Az Egyesült Államok 2000-ben ünnepelte, hogy sikerült felszámolni a kanyarót. Akkor úgy tűnt, végleg maguk mögött hagyták azt a betegséget, amely évtizedeken át gyermekek ezreit ölte meg, és amelytől egész generációk rettegtek. Huszonhat évvel később Amerika ismét ugyanazzal a vírussal küzd. A különbség csupán annyi, hogy most nem a tudomány eszközei hiányoznak, hanem a tudományba vetett bizalom. A kanyaró nem azért tért vissza, mert megszűnt volna az ellene hatékony védőoltás, hanem azért, mert egyre többen nem kérik azt. A CDC július elejéig több mint kétezer fertőzést regisztrált, ami a legmagasabb esetszám az elmúlt harmincöt évben, és a járvány azóta is tovább terjed.
A kanyaró a világ egyik legfertőzőbb betegsége. Egyetlen fertőzött ember akár tizennyolc másikat is megfertőzhet, ha azok nincsenek beoltva. Ezért volt döntő jelentőségű, hogy a lakosság legalább 95 százaléka megkapja az MMR oltást, amely a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen nyújt védelmet. Amíg ez a szint fennállt, a vírus nem tudott tartósan megtelepedni az Egyesült Államokban. Az elmúlt években azonban az átoltottság országos átlaga folyamatosan csökkent, több államban már kilencven százalék alá esett, és ezzel megszűnt az a közösségi védelem, amely nemcsak az oltottakat, hanem a csecsemőket, az immunhiányos betegeket és azokat is védte, akik egészségügyi okból nem olthatók.
A járvány különösen súlyosan érinti azokat a közösségeket, amelyek eleve kiszolgáltatott helyzetben élnek. Utah államban egy éve tart a járvány, miközben a gyermekek kevesebb mint 84 százaléka kapta meg mindkét MMR oltást. A minnesotai szomáliai közösségben a két éves gyermekeknek mindössze körülbelül egynegyede kapta meg időben az első oltását. Ezek nem puszta statisztikák. Ezek azt jelentik, hogy egész közösségek maradnak védelem nélkül egy olyan betegséggel szemben, amelyet Amerika egyszer már legyőzött. A fekete közösségekben, a bevándorlók között és a szegényebb térségekben a járvány következményei mindig súlyosabbak, mert a rosszabb egészségügyi ellátás, a félretájékoztatás és a bizalom hiánya egyszerre vannak jelen.
Erről tartott sajtóbeszélgetést az American Community Media, amelyen Patsy Stinchfield gyermekgyógyász és a Measles Collaborative vezetője elmondta, a kanyaró visszatérése nem orvosi rejtély, hanem a csökkenő átoltottság kiszámítható következménye. A vírus ugyanaz, mint korábban volt, az emberek viselkedése változott meg. A szakember szerint minden egyes százaléknyi visszaesés újabb gyermekek ezreit teszi sebezhetővé, miközben a legtöbb szülő már soha nem látott valódi kanyarójárványt, ezért alábecsüli annak veszélyét. Ez a felejtés lett az oltásellenes mozgalom egyik legerősebb szövetségese.
