A Rogán-féle propagandaminisztérium és dakotaviccgyártó üzem működtetői saját farkukba haraptak, amikor megpróbálták a Nyugatot (értsd: mindenkori „Brüsszelt”) az 1956-os forradalom bukásáért felelőssé tenni. Miután maga Orbán kezdett még Berlinben egy liberális közönség előtt hamis párhuzamokat vonni 1956 és az ukránok szabadságharca között, a vak is látja, hogy amikor Orbán a szankciók ellen kampányol és „békeharca” arra a követelésre épül, hogy a Nyugat ne adjon fegyvereket és támogatást Ukrajnának, önmagának mond ellent. Árulásra szólít fel.
Orbán október 23-án már nem merte megkockáztatni, hogy Budapesten lépjen fel tömeggyűlésen, mert (megalapozatlanul és a diktátorokra jellemző paranoiával, túl korán) a valódi forradalomtól tart. A zalai remeteként elmondott beszédében is azt állította, hogy 56-ban győzött volna a magyar forradalom és szabadságharc, ha a „Nyugat nem árult volna el minket”. A Nyugat árulása az volt, hogy nem adta meg azt a segítséget Magyarországnak, amit most megad Ukrajnának, miközben Orbán az ellen harcol, hogy ezt a segítséget az ukránok megkapják.
Ez azt jelenti, hogy Orbán arra szólítja fel a Nyugatot, hogy legyen áruló. Hagyja cserben az ukránokat ugyanúgy, ahogy a magyarokkal tette 1956-ban. Ugyanazt a magatartást hibáztatja a magyar szabadságharc esetében, amit helyesnek tart az ukránokkal szemben. A Nyugat erre most nem hajlandó, Orbán viszont megteszi, mert azt leszámítva, hogy nem lövi agyon azt a néhány ukránt, aki nem ismeri a térképet és tévedésből az ellenséges Magyarország felé menekül, megtagad minden segítséget az ukránoknak, és a megszálló oroszokat védelmezi, segíti és a vásárlásokkal támogatja.
Az 1956-os forradalom vérbe fojtásáért nem a Nyugat, hanem egyedül az oroszok a felelősök, akik a tankokkal bevonultak és eltaposták a szabadságharcot. Ahogy az Ukrajnában zajló háborúért is egyedül az oroszok a felelősek, akik megtámadták a szomszédos független államot, hogy elfoglalják és bábkormányt állítsanak az ukránok fölé. Ukrajna azért akart a NATO-ba és az EU-ba belépni, mert az orosz fenyegetés a Szovjetunió felbomlása óta fennáll: az oroszok soha nem tekintették másik országnak Ukrajnát, azt állították, hogy ez egy nép és egy nyelv két országban.
Orbán logikája szerint az akkori Nyugat áruló volt. Ma viszont csak egyetlen áruló van, ő maga. Ő az egyetlen áruló, aki cserbenhagyja a szabadságharcot vívó ukrán népet. Orbán 1956 ellenfeleinek oldalán áll, méghozzá egy ugyanolyan háborúban, amilyet 1956-ban – ugyanazok – a magyarok ellen vívtak. Orbán nem 1956 szellemiségével, nem a magyar szabadság és függetlenség eszméjével azonosul, hanem az orosz megszállók, népirtók birodalmi eszméjének oldalán áll a magyar néppel szemben. Orbán ugyanolyan, mint az ötvenes évek moszkovita vezetői, akik ellen fellázadt a nép.
Nem véletlenül bujdosott el Zalaegerszegre, ő maga pontosan tisztában van ezzel, de jobb véleménye van a magyar ellenzékről és a magyar népről, mint az amilyen, mert feltételezte, hogy kimegy a nép az utcára, és az oroszok láncos kutyáját, Putyin bábját, 1956 gyilkosainak pártfogóját kifütyüli. Budapesten egy össznépi kifütyülés elindíthatta volna Orbánt a lejtőn, különösen az éhezés előtt, ami hamarosan bekövetkezik. Orbán előrehaladott stádiumban levő elbutulásának jele, hogy bár a félelmi ösztönei működnek, a beszédében a Nyugat árulásáról beszélt, amivel leleplezte önmagát.
