Kétórás munkabeszüntetéssel, több mint ötezer hivatalnok sztrájkolt hétfőn reggel több mint száz településen: köztük sok kistelepülésen, ahol már az ügyintézést veszélyeztető méreteket öltött a szakemberek elvándorlása, Szegeden, Salgótarjánban, valamint Budapest XIII., XVI. és XIX. kerületében.
A sztrájkot a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) hirdette meg, a cél a béremelés elérése volna.
Boros Péterné, az érdekképviselet elnöke elmondta: az akció nem csupán jelzés, hanem annak a jele is, hogy szándékuk a „komoly együttgondolkodás” is.
A MKKSZ egy év alatt már a harmadik sztrájkot szervezte a polgármesteri hivatalokban, mert 938 település 17 282 alkalmazottja már 9 éve nem kapott semennyi béremelést sem.
A szakszervezet ugyan 2016-ban kiharcolta az egyedi emelés lehetőségét, amennyiben a település adóbevételei ezt fedezni tudják. Ez azonban nem megvalósítható, a kormány pedig nemhogy emelni nem hajlandó, de eddig tárgyalásig sem tudtak eljutni vele a szakszervezeti képviselők.
Nyilván nincs köze a közelgő választáshoz (de), hogy Pintér Sándor belügyminiszter megbízta Felkai László közigazgatási államtitkárt az egyeztetés megkezdésével.
A péntek délután 13 óra (ekkorra hívták össze a tárgyalást) azonban nem bizonyult szerencsés időpontnak, hiába állt ki a szakszervezet mellett több önkormányzati szövetség vezetője is: követelésük a 3 év alatt elvárt 50 százalékos béremelés.
Az MKKSZ elnöke a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy írásban is átadták elvárásaikat, melyek között szerepel „az állami, kormányzati és önkormányzati tisztviselők közszolgálati jogviszonyának egységes kezelése”.
Boros Péterné úgy érzékelte a találkozón, hogy a belügyi tárca és a miniszterelnökség között sincs a kérdésben összhang, a kormány részéről pedig nincs konkrét ajánlat, de még halvány elképzelés sem, milyen módon keresne megoldást. Megegyezés hiányában döntött a szakszervezet a hétfő reggeli munkabeszüntetés mellett.
Felkai László két hét múlva akarja folytatná a tárgyalásokat, a kormány legközelebbi ülése pedig csak augusztusra várható (most nincs ám rendkívüli parlamenti ülés, mint a plakáttörvény áterőltetésekor!), addig pedig érdemben semmi nem fog történni.
A szakszervezetek és a helyhatóságok követelései, amiket írásban is átadtak a belügyi tárcának:
- 25 százalékos azonnali bérkiegészítés;
- ennek alapbérbe épülése után 2018. januárjától újabb 12 százalékos emelés;
- a harmadik évben 7 százalékos béremelés;
- azt is elfogadnák, ha a 9 éve változatlan, 38 650 forintos illetményalapot emelné meg a kormány 60 ezer forintra;
- Július elseje legyen a Közigazgatás Napja.
Meggyőződésünk, hogy az erőszakon kívül egyedül a sztrájk és/vagy bojkott törhetné meg a kormányt és vethetne véget dicstelen pályafutásának, ezért minden ehhez hasonló kezdeményezést örömmel üdvözlendőnek tartunk.
Az öröm akkor hágna a tetőfokára, ha 100 helyett mind a 938 érintett település részt venne a munkabeszüntetésben. Ez ugyanis ötezerről mindjárt 17 282-re emelné a sztrájkolók létszámát, meggyőzőbben kommunikálva, hogy mindannyiuknak szükségük volna a változtatásra.
A kétórásnál hosszabb időtartam csak hab volna a tortán.