Zsebesi Zsolt: S lőn átláthatóság

9 perc olvasási idő

Soros kettős, amerikai-magyar állampolgár, mint erdélyi, újvidéki és felvidéki testvéreink. Magyarként oszt magyaroknak pénzt.

A civil törvényt ért vádakra, hogy az a külföldi támogatás kötelező feltüntetésével megbélyegez, a kormány képviselői azzal szoktak válaszolni, hogy nem mondja senki, a kormány sem állítja, hogy a külföldi anyagi támogatás tiltott, esetleg megbélyegzésre okot adó lenne. Egyszerűen arról van szó, hogy a polgároknak joguk van tudni, ki kit finanszíroz, csak az átláthatóság érdekében.

Eltekintve az érvelés nyilvánvalóan képmutató jellegétől, hiszen a civil szervezetek egyébként is feltüntetik éves beszámolóikban és honlapjaikon nyilvánosságra is hozzák, kitől kaptak az előző évben pénzt, eléggé kilóg a lóláb, amikor a kormány hozat olyan törvényt, amely a külföldi ügynök bélyegét ragasztja azokra szervezetekre, amelyek a kormány tevékenységét is bírálni szokták, lévén az a feladatuk.

Semmi másról nincs itt szó, mint arról, hogy a kormány ügynököknek akarja kikiáltani azokat a civil szervezeteket, melyek a magyar kormány embertelen és minden szolidaritást, keresztény könyörületet nélkülöző fellépését a háborús menekültekkel szemben a nemzetközi egyezmények és az általános humánus elvek alapján bírálják. Őket akarja a hatalom diszkreditálni, mint Soros György által finanszírozott és a magyar érdekek ellen, idegen érdekek védelmében fellépőket.

E logikát el nem fogadva, de – ha már – akkor a hatalomra is alkalmazva, a magyar politikai elit érintett tagjait, mindenek előtt a Fidesz vezető tisztségviselőit, a kormány kommunikációjáért felelősöket is kötelezni kell arra, hogy a nevük vagy a tisztségük mellett jelezzék, – ahogyan a civil szervezetektől megkövetelik -, hogy Soros György ösztöndíjasai voltak, Soros Györgytől pénzt kaptak.

Amikor ezt követelem,- nekem elhihetik -, nem a megbélyegzésük szándéka vezérel, hanem csak az a tiszta és minden hátsó szándékot nélkülöző jogos igény, hogy a magyar emberek – az átláthatóság követelményét szem előtt tartva – pontosan lássák, kik azok, akik Soros pénzén lettek valakik, és idegen pénzen végezték a tanulmányaikat, kutatásaikat, finanszírozták külföldi útjaikat. Ennek a név, vagy a titulus elé tett rövid információnak – rövidítve F.S.Gy. (Finanszírozta Soros György) – semmi következménye nem lenne, ahogy annak sincs, amikor ugyanezt a civilektől kéri számon egy törvény, tehát megvalósításának akadályát nem látom.

A kormány szócsöveinek törvénymagyarázata egyébként nem teljesen konzekvens, amikor a külföldről finanszírozottak közé sorolják a Soros György magánvagyonából támogatott szervezeteket, hiszen Soros György kettős, amerikai-magyar állampolgár, mint ilyen, pont olyan édes gyermeke és teljes jogú szavazó polgára ennek a hazának, mint mondjuk például Simicska Lajos, vagy éppen Mészáros Lőrinc, vagy erdélyi, újvidéki és felvidéki testvéreink. Nem beszélve a nagy állami vállalatok vezetőiről, a magyar kormányról, melyek mind forint milliárdokkal támogatnak civil szervezeteket, olyanokat például mint a CÖF, amelynek csak az MVM (Magyar Villamosipari Művek) 500 milliót volt kedves átutalni, áldásos tevékenységét támogatandó.

Ezen a csapáson haladva: javaslom továbbá, hogy a kormányt a választások előestéjén elöntött átláthatósági gerjedelem maradéktalan kielégítése érdekében vezessenek be egy – a civil törvényben javasoltnál – sokkal szélesebb megbélyegzési, vagy – szépen fogalmazva -, átláthatósági jelzésrendszert, amelyből minden magyar ember azonnal világosan és egyértelműen értesülne arról, hogy az adott szervezet, labdarúgó csapat melyik magyar állami vállalat, magánvállalkozó pénzéből él, melyik stadionba a beton és az acél mellett mennyi adófizetői pénzt építettek bele.

Ennek sem a megbélyegzés lenne a célja, hanem – éppen ellenkezőleg – a magyar emberek önbecsülését növelné, ha annak a bizonyos átláthatóságnak a szellemében úton útfélen azzal szembesülnének, mennyi mindenben van benne – közvetve is – az ő két kezük munkája. Adóforintjaik, milyen szépen épülnek bele Mária (köz)munka alapú országának jószágaiba és a nemzeti nagytőke vagyonába.

Ez utóbbi kapcsán erősen támogatnám a jelzésrendszer kiterjesztését az új magyar nagytőkésekre, akiknek egyfajta kötelező átláthatósági mellény viselését írnám elő. Nincsen ebben semmi, hiszen a közpénzek lenyúlása nem számít erkölcsileg elítélendő cselekménynek Mária (köz)munka alapú országában, vagyis ennek nyilvános feltüntetése semmiféle megbélyegzésnek nem tekinthető.

Egyetlen célja kizárólag az átláthatóság, kicsit konkrétabban az lenne, hogy – a kormány szándékának megfelelően – a magyar emberek lássák, hogy kiktől kell majd visszakérniük az ellopott közpénzeket. A feladat nagysága miatt, hogy még ebben az évtizedben végezni tudjunk, már holnaptól el kellene kezdeni a mellények szétosztását a Fidesz politikusok és a hátországukban tevékenykedő vállalkozók, sportvezetők és sajtómágnások között.

Zsebesi Zsolt









Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Ilyen ország nincs: tévés nyereményjátékban csaltak a TEK-esek

Következő cikk

Toroczkai menekülteket vegzál és ezzel dicsekszik a Facebookon