Arról nem beszélve, hogy Orbán azzal is megtagadta 56 szellemiségét, hogy Mindszenty bíboros emlékhelyének megnyitásán mondott beszédet. Mindszenty egy fasiszta volt, aki a két világháború közötti antiszemita és fasiszta rendszert akarta visszaállítani, aki nem testesíti meg 1956-ot, amely nem erről szólt. 1956 igazi hőseit, a meggyilkolt Nagy Imrével az élen, megtagadta a Fidesz, nem vállal közösséget a forradalom demokráciát, szabadságot és függetlenséget követelő szellemiségével. Orbán megdöntötte a demokráciát, eltaposta a szabadságot és felszámolta a függetlenséget.
Magyarországot éppen azoknak az oroszoknak játszotta át, akik tankjaikkal eltaposták az 1956-os szabadságvágyat. Orbán egy hazaáruló.
Belehülyült ez a szerencsétlen ember a Nyugat, a demokrácia és a szabadság elleni gyűlöletbe, az antiliberalizmusba, antiszemitizmusba, és nem képes ravaszul disztingválni, már nem tud másról beszélni. Az imperialista, háborúzó és árulózó amerikaellenes és nyugatellenes hazug propaganda a történelemben már leszerepelt néhányszor. Ezzel nem lehet messzebbre menni, mint az orosz, a kínai és az észak-koreai diktatúrák. Ideig-óráig lehet a tömegember szintjére butított népet etetni, de amikor nem marad már kaja, se szabadság, akkor forradalom vagy nyílt diktatúra jön.
Nagyon leegyszerűsített, lecsupaszított, nagyon buta és silány diktatúra lett Orbán nagy találmányából, az „illiberális demokrácia” modelljéből, a fából vaskarikából. Nem is lehetett más. Ez tovább egyszerűsödik egészen addig a képletig, ami 1956-ban forradalomhoz és szabadságharchoz vezetett. Orbán lélekben készülhet arra, hogyan hívja be az oroszokat az alkotmányellenes, Amerika és a Nyugat által pénzelt „csőcselékkel”, árulókkal, lázadókkal (értsd: az egyre inkább észhez térő magyar néppel) szemben.
Ami pedig az 1956-os és a mai nyugati magatartást illeti, egy jelentős különbség van, amit Orbán elhallgat: 1956-ban a magyarok a fennálló status quo-t változtatták volna meg, míg a forradalom leverése és vérbe fojtása nem változtatott az addigi világpolitikai helyzeten. Ma azonban az oroszok akarták a fennálló status quo-t megváltoztatni, az ukránok ellen indított háború kezdetén már a volt szovjet térségre irányuló igényeiket is bejelentették, és az egész nyugati világot fenyegették. Ha nem állítják meg Ukrajnában az oroszokat, elkerülhetetlen a világháború vagy orosz megszállás.
A Nyugat ma Ukrajnában védi meg önmagát, mert Ukrajnában könnyebb legyőzni az oroszokat, mint Franciaország partjainál. Az mindent elmond arról, hogy Orbán milyen mértékben van Putyin és az oroszok markában, hogy még az sem zavarta, hogy az orosz terjeszkedés Magyarországot is fenyegeti. Magyarország megszállása az elsők között lett volna, ha az orosz állam, az orosz hadsereg nem harmatgyenge. Ez sem zavarja Orbánt, ebbe is belement volna a Nyugat, a szabadság, a szabad verseny iránti végtelen és feneketlen gyűlöletében, mert a szabad versenyben őt legyőzhetik.
Szánalmas és nyomorult ember, akit azonban nem kell sajnálni, mert még nagyon sok kárt és pusztulást fog okozni, emberek életébe kerülhet, hogy megszabaduljon ettől a diagnosztizálható elmebetegtől az ország. Akkor és úgy fog megbukni, amikor már olyan mezítelenül áll a hazugságaival mindenki előtt, hogy a hazugságai nem működnek, hanem csak haragot keltenek. Ezeket a szemét embereket, mint a Gulyás, a Szijjártó, a Rogán, a Lázár és társaik, ha szerencsések, életfogytiglanra ítélik, ha pechjük van, kibelezi a „félázsiai” magyar nép, amely még most is hisz nekik.
