Magyar Péter az ügyészséget fenyegeti, mert az saját mentelmi jogának felfüggesztését is kérte. A miniszterelnök rendőrök feljelentését jelentette be, ügyészek felelősségre vonását helyezte kilátásba, s már a következő legfőbb ügyésznek is feladatot szabott. A hatalmi gőg és a bosszú árad abból a videóból, amelyet úgy fejezett be, hogy „most aztán tényleg indul az Út a börtönbe program. Kapaszkodjanak jól!” Ezt a fenyegetést az váltotta ki, hogy az ügyészség Magyar mentelmi jogának felfüggesztését is kérni merészelte.
Ezt a videót érdemes meghallgatnia annak, aki kíváncsi az állítólagos jogállami rendszerváltás miniszterelnökére:
No Title
No Description
Magyar személyes sértettségéhez kötötte az állam büntetőjogi szerepének érvényesítését. Az „Út a börtönbe” programnak nem azért kell indulnia, mert Magyar Péter miniszterelnököt személyes sérelem érte azzal, hogy nem áll a törvények fölött, az ügyészség ellene is eljárhat. Magyar nem fenyegetheti meg az ügyében munkájukat végző rendőröket és ügyészeket azért, mert belőle azóta miniszterelnök lett. Ha nem bűnös, nincs mitől félnie. Ha bűnös, akkor hatalommal való visszaélés ez a fenyegetés. Amikor végre független és dolgozik az ügyészség.
Ez az eset rámutat annak a magyarázatnak a hamis és képmutató voltára, hogy Magyar Péter azért nem tesz semmit Orbán és bandája felelősségre vonása érdekében, mert kényes arra, hogy ne sértsen jogállami normákat. Ez az ügy bizonyítja, hogy nem így van. Magyar Pétert a legkevésébé sem érdeklik és zavarják a jogállami normák, ha önmagáról van szó. Neki tiszteletben kellene tartania az ügyészség döntését, a bűnüldözők és az igazságszolgáltatás munkáját. Azért tesz feljelentést, mert a rendőrség sikeresen elvégezte a dolgát?
Aki az ország vezetőjeként a saját ügyében eljáró hatóságokra nyomást gyakorol, az a jogállam alapelveit sérti. A törvény szerint Magyar mentelmi jogát fel kell függeszteni, mert egy köztörvényes ügyben nyomoznak ellene, ám azt saját frakciójának kell megszavaznia. Magyar látványosan kérte a mentelmi jogának felfüggesztését, mintha a frakciója független lenne tőle, s nem úgy szavazna, ahogyan ő utasítja őket. Az majd a szavazásból derül ki, hogy mit akart Magyar valójában, s milyen szavazásra szólította fel a frakciót. Abszolút filmszínház.
Magyar azzal vádolta az ügyészséget, hogy a Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyével egy időben előterjesztett indítvánnyal összemossa a súlyos korrupciós ügyeket az ellene szervezett „politikai lejáratással”. De egyelőre senki nem bizonyította, hogy politikai lejáratás történt, az eset után nyilvánosságra került videók inkább azt mutatták, hogy Magyar Péter tökrészegen garázdálkodott, fiatal lányokat zaklatott. Miután érzékelte, hogy valaki felvételt készít, rátámadt, s a telefonját a Dunába dobta. Magyart a helyiségből előtte a nyakánál fogva vezették ki.
Magyar szemrebbenés nélkül tagadott mindent, amiről bárki meggyőződhetett a két szemével. A „legyőzött maffia ügyészi utóvédharcosai” kifejezést használta azokra, akik a törvényes munkájukat végzik. Majd kijelentette, hogy „kérem az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogomat”. Ez ellentétben áll azzal, hogy előtte az ügyészséget lemaffiázta. Reméljük, hogy az „Országgyűlés”, akik alatt Magyar Péter „kólásdobozait” kell érteni, meghallják és komolyan veszik ezt a kérést, s nem asszisztálnak képmutató színjátékhoz.
A Magyar által elmondottakat ezekkel a felvételekkel és vallomásokkal érdemes összevetni:
Magyar a Dunába dobott telefon felkutatására búvárokat vezénylő rendőri vezetők feljelentésével fenyegetőzött. Azt állította, hogy politikai utasításra veszélyeztették a búvárok életét. Ha bűncselekmény történt, akkor a bizonyíték felkutatása nem politikai utasítás. Az ügyészség átvilágítását és felelősségre vonásukat is követelte, a leendő legfőbb ügyész feladataként pedig a korruptnak nevezett ügyészek bíróság elé állítását jelölte meg. Azokat nevezte korruptaknak, akik az ő ügyében jártak el.
