2014-ben Orbán még tartott attól, hogy az ellenzék nem a pénzt, hanem az Alkotmányt és az elvszerűséget választja, ezért bojkottálja a választásokat. Ijedelme felesleges volt, mert az ellenzéke biztos kézzel válastzotta a pénzt, amikor a jogállam és a szabadság lett volna a másik alternatíva. Év 100 milliós állami támogatásért feltétel nélkül elindultak egy olyan választáson, amelybe kódolva volt Orbán kétharmados győzelme és az ellenzék veresége.
Most ugyanez a helyzet, 2018-ra Orbán pontosan beállítja magának a biztos kétharmados győzelmet, a maradék koncon osztozkodhatnak vagy versenyezhetnek az ellenzéki pártok. Fel sem merül, hogy bojkottálják a nem demokratikus és nem egyenlő választásokat, nem kell attól tartani, hogy a pénz helyett a rendszerrel való szembenállást és az alkotmányos rend helyreállításának követelését válastzanák. A pénzért legitimálják, fenntartják és még működtetik is Orbán rendszerét.
Sőt: a Momentummal bővül is a kollaboráns hazaárulók tábora, akik a maradék pénzen nem tudnak megegyezni, ezért kell választásokat tartani: a nép gyakorlatilag arra szavaz, hogy melyik kollaboráns álellenzéki párt mennyit kapjon, milyen arányban részesüljön az Orbán által meghagyott Júdás-pénzből. Eközben ezek a pártok azt hazudják, mintha Orbán dmokratikus úton leváltható lenne, noha demokratikus választás és demokratikus út nem is létezik.
Mindez feleslegessé teszi, hogy Orbán bizniszpártokkal pótolja azokat az ellenzéki pártokat, amelyek a tisztességes és egyenlő demokratikus választás feltételéhez kötnék a részvételt. Nem kell aggódnia az árulók ott lesznek a kasszánál. Ezért módosítják a korábbi választási törvényt. Gulyás Gergel a Magyar Idők nevű propagandakiadványnak elmondta, hogy nem lehet meglógni a pénzzel azoknak, akik csak a pénzért indulnának a választáson.
A „technikai javaslatcsomagnak” nevezett módosítás érinti majd „a kampányfinanszírozás kérdését is”. Ez azt jelenti, hogy ha egy párt nem ér el bizonyos százalékot, akkor vissza kell fizetnie az államtól kapott pénzt. A Momentum vezére már kiszámolta múltkor, hogy ha saját országos listát indítanak, akkor 750 millió forint üti a markukat. Ezért nem is lépnek szövetségr senkivel, kell a pénz. Inkább a támadásukkal megpróbálnak elvenni tőlük.
Ez olyan típusú bizniszpárt, amelyik nem az egyszeri indulással akar egy kis pénzt keresni, aztán „fogd a pénzt, és fuss” alapon eliszkol azzal, amit keresett, hanem az évi százmilliós párttámogatást is be akarja zsebelni. Ehhez leteszi a nagy esküt Orbánra, és legitimálja a rendszert. Az ilyen bizniszpárt megéri a pénzét, mert hasznos Orbánnak. De a pitiánerebb tolvajokra mostantól nincs szükség, tőlük visszaszedik a pénzt. Már ha tudják.
