Donald Trump vámjai elsősorban a kisebbségi közösségek és bevándorlók által működtetett vállalkozásokat hozzák nehéz helyzetbe, miközben a kisvállalkozói szektorban egyre nagyobb a gazdasági visszaesés. Az amerikai gazdaság azonban nagymértékben ezekre támaszkodik.
Az Egyesült Államokban a vállalkozások 97 százaléka kisvállalkozás, és kétharmaduk exportál is – derül ki a Small Business Administration (SBA) adataiból. Míg 2024-ben a gazdaság 2,5 százalékkal bővült, idén a növekedés 1,2 százalékra esett vissza, a fogyasztás pedig gyakorlatilag leállt a drágulások miatt.
„A kisvállalkozások az amerikai gazdaság szíve. Ők a legnagyobb munkaadók, s a vámok óriási csapást mértek rájuk” – mondta Dilawar Syed, az SBA volt helyettes vezetője az American Community Media által szervezett sajtótájékoztatón.
Syed szerint a kisvállalkozói bizalmi index 15 éve nem állt ilyen mélyponton: a tulajdonosok 58 százaléka vallotta, hogy rosszabb helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt. Hirtelen és drasztikus intézkedések, kiszámíthatatlan vámpolitika és az alkalmazkodáshoz szükséges források hiánya sodorják bizonytalanságba a szektort. Sok vállalkozás a bezárás szélére került.
„A kisvállalkozásoknak átlátható környezet kell. A mostani helyzetben senki nem tudja követni, hol tartanak a vámok. Az állandó változások ellehetetlenítik a tervezést” – mondta Syed. Dr. Neale Mahoney, a Stanford Egyetem gazdaságpolitikai intézetének igazgatója úgy fogalmazott: Trump vámjai „megbénítják a gazdaságot”. A cégek nem mernek új munkatársakat felvenni, bővítésről sem mernek dönteni.
„Kisvállalkozók sorra panaszkodnak, hogy a vámok teljesen felborítják az ellátási láncaikat. Ez szembemegy Trump állítólagos céljával, az amerikai cégek erősítésével. Ha megdrágítja az acélt, a rezet vagy más alapanyagokat, akkor nem könnyebb, hanem sokkal nehezebb Amerikában gyárat működtetni” – mondta Mahoney.
A vámok fogyasztói adónak is számítanak, vagyis közvetlenül áremelő hatásuk van. Mahoney szerint a mintegy 15 százalékpontos vámtöbblet 1,5 százalékos általános inflációnak felel meg, amely különösen a dolgozó rétegeket sújtja: drágább lesz a ruha, az elektronika, a bútor, sőt a kávé is.
Szakértők szerint Trump kormányzata a vámokat külpolitikai fegyverként használja. Anil Deolalikar, a Kaliforniai Egyetem professzora példaként említette, hogy Brazíliát 40 százalékos büntetővámmal sújtották Jair Bolsonaro volt elnök elleni perek miatt, Indiát pedig 25 százalékos vámemeléssel „büntették” az orosz olajvásárlás miatt.
„Ez teljesen szembemegy a vámok eredeti céljával. Nem politikai zsarolásra valók, hanem gazdasági szabályozásra” – mondta Deolalikar. A szakértők arra figyelmeztettek, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) közeledése súlyos következményekkel járhat: ha ezek az országok szorosabb kereskedelmi szövetséget alakítanak ki, az hosszú távon az amerikai gazdaság érdekeit gyengíti.
Az USA-ban különösen a bevándorlók által működtetett kisboltok, éttermek, szolgáltatások kerülnek nehéz helyzetbe, hiszen nagyrészt importált árukra építik tevékenységüket. A vámpolitika elsősorban New Yorkot, Los Angelest, San Franciscót és Atlantát sújtja, ahol magas a kisebbségi lakosság aránya.
A Tri-State régióban (New York, New Jersey, Connecticut) működő magyar és más kelet-európai kisvállalkozások is kénytelenek a drágulásokkal szembenézni, miközben a kereslet ingadozik. Ezek a kelet-európai etnikai kisebbségek erős belső piacot alakítottak ki, ebből élnek, ha ez összeomlik, az jelentős térségeket katasztrofális helyzetbe hoz.
Mindez rendkívül hátrányosan érinti az amerikai magyar közösséget is, mert a híres és gazdag amerikai magyarokat leszámítva, a magyar etnikai kisebbség tipikusan családi kisvállalkozásokat működtet. Őket leginkább az alapanyagok vámok miatti drágulása sújtja. Ezen kívül az amerikai magyarok jelentős része érintett és érdekelt olyan üzleti vállalkozásokban, amelyek Kínából szereznek be árukat és az Amazonon értékesítenek.
Számos amerikai magyar család ezekből a vállalkozásokból él, amelyek most szintén nehéz helyzetbe kerülnek. A magyar szállítócégek is károsultjai a vámpolitikának, mert a kontinentális szállítás megdrágult és sokkal kevesebb lett. Ez kihat az egész közösség életére, mert így kevesebb pénz jut az amerikai magyar intézmények működtetésére, templomok és épületek fenntartására, a hagyományőrzés, a levéltárak segítésére.
Kevesebb lesz a rendezvény és a közösségi alkalom is, amely erőteljesen gyengíti a magyar közösségen belüli kohéziót. Mindez még az amerikai magyar iskolákat is kedvezőtlenül érintheti. A magyar kisvállalkozások tipikusan magyar munkaerőt alkalmaznak, akik közül most sokakat el kell bocsátani. Ezeknek a dolgozóknak egy jelentős része nehezebben tud elhelyezkedni más amerikai vállalkozásoknál.
A Trump-adminisztráció további szigorításai (például az SBA hitelekhez való jogosultság feltételei) még nehezebbé teszik a helyzetet. Syed kiemelte: „Az ország ereje a bevándorlókban is rejlik, ők hozzák magukkal a szorgalmat, az energiát, a vállalkozói kedvet. Ezek a politikák összetörik az álmaikat.”
Syed példaként említett egy latinó kisbolt-tulajdonost, aki 19 500 dolláros vámcsekket kapott. Nem tudta kifizetni, a beszállítói árakat sem tudta azonnal emelni, így bezárás vagy elbocsátások várnak rá.
Marcus Bowers, a She’s Happy Hair alapítója elmondta: mivel az alapanyagot Indiából, feldolgozást pedig Kínából szerez be, kénytelen volt emelni az árakat: egy hajcsomag 75 dollárról 110-re, egy hosszabb hajhosszabbítás 1100-ról 1500-ra drágult.
„Nem hiszem, hogy az amerikai munkások naponta 8–12 órán át hajszálakat varrnának össze. Ilyen iparágakat nem lehet hazahozni” – mondta.
Syed a kisvállalkozókat arra bátorította: ne hallgassanak, tegyék láthatóvá, hogyan sújtják őket a vámok. „Vigye el mindenki a vámcsekkjét a kongresszusi képviselő városházi fórumára. Küldje el a Fehér Háznak. Ezek adók, amelyek tönkreteszik a vállalkozásokat. Ne hagyják szó nélkül” – mondta.
