnak kellett kötelezni.
Bartus László kijelentette: ha a bocsánatkérés nem történik meg, vagy inkább sértés lesz, mint bocsánatkérés, végrehajtást fog kérni, és a jogsértőknek egyre növekvő büntetést kell fizetniük egészen addig, amíg az ítéletnek megfelelően eleget nem tesznek az állampolgári kötelességüknek. Keresztényi kötelességről nincs szó, mert az csak keresztény emberek esetében áll fenn. Ilyesmit az érintettek esetében senki nem vár el.
Keresztények esetében ez a jogsértés meg sem történhetett volna.
