Orbán Viktor hadseregfejlesztése és háborús készülődése részeként Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar hadügyminiszter a 18. Nyíregyházi Huszártalálkozó megnyitóján bejelentette, hogy „hamarosan ismét lesz modern, nem lovasított, fontos harcfeladatot ellátó huszáregység a Magyar Honvédségben”. A fából vaskarika, a ló nélküli huszár Szalay-Bobrovniczky szerint „nemcsak a katonai erények, hanem a nemzetek közötti versenyképesség alapját jelentik”. De mitől lesz versenyképes a ló nélküli huszár? Ez a magyar versenyképesség záloga.
Tekintettel arra, hogy a huszár könnyűlovasságot jelent, Magyarország operett-kormányához jól illik, ha a világ hadseregeinek nehéztüzérsége ellen lovas huszárokat küldene a csatába, de az még inkább méltó az Orbán-rezsim „magyarosnak” nevezett észjárására, ha ezek a huszárok lovat sem kapnak. Ló nélkül látnak el fontos harci feladatokat. A gyalogos huszár egy újabb remek magyar találmány, hungarikum, amely minden bizonnyal rettegéssel tölti el az ellenséget, hacsak halálra nem röhögik magukat. Akárcsak a középkor másik elengedhetetlen kelléke, a füstölő pap.
Mint kiderült, ma már nincs élő egykori huszár, ezért lehet megtenni, hogy a nemzethy hadsereg vezetője (aki eredetileg csak Szalay Kristóf néven látta meg a napvilágot, de a Szalay-Bobrovniczky arisztokratikusabban hangzik, s akinek máskülönben anyai nagyapja ráadásul huszárezredes volt) kivette a lovat a huszárok alól. Ha ezt egy élő huszárral meri megtenni, ott helyben átszúrta volna egy kopjával, mert azt a huszárok megalázásának tekintette volna.
A magyar huszár legfontosabb „fegyvere” és a legigazabb barátja a lova, akit mindennél jobban szeretett, akivel egybeforrtak a csatában. Mivel a huszár könnyűlovasságot jelent, ezért a ló nélküli huszár nem huszár. Szalay talán ló helyett drónokra akarja ültetni őket, vagy huszárt akarnak kilőni az űrbe. A huszár hagyományőrzők, akiket mind ez ideig inkább félnótásoknak tartottak, a lovat a hagyomány elengedhetetlen részének tartották, s akármelyik volt téeszből beszerezték. Gyalogos huszár nincs, tüzér huszár sincs, mert a tüzér nem huszár, hanem tüzér.
Szalay-Bobrovniczky a ló nélküli huszárok más tulajdonságait akarja érvényesíteni, minthogy a magyar huszár „kreatív, eszes, gyors, öntevékeny, bátor, büszke és magabiztos”, és ezek pedig mind olyan tulajdonságok, amelyek Szalay-Bobrovniczky szerint „a nemzetek közötti versenyképesség alapját jelentik”. Miután Magyarország a 21. századból éppen a középkor felé tart, ezért nem fektet be az informatikába, sokkal inkább a Nemzet Vejének úri kastélyaiba, a nemzetközi versenyben nem is építhetnek másra, csak a gyors eszességre, amit Orbán „magyaros észjárásnak” nevezett el.
Ez a magyaros észjárás az, amely létrehozza a ló nélküli huszárt. Ha jól belegondolunk, az egész Nemzeti Együttműködés Rendszere a Kreml propagandáján és a strómanok hálózatán kívül erre a „magyaros észjárásra” épül, amelynek olyan kiváló megnyilvánulásai és fellángolásai vannak, mint a lombkorona nélküli lombkorona sétány és a ló nélküli huszár. Ezért a NER egész személyi állományát joggal nevezhetjük huszárnak. S mivel a huszárok a jászok és a kunok közül valók, akik Orbán szerint kipcsakok, a NER huszárjait nevezhetjük kipcsakoknak is. Ez a kipcsak uralom.
A huszár szó szerb-horvát eredetű, eredeti jelentése „rabló”; alapszava, a husa jelentése rablás, rajtaütés, rablótámadás. Futballban az egész pályás letámadásnak, támadásban a gyors kontráknak, illetve a megadott lesgóloknak felel meg. A huszár szó eredeti jelentése csak tovább erősíti, hogy a NER vezérei, főispánjai és vazallusai voltaképpen huszárok: rablók, akik rajtaütésszerűen, gyors és kreatív észjárással végrehajtott rablótámadás keretében rabolták el és vették örökre birtokba az országot. Így már érthető, miért váltotta fel korunk huszárainál a lovat a páncélszekrény.
A huszársággal való való azonosításukat igazolja, hogy meglovasítottak mindent. Így nyer értelmet Szalay-Bobrovniczky hadügyminiszter egyébként érthetetlen kijelentése, miszerint „a huszár mi vagyunk”. Egzakt definíció. Pontosan így van.
