A Soros-tervnél jobbat kitalálni nem lehetett volna arra, hogy senki ne vegye észre, öles léptekkel folyik hazánk átalakítása Észak-Koreává.

Jarosław Kaczyński a lengyel kormányzó párt elnöke az üzletek vasárnapi nyitva tartását és a bíróságok függetlenségét korlátozó törvények fölötti szavazás alatt a napokban demonstratívan egy macskahatározó album tanulmányozásába mélyedt a parlamentben. A macskák és általában az állatszeretetéről ismert pártvezérről számos fénykép készült, amint teljesen átadja magát a macskáknak, miközben két erősen vitatott, mondjuk úgy, ellentmondásoktól terhes törvény sorsa dőlt el éppen.

Kommunikációs szakemberek szerint az eset nem a véletlen műve. A macskahatározó atlasz felbukkanása a lengyel parlamentben, a Sejmben előre kitervelt akció volt két céllal. Az egyik a Kaczyńskiről, mint a politikát erős kézzel háttérből irányító manipulátorról kialakult kép átfestése egy SZTK szemüveggel kiscicákat vizslató, szimpatikus öregember képére, a másik – talán ennél is fontosabb – feladata az volt az atlasznak, hogy a média, a közvélemény erről és ne a két nagy vitát kavaró törvényről beszéljen.

A számítás sikeresnek bizonyult, hiszen nem mindennapi vitát váltott ki a média által közzétett képeken macskákkal szórakozó pártvezér viselkedése, két táborra osztva az ország közvéleményét. Az egyik oldalon azokkal, akik szimpatikusnak, a másikon azokkal, akik visszataszítónak, a parlament és az ott terítéken lévő ügyek lesajnálásának ítélték a politikus viselkedését. Több figyelmet kapott Kaczyński vonzalma a macskákhoz, mint a diktatórikus kormányzási módszerei, a vasárnapi nyitva tartást és a bíróságok függetlenségét korlátozó törvényei.

Az ötlet tehát nem rossz, de egyáltalán nem új és nem is a legütősebb. Ennél sokkal rapidabb a Soros-terv és a körülötte kialakított hisztéria, a most tervezett parlamenti szavazás arról, hogy ki van a Soros-terv mellett és ki ellene, annak kapcsán, hogy az Európai Parlament a jelenleg érvényes Dublini Megállapodást, amelyben a menekültek regisztrációja és átmeneti elhelyezése ügyük rendezéséig az EU hátárán lévő országokra tartozik, egy olyanra akarja cserélni, amely e feladatokat megosztaná a tagországok között azok lakossága és gazdasági ereje, konkrétan a a GDP figyelembevételével megszabott kvóták alapján.

A Fidesz ezt állítja úgy be, mintha Brüsszel eldöntötte volna, a magyaroknak migránsokat kell befogadniuk (migráns befogadása nem egyenlő a menekültekével), mintha Brüsszel akarná megszabni, hogy egy tagország milyen migrációs politikát folytathat, egészen addig, hogy megmondaná hány embert kell évente betelepítenie. Mindez a dolgok elferdítése, csúsztatás. A Soros-terv pedig egy kőkemény hazugság, ki van találva, annyira virtuális probléma, hogy szemben Kaczyński macskahatározó albumával a Soros-tervet élő ember nem látta sem Orbán Viktor, sem Német Szilárd, sem senki más kezében. Maga a terv állítólagos kiagyalója, Soros György nem győzi cáfolni, hogy egyáltalán létezik.

Akkor most jövő tavaszig nyugodtan lehet egy nem létező Soros-tervről szájat tépni, plakátháborút folytatni, a nem létező tervet támogató baloldali ellenzéket hazaárulózni, Magyarország elleni háborút vizionálni az állami és a Fidesz irányította médiában, az EU és Brüsszel, Magyarország legfontosabb politikai és gazdasági szövetségesei ellen heccelni a lakosságot. Olyasmire irányítani a közvélemény figyelmét, ami nem is létezik, viszont alkalmas szélsőséges indulatok gerjesztésére és még inkább felhasználható arra, hogy senki ne figyelje, mikor, mennyit lopnak a Fidesz káderei Mészáros Lőrinccel az élen.

A Soros-tervnél jobbat kitalálni nem lehetett volna arra, hogy senki ne vegye észre, öles léptekkel folyik hazánk átalakítása Észak-Koreává, amihez hétfőn már meg is érkezett a kínai támogatás. Mégpedig Budapest lakói számára elég látványosan. A város közlekedését taccsra vágó kínai jelenlét persze Budapesttől 30 kilométerre már nem érzékelhető. Ott Magyarország jobban teljesít, ott a Fidesz-médián keresztül egy olyan Magyarország képe él, amelyet Orbán Viktor puszta kézzel véd Brüsszelben az ottani moszkovitákkal szemben, akik az ő áldozatkész és bátor fellépése nélkül már régen elpusztították volna Mária (köz)munka alapú országát.

Sem mi, sem a lengyelek nem állnak jól. Ahogy Magyarország, úgy Lengyelország is az Európai Unió szégyenpadjára került, vizsgálatok és eljárások tucatjai folynak mindkét ország kormánya ellen az uniós normák megsértése miatt. Mégis – egyelőre – Lengyelország Orbanisztán light-nak tekinthető, ahol legalább konkrét, létező dologgal vonják el az emberek figyelmét a lényeges dolgokról.

A macskahatározó albumot milliók látták több száz fotón, meg lehet vásárolni egy könyvesboltban, el lehet olvasni, fel lehet lapozni benne a képeket. A mi Soros-tervünk azonban egy igazi Loch Ness-i szörny, de még egy kamu fénykép sem készül róla. Mégis többen hisznek benne, mint a Nessie becenévre hallgató skót szörnyben. Ehhez azonban nem lehet elég néhány jó kommunikációs szakember, nem elég a Habony-művek profi munkája, ehhez kell egy fél idióta társadalom és egy impotens ellenzék is. Nálunk úgy tűnik mindkettő rendelkezésre áll. Lengyelországban azonban az emberek tüntetnek, az ellenzék szervezi az ellenállást, a hülyítéshez az ottani Orbánnak, Jarosław Kaczyńskinek ma még legalább egy létező macskahatározó albumot a kezébe kell vennie.

Zsebesi Zsolt







HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here