Magyarország nem részben szabad ország, hanem totális diktatúra, mit keres az EU-ban?

Közzétéve február 06, 2019, 1:29 du.
12 mins

A Freedom House idei értékelésében Magyarország az első uniós állam, amely csak “részben szabad”. Ez csupán rögzíti azt a tényt, hogy Magyarország az Unió első fasiszta állama, de az intézet még nem fogalmaz helyesen. A valóság az, hogy Magyarország nemcsak “részben”, hanem teljes egészében nem szabad ország.

Amit a Freedom House részleges szabadságnak gondol, az sem jog, hanem kegy. Nem szabadság, hanem Orbán akaratából és az ő kontrollja mellett működhet.

A Freedom House megállapítása ennek ellenére nagyon súlyos, mert az Európai Unió egy országát minősítette úgy, hogy a jogállam által biztosított szabadság nem teljeskörű. Valójában teljeskörűen nem szabadság. Az elemzés készítői ugyanabba a hibába esnek, mint a “hibrid-rendszer” elmélet kitalálói, akik a demokrácia hamis látszatának díszleteit valóságosként fogadják el, és a még “szabadnak látszó” elemekkel kapcsolatban nem veszik tudomásul, hogy azok nem függetlenek Orbántól, amelyekkel Orbán nem tud mit kezdeni, hanem az ő akaratából vannak, és azt a célt szolgálják, hogy ezt a látszatot fenntartsák. Ez nem jelentéktelen különbség, hanem a rendszer lényege, és a veszélyességének igazi kulcsa.

Már abban az esetben is feltehetnénk azt a kérdést, hogy mit keres Orbán Magyarországa az Európai Unióban, ha a Freedom House nem tévedne, és Magyarország valóban csak részben nem lenne szabad. Ilyet megtűrni az Európai Unióban elfogadhatatlan. Miféle európai értékekről beszélnek azok, akik napi politikai érdekeik alapján mindezt eltűrik, elnézik, és nem tesznek ellene semmit. Azok az erőtlen európai próbálkozások, amelyeknek már a kezdet kezdetén lehet látni a végét, hogy semmilyen eredményre nem vezetnek, kontraproduktívak, mert segítik Orbán konszolidálását és bebetonozását, legitimálják és az Unión belül másoknak is követendő példának mutatják, mint aminek nincs semmi következménye.

De ha a valóságot nézzük, hogy ami még demokratikusnak és szbadnak látszik, az is Orbán engedélyével és akaratából létezhet csupán, méghozzá addig, amíg ő akarja, és amíg erre szüksége van, akkor a valóság egészen elborzasztó és kétségbe ejtó. Az Unióban egy antiszemita, fasiszta diktatúra működik, amely teljesen elszemtelenedett, és nemhogy a kizárástól rettegne, hanem az egész Unió elfoglalását tűzte ki célul, és ehhez éppen a liberális demokráciát, a szabad választásokat használja fel. Ez a liberalizmus válsága, hogy megengedi ezt az illiberális populista hazudozóknak, akik földig rombolják azokat a jogállami normákat, amelyek a békés élethez és a jóléthez szükségesek.

Gondoljunk bele, hogy a szabad sajtóból az ATV Orbánt szolgálja, a Klubrádió és a 168 Óra Orbán kilóra megvásárol díszzsidaja kezében van, a Népszavát konkrétan Orbán tartja el, az Indexet akkor nyelné le, amikor akarja, a 444.hu Amerikából kapja a pénzt, elég lenne egy hét alatt elfogadni egy törvényt, hogy ilyen külföldi zsoldosújságok nem létezhetnek, és sorolhatnánk. Ezek a médiumok és a munkatársak pontosan tudják, hogy ez így van, és a munkahelyük addig van, amíg Orbánnak szüksége van a “demokrácia” hazugságához rájuk, vagy amíg nem lépik át az általa meghúzott határt. Az ellenzékiség látszata az ő érdeke, a rendszer erős támasza, és a legszilárdabb beton a NER alapkövébe. Senki nem úgy kommunikál és ír újságot, hogy ezt veszélyeztesse. Az egyenes cikkeket külföldön írják, pedig azok a lapok nem követik szorosan az eseményeket és nem tudnak magyarul. Nem magyarország a legfőbb témájuk, nem Magyarország védelme a küldetésük.

Magyarország nyolc éve veszélyezteti Európát, és az Európai Unióban még nem tudták megváltoztatni azokat a szabályokat, hogy egy diktatúrát nem lehet az Unióból kidobni. Azóta Orbán megfertőzőtt az Unió más országait is, ezért már késő, nincs rá esély, hogy ezt megszavazzák. Az óra a liberális jogállam híveinek ketyeg, mert őket szorítják ki, őket vétózzák meg, és az ő szavazóikat fordítják velük szemben. Magyarországon semmi nem szabad. Nincs olyan szervezet, intézmény, cég, amely azt mondhatná, hogy független Orbántól, Orbánnak nincs eszköze arra, hogy neki ártson, vagy a szabadságát sértse. Nincs ilyen sajtó, semmi nincs. Ez egy erőszak nélküli, demokráciának álcázott totális diktatúra, mert minden Orbán kezében van. Bármikor bármivel és bárkivel azt tesz, amit akar. Taktikai okokból nincs erőszak.

