Orbán az egyetlen európai vezető, aki elment Berlusconi temetésére, elvégre rajta kívül nincs egyetlen európai országnak sem fasiszta vezetője, aki nagy tiszteletben részesítené, Mussolini óta az első európai fasisztát, a „bunga bunga partik” koronázatlan királyát, az orosz prostituáltak kebléről Putyinnal közösen csemegéző, még Novák Katalin fenekét is megsimogató oligarchát (utóbbi nagy örömére). De más okból is szívesen utazott Orbán Milánóba: minden temetésen degeszre eszi magát, ahogy Felcsúton mondanák, jól bezabál.
Ez érthető, hiszen minden temetés a legjobb alkalom megemlékezni arról, hogy egyszer élünk, ahogy Felcsúton a dakota gázszerelők mondják, az a tied, amit megeszel, és azt már nem vehetik el tőled. Orbán pedig berendel, minden temetésen hatalmas lakomát csap, megünnepelve azt, hogy ezúttal is a szertartásnak ezen az oldalán áll, nem ő fekszik a koporsóban, s nem Berlusconi issza a legfinomabb fehér borokat a kagylóra, rákra és homárra.
Feltéve, hogy Orbán egységes menüt tart fenn temetésekre, mert XVI. Benedek pápa búcsúztatásán gazdag seafood-tálat fogyasztott, az elmaradhatatlan fehér borral, ám Berlusconi egészségére nem tudjuk, mit fogyasztott, mert az olasz sajtó bűnös hanyagságában nem sorolta fel az ételeket, amelyeket Orbán bekebelezett a leplezetlenül jól tartott gyomrába. De az is lehet, hogy Orbán külön menüt rendel nemzetiségek, cím, rang, beosztás szerint a halottak tiszteletére, van egy listája erről, megkülönböztetve az előételeket és a salátát egyházi és világi elhunytak esetén.
Esetleg előfordulhat, hogy a halálhoz közeli állapotban levő személyek esetében megtudja, mi volt a leendő elhunyt kedvenc étele, és aztán a halál bekövetkeztével Orbán az elhunyt tiszteletére az ő kedvenc ételét fogyasztja. Nagy figyelmességre és kedvességre valló szokás lenne, és rendkívül tapintatos jelzés is a halál várható közeledésre, amikor Orbán Viktor kedvesen megkérdezi a lábadozó betegtől, mi volt a kedvenc étele. Alig váruk az MCC kiadásában megjelenő és a Libri (új nevén Illibri) terjesztésében elérhető új könyvét, amelyben kedvenc halottai kedvenc ételeit mutatja be.
Orbánnak ez a szokása segít enyhíteni a mély fájdalmat is, hiszen megörvendezteti az étel, amit a temetés alkalmából felszolgálnak neki. Vannak, akiknek halála enélkül is különös örömöt okoz, de a kedvenc étele elfogyasztásával egy temetés maga a mennyei (vagy pokoli) élmény. Orbán esetében nem kell nagyon érdeklődni, így legyen gyanús neki, ha Magyarországon tömegesen kezdenek el disznót vágni, szerzik be a pálinkát, főzik az abálét, tömegével veszik a disznósajtot, a kolbászt, a pacalt, a sózott szalonnát, a sózott bőrkét, a tüskés pecsenyét és a kovászos uborkát, meg kalácsot.
Legalább olyan elégedettség lesz majd a magyarok millióinak arcán, mint amikor Orbán másokat temet egy éttermi asztalnál. De csak azért, mert sokan szeretik a levágott disznót.
