A Momentum Mozgalom március 15-ét a Városligetben ünnepelte, pontosabban ahogy fogalmaztak: piknikkel köszöntötték a tavaszt. Volt lila-fehér lufi, kokárdakészítés, játszóház, társasjátékozás, rendhagyó irodalomóra, de politizálni nem akartak.
Újságírói kérdésre Orosz Anna elnökségi tag azt mondta: „nem a fütyülésről kell szólnia március 15-nek, azt gondoljuk, március 15-e minden magyarról szól, pártállástól függetlenül”. Éppen ezért nagyon szomorúnak tartja, hogy a politika még ezen az ünnepnapon is képes megosztani embereket.
Érdekes, hogy március 15. (mely nap az 1848-49-es szabadságharcra emlékezést szimbolizálja!) miért inkább társasjáték, mint annak kimondása: elég volt a mostani elnyomókból! Bizony 1848. március 15. is politikailag elég megosztó volt, ha nem lett volna, akkor nem egy bukott forradalomra emlékeznénk.
Különösen is érdekes az egész, mivel Fekete-Győr András Momentum elnök ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy nekik „március 15. a tettekről és a cselekvésről szól, 1848. március 15-én egy maroknyi fiatal úgy döntött, síkra száll a szabadság és a nemzeti függetlenség mellett”, valamint „március 15. a nemzeti szolidaritás, a jogállamiság és a sajtószabadság fontos ünnepe is”.
Mellesleg mivel Orbán Viktor is „tavaszköszöntő magyar ünnepet” mondott beszéde elején, felmerül a kérdés: mi voltaképpen március 15.?
A tavasznak ugyanis jó esetben mindannyian örülünk, sőt szívesen köszöntjük is, de március 15. tudomásunk szerint egy kőkemény, elszánt, kifejezetten politizáló társaságnak állít(ana) emléket, mely társaság ha tiszteletét tudná tenni nálunk, akkor – miután tájékozódott kissé a jelenlegi állapotokról Magyarországon – leesett állal bámulná a piknikezőket. Nem mintha a fütyülés sokat nyomna a latban, de talán közelebb áll az eredeti eszmékhez mint a lufifújás.
Persze nem az a cél, hogy minden március 15. harcias hangulatban teljen. De azt mondani, hogy „legalább ma ne politizáljunk” elég nagy badarság egy diktatúrában.
Ünnepeljük helyette a szolidaritást, a jogállamiságot meg a sajtószabadságot? Come on.