Ezek azonban csak Magyar állításai és politikai követelései, a rendőrök és ügyészek bűnösségét nem bizonyítják.
A feljelentés joga a kormányfőt is megilleti. Ha rendőrök vagy ügyészek bűncselekményt követtek el, felelniük kell érte. A botrány ebben az esetben a hatalmi helyzet felhasználása: a vele szembeni indítványra Magyar olyan üzenettel válaszol, amely az ügyészek saját jövőjét és felelősségre vonását hozza szóba. Ráadásul az új legfőbb ügyész megválasztásában az ő pártjának van döntő szava. Ennek megfélemlítő hatását nem lehet elintézni azzal, hogy egy érintett politikus indulatosan védekezik.
A Legfőbb Ügyészség valamennyi ügyész nevében visszautasította a támadást. A szervezet azt közölte, hogy az indítványokat törvényességi és szakmai szempontok alapján, politikai megfontolásoktól függetlenül terjeszti elő. Egyben üdvözölte Magyar szándékát, hogy támogatja a büntetőeljárás lefolytatását. A válasz arra is kitért, hogy az ügyészek fenyegetés esetén is teljesítik kötelességüket. A közlemény még nem igazolja az ügyészség minden döntését. De a függetlenség követelménye akkor is érvényes, amikor a miniszterelnök ügyében járnak el.
A mostani mentelmi indítvány lopás miatt folyó nyomozáshoz kapcsolódik. A legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes kérte Magyar Péter felfüggesztését. Az eljárás Magyar európai parlamenti megbízatásának megszűnése után indult újra: május 9. óta országgyűlési képviselő, ezért most a magyar parlament hozzájárulása szükséges. Az ügyészség szerint Magyar egy budapesti szórakozóhelyen elvette az őt filmező férfi telefonját, felszólításra sem adta vissza, majd a Dunába dobta. A készüléket búvárok megtalálták.
A mentelmi jog rendeltetését az Európai Parlament hivatalos tájékoztatója világosan fogalmazza meg: „A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága”. A szabad képviselői munkát védi, hogy a képviselők „ne legyenek kitéve önkényes politikai zaklatásnak”. A mentelmi jog nem azt jelenti, hogy a képviselők a törvények felett állnak. Csak a politikai zaklatástól védi őket. Magyar jelenlegi ügyére ma már a magyar országgyűlési szabályok vonatkoznak.
Magyar most az Országgyűléshez fordul, amelynek döntésében saját pártja meghatározó szerepet játszik. A Tisza kétharmada elegendő ahhoz, hogy a felfüggesztést megszavazzák (vagy éppenséggel elutasítsák). A miniszterelnök nem egy tőle politikailag független és távol álló testület jóindulatára vár. Nyilvánosan kérheti saját képviselőitől, hogy a bejelentésének megfelelően járjanak el, de kérheti informális módon az ellenkezőjét is. Magyar Péter egyfajta munkáltatója azoknak, akik róla szavaznak, s akik nem a választóiknak felelnek.
A színjáték lehetősége éppen itt merül fel. Magyar vállalhatja a kamerák előtt az eljárást, miközben képviselői később a politikai üldözésre hivatkozva megakadályozzák azt. Ha ez történne, a frakció döntése kiüresítené a miniszterelnök nyilatkozatát. A bejelentés hitelességének próbája ezért a mentelmi jog tényleges felfüggesztése lesz. Ha a Tisza ezt megszavazza, az ígéretnek lesz következménye. Ha megvédi a vezetőjét, a felelősséget nem lehet egy személytelen parlamentre hárítani. Akkor Magyar nem mert az eljárás elé állni, ígérete ellenére.
Magyart is megilleti az ártatlanság vélelme, a védekezés joga és a tisztességes eljárás minden garanciája, ahogy megilletik azokat a volt kormánypárti politikusokat, rendőröket és ügyészeket is, akiknek felelősségre vonását ő követeli, s akiknek már be is ígérte a börtönt. A miniszterelnök feladata nem az, hogy előre kijelölje a börtönbe kerülők névsorát, miután ellene is eljárást mertek indítani. A büntetőjogi felelősséget bizonyítékok és törvényes eljárás alapján kell megállapítani.
Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése azért lenne fontos, mert a törvény előtti egyenlőséget a hatalom birtokosán is számon kell kérni. Az ügyészség függetlenségét pedig éppen akkor kell tiszteletben tartani, amikor a döntése kellemetlen a miniszterelnöknek. A Tisza képviselői most megmutathatják, hogy a politikai kivételezést akarják megszüntetni, vagy csupán azt, hogy kinek járjon.
