Gulyás Márton a tegnapi tüntetésen mondott beszédében mindenki számára egyértelművé tette: országos mozgalom indul az arányos választási rendszer helyreállításáért. Szélesre tárta a kapukat, a NER ellenében felvázolt „közös országról” mondott szavaival mindenkinek meghívót küldött.
Azonban ennek a mozgalomnak a meghirdetése elsősorban nem Gulyás Márton, és nem a civilek dolga lett volna. Ezt a mozgalmat, ezt a célt négy évvel ezelőtt az ellenzéki pártoknak kellett volna meghirdetniük abban a pillanatban, amikor a Fidesz a parlament elé terjesztette a mostani választási törvényt, és azóta másról sem szabadott volna beszélniük, minden eszközzel ezért kellett volna küzdeniük. Ha ezt megtették volna, Orbán Viktor és sleppje már börtönben ülne, mi pedig egy szabad országban élnénk. Ezek a pártok is felelősek a mögöttünk álló négy évért. Ezek a pártok féltek attól, hogy elveszítik a népszerűségüket, és elveszítik a választásokon és a parlamentben bezsebelhető százmilliókat, ezért inkább úgy döntöttek, hogy nem vesznek tudomást a kötelességükről. Amikor majd Orbán és bűnszervezete bíróság elé áll, akkor nekik is el kell számolniuk ezzel az árulással.
Most itt van az alkalom, hogy csináljanak valamit, amit majd a bíró azon a napon enyhítő körülményként értékelhet. Gulyás Márton színre lépése után ugyanis elkerülhetetlen szükségszerűség, hogy minden párt állást foglaljon. Hallgathatnak még egy kevés ideig ha akarnak, várhatnak egymásra, hogy a többiek közül kik és hányan állnak be a mozgalom mögé (nem elé!), de innentől kezdve minden egyes nap, amely hallgatásban múlik el, egy újabb sor lesz a vádiratukban. Ebben az ügyben nem maradhat senki semleges, és nem tud senki sokáig pávatáncolni: legkésőbb 2018-ban ugyanis minden párt színt vall majd azzal, hogy elindul-e a Fidesz választásán, marad-e a NER-ben. Mindenkiről látszani fog, hogy a demokráciát vagy a diktatúrát választja-e. Magyarország szabadságáért küzd és dolgozik, vagy a „választási pártfinanszírozásnak” nevezett vesztegetési pénzre hajt?
Az országnak nincs szüksége kollaboráns ellenzékre, nincs szüksége a gyáva, megalkuvó politikusokra. De most van itt az idő, hogy a gyávák és megalkuvók más emberekké váljanak, bátor és elvhű demokratákká. Aki most képes szembenézni azzal amit tett és amit elmulasztott megtenni, aki megalázza magát és szépítgetés nélkül elismeri a felelősségét, aki elhatározza, hogy ezután nem hagyja el az igazságot és a jogosságot, sem gyávaságból sem haszonért, annak a lelke megelevenedik, az értelme kitisztul, a képességei megújulnak. Ilyen emberekre szüksége van a „közös országunknak”. A kapuk előttük is nyitva állnak, most új esélyt kaptak.
Holnap itt a húsvét hétfő. Azután meglátjuk, hogy az ellenzéki pártpolitikai oldalon van-e feltámadás.
