Az átoltottság hiánya miatt jelenleg – eddig 19 halottat követelő – bárányhimlő- járvány tombol Romániában. A kötelező védőoltások alkalmazása terén előkelő helyen álló Magyarországon pedig kanyaróval fertőződött Makó kórházának 10 dolgozója. A gyógyszeripar talán legnagyobb hasznot hozó üzletága a vakcinagyártás. A védőoltások megjelenésével egyidős a társadalmi vita is, aminek fókuszában a felelősség kérdése áll. Szabad-e oltani, különösen a csecsemőket? A kérdésre miden szülőnek magának kell megadni a választ.

Oltástól oltásig

Az 1796-os járvány idején Edward Jenner egy tehénhimlős beteg váladékát bedörzsölte egy nyolc éves, egészséges kisgyerek karján metszett sebbe, a gyerek ezt követően átesett a tehénhimlőn, majd immúnis lett a fekete himlővel szemben is.

Napjainkban is sokan vallják, hogy az időről időre fellángoló járványoknak akár népességszabályzó szerepe is lehet, mivel a bolygó hamarosan extrán túlnépesedik. A világ népessége e sorok írásának pillanatában: 7 487 531 114, és ez a szám másodpercenként átlagosan 2 fővel nő. A védőoltásoknak köszönhetően a prognózis szerint az idei évben fertőző betegség következtében 4 812 206 halálozás várható, ez a szám az  egyes családoknak ugyan maga a felfoghatatlan tragédia, összességében viszont  igencsak csekély, hiszen, például  a nagy pestis járványok idején volt olyan város, ahol naponta tízezrével haltak meg az emberek. Ilyesmi korunkban szerencsére már szinte elképzelhetetlen.

Szakmai, vagy hitvita?

A két vélemény: az oltások túlterhelik az immunrendszert, ennek köszönhető többek között az allergiások számának gyors növekedése, a vakcinák használatának hívei szerint azokban az országokban, ahol nem helyeznek kellő súlyt a védőoltásokra, időről időre átszáguldanak, és ezt az érvelést erősíti a mostani román példai is a máshol már szinte elfeledett járványok, mint például a bárányhimlő, rubeóla, szamárköhögés.

Európában nálunk, Magyarországon a legmagasabb a kötelező csecsemő-, illetve gyerekkori védőoltások száma, összesen 9, ezek sora a torokgyíktól a hepatitis B-ig terjed, ezzel szemben Belgiumban például, csak a gyermekbénulás elleni védőoltás kötelező. A legtöbb államában nem kötelezik a szülőket a csecsemőik oltatására, ilyen például az Egyesült Királyság is, ami magyar szemmel azért különösen fontos, mivel Angliában rengeteg magyar él, és születik.

Ott, ahol nincs kötelező védőoltás, az orvosok feladata, hogy a szülőket részletesen tájékoztassák ezek előnyeiről és hátrányairól.

Pasteur, a modern orvostudomány atyja, akit úgy emlegetünk, hogy ő alkotta meg a ma is elfogadott fertőzés-elméletet, ezzel letéve az immunológia alapját és korunk járványtanát, a halálos ágyán állítólag megtagadta legfontosabb tanait, mondván: “Csak a táptalaj számít, nem a kórokozó”, áttételesen már akkor beismerte, ami halála után száz évvel, amikor felnyitották naplóit, fehéren feketén ki is derült.  A tudós időről időre meghamisította egyes kutatási eredményeit, addig igazgatva azokat, amíg meg nem feletek elvárásainak.

Dr. Ébert Jenő belgyógyász szerint, aki a honi oltásellenesek egyik vezéralakja, a vakcinákkal  káoszt okozunk a szervezetünkben, amely ennek hatására a továbbiakban nem tud különbséget tenni hasznos és káros behatás között, ezért immunrendszerünk legyengül, nem egyszer tehát maguk az oltások idézik elő a problémát.

A másik tábor, azt állítja, hogy a védőoltásnál nem létezik hatékonyabb prevenció, amiről a lakosság azonban veszélyesen keveset tud, és ezért hanyagolja el az ezekkel megszerezhető védelmet.  Dr. Vass Ádám, a téma egyik kiváló ismerője azt mondja, hogy ha a szülő nem oltatja be gyerekét, olyanná válik, mint aki a csúcsforgalomba küldi egy autópályára csak azért, hogy tesztelje a kicsi reflexeit.  Többen emlegetik, a közel tíz évvel ezelőtti osztrák „kanyarópartit” is. Salzburgban az oltásellenes szülök egy csoportja elvitte gyerekeit egy kanyarós társukhoz, hogy essenek át a betegségen, így természetes úton szerezve meg a legmagasabb szintű védettséget. Az akció nem várt eredménye tomboló kanyarójárvány lett.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ 2015-re tűzte ki azt a célt, hogy az uniós országokban mindenhol elérjék a lakosság 95 százalékos kanyaró elleni átoltottságát, ez az arányszám azért fontos, mert ilyen átoltottság mellett már azok is megvédhetők, akik valamilyen okból, például transzplantáció, nem olthatók – hangzott el az április 24 – 30 között megrendezett Európai Védőoltási Héten.

Mivel mindkét tábor – már-már szekértábor – utolsó érve: a „higgyenek nekem”, illetve a „nekem higgyenek”. Hosszútávon csak a szinte teljes társadalmat átjáró ismeretterjesztés, szakemberek képzése segíthet hatástalanítani minden alaptalan, csak az érzelmekre ható érvrendszert, taktikát.

Pálmai Tamás



Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)