/

Los Angelesben latinók rasszista kijelentései okoztak botrányt

9 perc olvasási idő

Speciális eset, amikor rasszista támadásnak kitett kisebbségek képviselőiről derül ki, hogy ők maguk is rasszisták. Döbbenetes, amikor a fajgyűlölő diszkriminációnak kitett kisebbség másokkal szemben hasonlóan rasszista módon gondolkodik. Los Angelesben hatalmas botrányt keltett, amikor a helyi városi önkormányzat négy latin vezetőjének beszélgetéséről kiszivárgott egy felvétel, amelyen más ethnic kisebbségek tagjairól beszélnek, és minősíthetetlen kijelentéseket tesznek.

A város négy legjelentősebb latin vezetője a választási körzetek újrarajzolásáról tanácskozott, hogyan tudnák növelni a latin képviselők számát, miután a spanyol nyelvűek a város lakosságának több mint felét teszik ki, de a városi tanács tizenöt képviselői helye közül mindössze hármat foglalnak el. A beszélgetés közben a latin vezetők a találkozóról kiszivárgott felvétel szerint felfedte a a rasszista nézeteit, a feketék, az indián őslakosok, a zsidók, az örmények és a melegek ellen becsmérlő és rasszista megjegyzéseket tettek. Nyilván a spanyolokat gyűlölők nagy örömére.

Zárt ajtók mögött Nury Martinez, Gil Cedillo és Kevin de Leon több mint egy órán keresztül találkoztak Ron Herrerával, a LA megyei munkaügyi szövetség ugyancsak latino elnökével, a csaknem egy év múlva kiszvárgott felvétel szerint Nury Martinez nyíltan rasszista megjegyzéseket tett, kigúnyolta néhány képviselőtársát, és szokatlanul durva kifejezésekkel beszélt arról, hogyan kellene politikailag feldarabolni a várost. A többi etnikumot azért becsmérelte, hogy a nagyobb spanyol részesedést megindokolja.

Martinez és a felvett beszélgetés során jelen lévő többi latin vezető nem tudta, hogy rögzítik őket, Martinez pedig egyebek mellett azt mondta, hogy egy fehér tanácstag úgy kezelte fiatal fekete fiát, mintha „tartozék” lenne, és Mike Bonin tanácstag fiát „Parece changuito”-nak nevezte, ami azt jelenti, hogy olyan, mint egy majom. A Los Angeles-i Munkaügyi Szövetség latin elnökével folytatott beszélgetés során Martinez egy ponton „kis kurvának” minősítette Bonint a felvétel szerint. A felvétel az etnikai csoportok között létező rasszizmus mellett rámutat a belső politikai harcokra.

Martinez ráadásul a városi önkormányzat vezetője, akit a történtek után lemondásra szólítottak fel, aki erre egyéb érdemei felsorolásával reagált, de azért a sajnálatát fejezte ki. Nem lehet tudni, hogy a felvételt ki késztette, de a Los Angeles Times szerkesztőségét is megtámadták, hogy egy bizalmas beszélgetés hanganyagát közölte, amivel megsértette az adatvédelmi törvényt, A lap erre visszavágott, hogy a nyilvánosságnak joga van tudni ilyen beszélgetésekről. Hírértékű információkat nem lehet letiltani Amerikában.

Az ügy érdekessége, hogy a novemberi választások előtt nyilván nem véletlenül került nyilvánosságra a felvétel, miután Martinez számos jelöltet támogatott, akiknek szavazatán múlik az, hogy megtarthatja-e a posztot. Az ügynek egyéb tétje is van, mert komoly anyagi érdek fűződik ahhoz, hogy a városi tanácsba kik kerülnek be, és milyen döntéseket hoznak. Még egy nemzetközi repülőtér másik körzetbe való telepítése is kockán forog.

Az ügy morális vetülete sem elhanyagolható, mert a spanyolokat is éppen elég diszkriminatív rasszista támadás éri. Ezek után hiteltelen a tiltakozásuk, ha városi képviselőik a feketéket megalázó megjegyzéseket tesznek és más etnikumokat is becsmérelnek. Ennek a jelenségnek a hátteréről és a botrány káros hatásairól beszélgettek los angeles-i fekete, latin és indián őslakos írók az Ethnic Media Services sajtóeseményén.

Richard Rodriguez, újságíró és író, Erin Aubry Kaplan újságíró és író a LA Times és a New York Times szerzője, Arcenio López, a MICOP, Mixteco Indígena közösségszervezési projekt ügyvezető igazgatója és Jasmyne Cannick, ügyvéd, író és politikai stratéga egyetértettek abban, hogy ez a magatartás nem jellemző Los Angeles mindennapi életére. “Ez egy multikulturális város, amely több mint 200 nyelven beszél, és ahol az emberek minden nap összeházasodnak és barátkoznak egymással etnikai és faji hovatartozáson kívül” – hangzott el.

Richard Rodriguez díjnyertes esszéíró és író, aki élete nagy részét Kaliforniában élte le, azt mondta: „A többnemzetiségű várost írták le, de gyűlölködően és sötéten. És abban az időben, amikor az ország megszállottja az olyan államoknak, mint Alabama és Louisiana, amikor a fehér republikánusok azzal próbálkoznak, hogy marginalizálják a feketék szavazatát, számomra úgy tűnt, hogy Los Angeles ennek  politikának a legrosszabb aspektusát utánozza.”

Aubry Kaplan elmondta, hogy a feketék és a spanyolok nagyon közel élnek egymáshoz, összenőtt a kultúrájuk, de a politikai egyenlőségről nem lehet beszélni, és a kiszivárgott felvétel megmutatta azt, hogy miért. Los Angelesben a spanyolok vannak előnyben a feketékkel szemben, s ha ők kerülnek ilyen helyzetbe, képesek ugyanúgy viselkednek, mint azok, akik őket nyomják el, ha ők vannak a feketékhez hasonló szituációban.

A város írói és művészei fontosnak tartják, hogy a los angeles-i lakosság kibeszlje ezt a témát és kivesse magából ezt a fajta szellemiséget.

 

 

Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

A Momentum határozott léptekkel halad Novák Előd és a hungarista nácik útján

Következő cikk

Orbán most arra szólítja fel a Nyugatot, hogy hagyja cserben az ukránokat, mint 56-ban a magyarokat