A magyar sajtó, a magyar nyilvánosság annyira lapos, unalmas, szürke, hamis és hazug, hogy abból senki nem tudja meg, mi történik valójában Magyarországon. Ki-ki ízlése szerint a felszínen megjelenő dolgokról beszámol, viccelődik, gúnyolódik, de nem írja meg, hogy az valójában hogyan született, miért született, mi áll mögötte, mi a következménye, és ez hogyan lehetséges egyáltalán. Az ellenzék miután decemberben adott életjelet magáról, miután megették a karácsonyi bejglit, visszaültek a parlamentbe, és semmit nem lehet hallani róluk. Magyarországon semmi nem történik, mindenki némán és tétlenül nézi, hogy megszűnt a szabadság, és egy diktátor irányít mindent. És ezt a megalázó és kiszolgáltatott helyzetet eltűrik. Ezt erősíti az EU is, amely ugyanezt teszi. A Freedom House-nak kell még öt éc, hogy a mai helyzetet felismerje. A totális diktatúrát.

A Freedom House-t 1941-ben éppen a náci diktatúra ellen hozták létre, a 70-es évek óta minden évben elkészíti a jelentését a világ országairól és a szabadság állapotáról. Ennyi idő alatt nem szerzett annyi rutint, hogy egy ilyen rendszert felismerjen. Nem elég számukra a jelentésre adott reakció, hogy az egyébként amerikai kormányzati pénzből finanszírozott intézetet a Soros-hálózat tagjának neveztek, és ezzel az egész jelentést el is intézték. Hogy a rendszer “lliberálisnak” nevezi magát, vagyis szabadság nélkülinek. Illiberális demokrácia nem létezik. Az illiberalizmus a fosztóképzőjével a jogállamiság és a szabadság totális hiányát és tagadását jelenti. Ezek az emberek, ha elmennek a színházba, és meglátják a Rómeó és Júlia díszletét, tényleg azt hiszik, hogy Veronában vannak Olaszországban?

Tulajdonképpen mindenkinek szégyene, akinek Orbán megengedi a működést, hogy egyáltalán létezik. Ugyanis, ami létezik, az Orbán akaratából létezik, mert a létezése az ő érdekeit szolgálja. Vagy annyira jelentéktelen és nem számít, hogy még figyelembe se kell venni. Katonai magánrepülővel repked az elhízott diktátor, mint egy katonai junta vezetője. Lassan a külsőségek is egyértelműek lesznek, de ez senkit nem zavar. Erőszakot alkalmaznak parlamenti képviselőkkel szemben, és ez nem éri el senki ingerküszöbét. Totális jogfosztásban él mindenki, de szótlanul teszi. Lassan a szabadlábon maradás is szégyennek minősül.







9 hozzászólás : Magyarország nem részben szabad ország, hanem totális diktatúra, mit keres az EU-ban?

  1. István Kaltenecker

    február 6th, 2019

    A német nagytőkének ez a jó! Ameddig Orbán kiszolgálja őket addig nem tesz igazán komoly lépéseket az EU.

    Válasz
  2. Bogatyr

    február 6th, 2019

    Az a helyzet hogy a magyar nagytőke hozta be Orbánt, aki megcsinálta saját osztályát. Ez engem is nagyon zavar hogy
    EU NEM TESZ SEMMIT
    Már Lengyelország is elesett, Horvátországba tételesen beavatkozott.
    Sőt most olvasom hogy a spanyolok tőle (!!!) kérnek útmutatást migráns ügybe. Mintha ezek az egymást verő, szatyort vivő szerencsétlenek bármiről is tehetnénk.
    Azért legalább a II. Világháború előtt volt egy Churchill, aki azt mondta: álljon meg a menet!
    Ugyanis még a franciák is szabadultak volna szerencsétlen zsidóktól.
    Meddig lehet ezt még tűrni? Meg minek?
    EU szégyene!
    Itt Hitler is csak röhögne! Bebújna valami pártfrakció mögé és kész!
    EU nagy árat fog fizetni , sajnos önöknek lesz igaza, ha nem állítja meg Orbánt, ha semmit se csinál!
    Attól félek az egy háború lesz.
    És Európa megint veszít. Csak ezúttal végleg, szenvedve orosz vagy kínai uszályban.
    Javítsanak ki!
    Mi történik itt?

    Válasz
  3. Amanda

    február 7th, 2019

    Pár napig sztrájkoltak a magyar Audio gyárban.

    Németországban emiatt 12 000-rel kevesebb Audi keletkezett.

