Völner Pál nem akarja élete hátralevő idejét börtönben tölteni, ezért a bírósági tárgyaláson egy megrendezett jelenet formájában üzent Orbánnak. A Telex videóriportjában (4 perc 18-tól) látható, hogy Völner Pál ügyvédje kérdést intézett Völnerhez, hogy „volt-e olyan hármas megbeszélés, amely a miniszter, ön és Schadl György között történt?” Völner csak annyit mondott, hogy „volt”. Az ügyvéd erre azt mondta, hogy „nincs több kérdésem”. Pedig ezután jöhettek volna még az érdekes kérdések, hogy mi történt a találkozón és miről beszéltek, de ezt sejtelmes homályban hagyták.
Ez nyilvánvalóan megkoreografált jelenet volt. Ha ez hátrányos lenne Völnernek, vagy fedezni próbálná Varga Juditot, Orbánt, a kormányzatot, akkor az ügyvédje nem tesz fel ilyen kérdést, amely egy csapásra gyanúba keverte Varga Juditot, de ennél többet nem mondott róla. Ez Orbánnak szóló üzenet, hogy időben avatkozzon be a perbe, utasítsa a bíróságot, hogy neki kedvező legyen az ítélet, mert ha nem, akkor van mit mondania Varga Juditról, és ha elhajítja ezt a követ, akkor ki tudja hol áll meg.
Völner bedobta a kavicsot a vízbe. Azzal, hogy a sajtó szaladt utána és erről kérdezgette, pontosan az történt, amit ő eltervezett.
Völner tudja, hogy Orbánnak szüksége van Vargára, mert ilyen aljas, cinikus, arrogáns és ordenáré hazudozót erre a posztra nem nagyon találna, és az EU-val zajló jogállami vitákhoz egy ilyen arcátlan emberre van szüksége. Ez abból is látszott, hogy Völnerrel együtt nem buktatta meg, márpedig a Völner-Schadl ügybe Vargának akkor is bele kellett volna buknia, ha közvetlenül nem is érintett. De Völner már korábban is utalt arra, hogy ha kinyitja a száját, egy-két ember széke meginog.
Még az is lehet, hogy Vargánál is nagyobb emberekről tud Völner mesélni, aki Orbánnak régi harcostársa, és sok mindent tud róla. Ez olyan jelzés is lehetett, hogy a nyilvános tárgyalás egy olyan színpad a számára, ahol nagy figyelmet kapnak a szavai, és ha beszélni kezd, az nem éri meg. Völner nyilván eldöntötte, hogy ha ő nagyot bukik, akkor mások is vele együtt buknak, nincsen kedve egyedül a börtönben tölteni az élete hátralevő részét. Miközben, amit ő tett, azt Orbán és bandája sokkal nagyobb méretekben, állami szinten folytatja. Ezek őt ne ítéltessék el.
Völner elküldte az üzenetet, és várja a választ a Karmelita kolostorból. Orbán pedig minden bizonnyal megüzeni majd neki, több lépésen át, hogy nem kell tartania, az egész egy színjáték, őt nem fogják elítélni, az egészet Schadl nyakába varrják. Ha Orbán elküldi ezt az üzenetet, akkor Völner megnyugszik, újra összetartanak, összezárnak a régi barátok. Megkapja a menekülési útvonalat, csendben visszavonul sok pénzzel, és valahol majd kap valami új posztot.
Nem reménykedhetünk abban, hogy Orbán bekeményít, mert nem kockáztatja meg azt, hogy a sarokba szorított Völner beszéljen. Orbán semmihez nem ért, de ehhez igen. Mikor, kinek lehet és kell elvágni a torkát, vagy zsarolható emberként kinek kell menlevelet adni, a bandában bent tartani. Most azt kell mérlegelnie, hogy Völner mennyi kárt okozhat, és mi éri meg neki jobban. Ennyit a magyar jogállamról és a független magyar bíróságról.
Az orrunk előtt üzengetnek egymásnak az országot vezető bűnözők, mint egy maffiában. Mondanánk, hogy ennél arcátlanabb dolgot nem lehet elképzelni, de nem így van. Mindig megtörténik ez, akárhányszor megszólal Orbán, Szijjártó, Varga, Rogán, Navracsics, Rétvári, Gulyás, Varga, Novák, Kovács, Semjén, a másik Orbán és valahány név a fideszes naptárban. Ocsmány sötét társaság ez, s „keresztény”, nemzeti”, „kormánynak” nevezik magukat. Magyarországon azért lehet nehéz élni, mert az emberek gyomra kifordul ezektől. Még a tenger tulsó oldalán is nehéz elviselni.