Dr. Andrew Pavia, a Utah Egyetem gyermekfertőző betegségekkel foglalkozó professzora arra figyelmeztet, hogy a járványokat ma már nem elsősorban a vírus terjeszti, hanem a bizalom hiánya. Az emberek egy része nem az orvosának hisz, hanem az interneten terjedő összeesküvés-elméleteknek. Ez különösen veszélyes azokban a közösségekben, ahol eleve alacsony az állami intézményekbe vetett bizalom. Egyetlen fertőzött elegendő ahhoz, hogy egy aluloltott közösségben robbanásszerű járvány induljon el. Dr. Benjamin Neuman virológus szerint a kanyaró biológiája semmit nem változott, de az információs környezet gyökeresen átalakult. A közösségi média olyan sebességgel terjeszti a hamis állításokat az oltásokról, amellyel a közegészségügyi intézmények nehezen tudnak versenyezni. Mire egy tudományosan megalapozott cáfolat elkészül, addigra a félretájékoztatás emberek millióihoz jut el. A vírusnak ma már nemcsak biológiai, hanem kommunikációs járványa is van.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a Trump-adminisztráció egészségügyi politikája nem a közbizalom helyreállítását szolgálta. Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter évek óta az oltások egyik legismertebb ellenzője. Orvosi és járványügyi szakértők szerint az oltásokkal kapcsolatos kételyek nyílt vagy burkolt legitimálása tovább gyengítette a lakosság bizalmát. Több szakmai testületet átalakítottak, tapasztalt vakcinaügyi szakértőket eltávolítottak, miközben a közegészségügyi kommunikáció sok esetben ellentmondásossá vált. A tudomány helyét egyre gyakrabban politikai lojalitás foglalta el. A helyzetet rontja, hogy az oltásellenesség a politikai identitás része is lett.
Nem mindenkit egyformán sújt a járvány. Nem azért, mert a vírus különbséget tesz az emberek között, hanem mert a társadalmi egyenlőtlenségek miatt egyes közösségek sokkal sérülékenyebbek. A kanyaró visszatérése nemcsak közegészségügyi, hanem társadalmi igazságossági kérdés is. A járványok mindig azokat a közösségeket sújtják a legsúlyosabban, amelyek eleve hátrányos helyzetben élnek. A szegényebb családok sokszor nehezebben jutnak gyermekorvoshoz, a bevándorló közösségekben gyakran nyelvi akadályok nehezítik a hiteles egészségügyi tájékoztatást, a kisebbségi csoportok pedig történelmi tapasztalataik miatt sok esetben bizalmatlanabbak az állami intézményekkel szemben. Mindezt kihasználják az oltásellenes mozgalmak, amelyek célzottan keresik azokat a közösségeket, ahol a bizonytalanságra könnyebb építeni.
A legismertebb példa a minnesotai szomáliai közösség, amelyet évekkel ezelőtt tudatos oltásellenes kampány vett célba azzal a hamis állítással, hogy az MMR-vakcina autizmust okoz. A korábban kiemelkedően magas átoltottság drámai mértékben visszaesett, és a közösség azóta is újra és újra járványokkal küzd. Patsy Stinchfield szerint sok szülő később döbbent rá, hogy nem is tudta: az MMR első betűje a kanyarót jelöli, pedig családjukban korábban már halt meg gyermek ebben a betegségben. Mire felismerték, hogy félrevezették őket, sok esetben már késő volt. A legsúlyosabban érintett államok ezért már nem kizárólag oltási kampányokban gondolkodnak. Minnesotában a közegészségügyi hatóságok a szomáliai közösség vallási és civil vezetőivel együttműködve próbálják helyreállítani a bizalmat.
Az egészségügyi tájékoztatást szomáli nyelven készítik el, közösségi fórumokat tartanak, gyermekorvosok és helyi véleményformálók válaszolnak a szülők kérdéseire. Utah államban, ahol a járvány egy éve tart, mobil oltócsapatokat küldenek az alacsony átoltottságú térségekbe, az iskolákkal és helyi közösségekkel együttműködve próbálják elérni azokat a családokat, amelyek kimaradtak a korábbi oltási programokból. A szakemberek szerint azonban ezek a helyi kezdeményezések csak részben ellensúlyozhatják azt a bizalomvesztést, amely országos szinten alakult ki az oltásokkal kapcsolatban.
A vírus nem azért tért vissza, mert megerősödött, hanem azért tért vissza, mert csökkentettük a védelmünket. Az oltási arány csökkent. A kanyaró lopakodó, megtalálja azokat, akik nincsenek beoltva, és terjedni fog. A vírus nem változott, de a védettségünk igen. A kanyaró lehet az agyban is, ez egy kockázatos eset. Magas láz, nyomorúságos állapot, iskolából/munkából való kimaradás, az immunrendszerre gyakorolt hatás, amelyből évekig is eltarthat a felépülés. A kanyaróból felépülhet, de könnyebben megbetegedhet más betegségekben.