    Szerintetek véletlen, hogy a legjobb termőföldre épül a BMW-gyár, hogy O1G nem vonta vissza a rabszolgatörvényt, és mindettől független az, hogy az EU tömi O1G zsebét?

    Mondanám, hogy ez az EU ennyit tud. De igazából ismét a “kereszténydemokrata” oldal az, amelyik ennyit tud. Ha a zöldeken vagy a liberálisokon múlna, O1G már ott álmodna Röfiről, ahová való.

    Válasz
    • Nyuszika

      február 7th, 2019

      József Attila több mint nyolcvan éve így írt erről a jelenségről: ” Tőke és fasizmus jegyesek, minden külön értesítés helyett… “

      Válasz
  4. Mist

    február 7th, 2019

    A fidesz által készített és csak maga által megszavazott “gránit szilárdságú” (azóta 6x módosították) alaptörvénye első oldalán a következőket írja:

    “C) cikk
    (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

    (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”

    Köteles és jogosult vagyok!?
    Hol, kinél?
    Itt már régen O1G egyeduralma, diktatúrája működik!
    A legfőbb ügyész a törvényesség legfőbb akadálya!
    Csak a fidesznek előnyös ügyeket engedi át!
    Ez már diktatúra!
    “Még” nem börtönöznek be embereket véleményük miatt, de egzisztenciálisan ellehetetlenítik.
    “Még” nem(?) gyilkoltak politikai okokból, de azért voltak kérdéses ügyek!

    Válasz
  5. helóta

    február 7th, 2019

    Nyutalanító jelenség a médiában, egyelőre próbálom értelmezni mi van. Egyre többen hátrálnak ki orbán mögül, akik a seggében töltötték az elmúlt éveket, hirtelen megvilágosodnak. Hm… Ezt most hadd ne higgyem má el…Semmi önkritika részükről, pedig orbán nem tegnap óta fasiszta. Most őket ünnepelni kell, holnapra hősök lesznek, márkizaj, karácsony, ugyan már… Nem hiszem egy szavukat se, egyszerűen az orbán mögötti oligarchia bábot cserél. És ez még nem a legrosszabb lehetőség. Ha orbán keresztül tudja verni a háborúját Ukrajnával, vagy Horvátországgal, na az. A magyarországon élők nem tudják milyen a háború, maradjon így.

    Válasz
    • Amanda

      február 7th, 2019

      Tegyük fel, hogy választások vannak, és két párt indul. Az egyikre 55% szavaz.

      Ezek után körbemész, és megkérdezel 1000 embert, hogy kire szavazott. És “kiderül”, hogy a 80% a győztesre.

      A pszichológia kognitív disszonanciának nevezi azt, hogy az agy nehezen vagy egyáltalán nem viseli el a számára kellemetlen, vesztett helyzeteket. Valószínűleg részben ebből fakad a “minden rosszban van valami jó”. Meg az is, hogy akár a múltat, az emlékeket is megváltoztatja.

      A példámban 55% szavazott a győztesre. 80% állítja ezt magáról. A különbség 25%. Az ijesztő az, hogy ennek a 25%-nak egy jelentős része nem hazudik. Rosszabb. Úgy emlékszik rá, hogy tényleg a győztesre szavazott.

      Az emberek nem olyanok, mint a majmok. A csimpánzok például szőrősebbek és több banánt is esznek. Van más különbség is, csak most fáradt vagyok, és nem jut eszembe.

      Azért remélem, azt nem érjük meg, hogy Bolgár György azt mondja, hogy ő már 2012-ben figyelmeztette Bartus Lászlót a magyarországi diktatúra veszélyeire, méghozzá élő adásban, csak nem hallgatott rá, és szélsőségesnek nevezte.

      Válasz
      • Tóth Zoltán

        február 8th, 2019

        Ennek a pszichológiáját remekül mutatja be a Hunyady György szerkesztésében a “Történeti ​és politikai pszichológia” címen megjelent könyv (https://moly.hu/konyvek/hunyady-gyorgy-szerk-torteneti-es-politikai-pszichologia ), mely 20-30 oldalas, frissebb vagy régebbi, nemzetközi tanulmányok gyűjteményeként mutatja be az emberi pszichológia ezirányú jellegzetességeit. (Ezeket igyekeznek megragadni, manipulálni, kihasználni a “politikai műhelyek”, “kampányguruk”, diktatúrák). Mindenkinek ajánlom a gyűjteményt, rendkívül érdekes, nem szakemberek számára is olvashatóan közölt tanulmányokkal, felmérésekkel szembesíti az olvasót!
        A mostani példára is szerepelt egy amerikai, több évtizedes választási felmérés ebben a gyűjteményben, melynek például az egyik tanulsága volt az, hogy a választók már fél év (!) múlva nem emlékeztek helyesen a korábbi döntésükre, és jelentős részben a “nyertes oldalra” szavazónak tartották magukat.

        Válasz

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)