Egy család, amely külföldre utazott, az anya mindenkit oltóközpontba vitt beoltani, kivéve egy kilenc hónapos gyereket, aki csak aludt. Szomáliába utazott, és fertőző állapotban tért vissza, végül lélegeztetőgépre került a kórházban. Megkértem Patsyt, hogy jöjjön be, készítsen egy képet, és mondja el mindenkinek az oltás fontosságát. „Azt akartam, hogy ne ébresszem fel, és most az ágya mellett ülök, remélve, hogy felébred” – mondta az anya (végül felébredt, de a tüdeje talán soha nem lesz ugyanolyan). 2017-ben Minnesotában nagy járvány volt a szomáliai kisgyermekek körében, de most rosszabb a helyzet, mint ami akkor volt.
A szülők abbahagyták az oltásokat, mert azt mondták nekik, hogy a gyerekeik autizmust fognak kapni. Azt mondták nekik, hogy az Egyesült Államokban ne kapják meg a tripla oltást, mert az okozza az autizmust (ami nem igaz). Egy anya azt mondta, hogy a kanyaró már nem létezik az Egyesült Államokban, így nem kell többé oltani, tehát nagyon sok félretájékoztatás/dezinformáció. Mecsetekben szerveztek találkozókat, hogy kapcsolatba lépjenek a szomáliai lakosokkal, odamentek, hogy először meghallgassák őket, majd válaszoljanak a kérdésekre, kezeljék a félelmeiket: közösségi összejöveteleket tartottak, szociális lakásokba mentek, szórólapokat osztogattak.
Az egyik szekta vezére az oltás ellen küzdött Utahban. Mások azért költöztek ide, mert kevés kormányzati beavatkozást akartak, így van ott egy olyan közösség, ahol nagyon alacsony az oltási arány. A kanyaró gyorsan terjedt ebben a közösségben, majd gyorsan elvérzett az állam többi részén. Utah (mint minden más állam) a szövetségi kormánytól függ a kontaktkutatás, az egyéb erőforrások/személyzet tekintetében, mivel a közegészségügy megszorításai miatt ez nehezebbé vált. Nem mindenki megy el tesztelésre. Lehet, hogy nem bízik a kormányban, vagy nem akarja, hogy a neve felkerüljön a tesztlistára, vagy messze él, lehet, hogy nem tartja szükségesnek.
Dr. Jose Romero, aki korábban a CDC immunizációs központját vezette, arra figyelmeztet, hogy a védőoltások nem egyéni, hanem közösségi védelmet biztosítanak. Ha elegen döntenek úgy, hogy nem oltatják be magukat vagy gyermekeiket, akkor azok is veszélybe kerülnek, akik nem dönthetnek saját sorsukról, például a csecsemők vagy a daganatos betegek. A közösségi immunitás nem politikai vélemény, hanem matematikai törvényszerűség. A kanyarójárvány tehát nem egyszerű egészségügyi probléma. Egy ország politikai és társadalmi állapotának tükre. Megmutatja, mi történik akkor, amikor a tudomány tekintélye megrendül, a közegészségügy politikai csatatérré válik, és az internetes dezinformáció erősebbnek bizonyul az orvosi bizonyítékoknál. A legnagyobb árat pedig mindig azok fizetik meg, akiknek a legkevesebb beleszólásuk van saját sorsukba: a gyermekek, a bevándorlók, a szegényebb családok és a kisebbségi közösségek.
A kanyaró visszatérése ezért nem csupán egy járvány története. Figyelmeztetés arra, hogy egy modern társadalom milyen gyorsan elveszítheti azokat az eredményeket, amelyeket évtizedek tudományos munkájával ért el. Az Egyesült Államoknak nem új vakcinára van szüksége, hanem arra, hogy ismét higgyen abban, amit a tudomány már régen bizonyított. Enélkül nemcsak a kanyaró tér vissza, hanem minden olyan betegség, amelyről már azt hittük, végleg a történelem része lett.
