A magzat életképtelensége és az anya életének védelme a feltétele a késői abortuszoknak a New York államban hozott új Reprodukciós Egészségügyi Törvény (Reproductive Health Act) szerint. A törvényt a novemberi választások után a törvényhozás mindkét házában többséget szerzett demokraták szavazták meg, miután Trump miatt tíz év után New York állam többsége a demokratákra szavazott. A törvény egyúttal kivette az abortuszt a büntetőtörvénykönyvből is.
A republikánusok ellenezték a törvényt, de a legfőbb kifogásuk az volt, hogy a családon belüli erőszak következtében elvesztett magzat miatt nem tudnak majd vádat emelni, ha a büntetőtörvénykönyvben megszűnik az abortusz büntethetősége. Ez egy nyilvánvaló csúsztatás, amellyel büntetendő cselekménynek akarták megtartani az abortuszt. Ennek szemléltetésére a republikánusok sajtótájékoztatót tartottak, ahol egy Livia Abreu nevű hölgy (aki természetesen a tetejébe még katonai veterán is Bronxból, hogy ideáltipikus republikánus legyen), elmondta, hogy ő családi bántalmazás során veszítette el a születendő csecsemőjét, amikor a férje megverte. A demokraták azzal cáfolták ezeket a kifogásokat, hogy a családi bántalmazásra és az annak során elszenvedett károkra számos más törvény létezik. Ha egy durva férfi úgy megveri a feleségét, hogy elveszti a méhében levő gyermekét, az nem abortusz. Az abortusz művi terhességmegszakítás. Ezt a kettőt nem lehet a büntetőtörvénykönyvben azonos cselekménynek tekinteni.
Az abortusz a „keresztény-liberális” kultúrharc egyik legkeményebb terepe, ahol a (szélső)jobboldali pártok az abortusz elutasításával szereznek szavazatokat a hívő emberek körében. Mivel ez az egyik leghatékonyabb választási mozgósítási eszköz, amit a leginkább lehet dramatizálni, az abortuszellenes propaganda nem elégszik meg a tényekkel, hanem kifejezett uszítást folytat és álhírekkel sokkolja a hívőket. Ennek egyik megnyilvánulása, amikor a holokausztrelativizálás egyik súlyos esetét követik el, és „csecsemőholokausztról” beszélnek.
A terhességmegszakítás rendkívül összetett és bonyolult kérdés, amely már rég kikerült a szakmai viták keretei közül, ahol a probléma egészségügyi, jogi, szociális, érzelmi és egyéb aspektusait tárgyalják. Az ügy két szélsőség lecsupaszított indulatainak martaléka lett. Ezen belül is van a „keresztény” irányzatnak olyan „pro-life” szegmense, amely egyszerűen hazudik, meghamisítja a tényeket, az embereket direkt félrevezeti és szándékosan uszítja, amely mögött már nem a meg nem születő magzatok védelme, hanem a propaganda, a populista demagógia és a politikai haszonszerzés áll. A liberalizmussal szembeni gyűlölet felkorbácsolása és a jogállamot felszámoló zsarnoki rendszerek érdekében való szavazatszerzés a cél.
Ennek a finkelstein-i mocsokpropagandának egyik legalantasabb képviselője Morvay Péter, aki az ATV-t működtető szélsőjobboldali Hit Gyülekezete vezető lelkészének, Németh Sándornak személyi titkára. Morvay (Hartmann László fedőnéven) a Közgázon volt III/III-as ügynök, aki ugyanazt az ügynöki jellegű tevékenységet végzi, amiért kétszer is BM-jutalomat kapott. Morvay csupán tartótisztet cserélt, Németh Sándornak végez ügynöki jellegű munkát. Morvay az élő példája annak, hogy a volt III/III-as ügynököket örökre ki kellett volna tiltani a közéletből.
Az alábbi példa mutatja, hogy a volt kommunista ügynök milyen könnyedén illeszkedik a szélsőjobboldali „keresztény” színezetű populista propagandába. Morvay a New York államban elfogadott új törvényről az alábbiakat írta a Facebook oldalán:
Morvay azt állítja, hogy a New Yorkban elfogadott törvény „egészen a szülés napjáig engedélyezte az abortuszt”, továbbá „a liberális (!) képviselők ezzel lehetővé tették a teljes mértékben, önállóan életképes csecsemők meggyilkolását is”. A liberálisok gyilkosok, ez a rövid összegzése a mondanivalónak. Kerestzény ember nem szavazhat gyilkos liberálisokra, hanem a családvédelmező illiberális Orbán Viktorra (e felől megkérdeznénk igazmondási kötelezettség mellett Lévai Anikó asszonyságot is).
Morvai hazug állításaival szemben az elfogadott törvény azt mondja, hogy:
„According to the practitioner’s reasonable and good faith professional judgment based on the facts of the patient’s case: the patient is within twenty-four weeks from the commencement of pregnancy, or there is an absence of fetal viability, or the abortion is necessary to protect the patient’s life or health.”
Ez azt jelenti, hogy a szakorvos véleménye és a konkrét páciens esetének tényei alapján abortusz az alábbi három esetben engedélyezett: a terhesség kezdetének időpontjától számított 24 héten belül, vagy a magzat életképtelensége esetén, vagy az anya életének és egészségének védelmében. Hazugság, hogy a törvény „a szülésig legalizálta az abortuszt”, mert az továbbra is a terhesség 24. hetéig megengedett. Késői abortuszra abban az esetben kerülhet sor, ha a kezelőorvos megállaptja, hogy a magzat életképtelen. Akkor azt ki kell venni az anyából, vagy ha a terhesség az anya életét és egészségét veszélyezteti, az abortusz pedig emiatt „szükségessé válik”.
Tehát szó nincs „életképes csecsemők meggyilkolásáról”. Azt csak agysebész tudná megmondani, Morvaynál mit jelent az „önállóan életképes csecsemő” a méhben. Ha látott valaki „önállóan életképes csecsemőt”, ráadásul „teljes egészében”, az szóljon. A késői abortusznak nevezett helyzeteket, amikor a magzat életképtelen vagy az anya életét kell megmenteni, nem is lehet, nem is szabadna abortusznak nevezni, mert az abortusz elnevezés a „nem kívánt” terhesség megszakítására vonatkozó kifejezés. Ezt „életmentésnek” kellene hívni, és a „pro-life” aktivistáknak ezt is védeniük kellene, mert amiről gyakran megfeledkeznek, az is élet: az anya élete is élet.
Még egyszer: késői abortuszra csak két esetben kerülhet sor. Ha a magzat életképtelen vagy ha az anya élete és egészsége veszélybe kerül. Ebben az esetben is az anya dönthet, hogy vállalja a kockázatot és végighordja a terhességet, vagy a terhességmegszakítást választja. Erre ad lehetőséget neki a törvény. Morvay ezzel szemben a bejegyzése további részében megismétli azt a trump-i hazugságot, amit neki az orosz titkosszolgálat talált ki és terjesztett, hogy Hillary Clinton a 9. hónapban végrehajtott abortuszokat javasolta. A 9. hónapban megszakított terhességet szülésnek hívják. Clinton az elnöki vitában hüledezve cáfolta, hogy „ki az a hülye, aki kilenc hónapos terheseknél akar abortuszt”. Ez tényleg gyilkosság.
A „szülés napjáig engedélyezett abortusz” kifejezése azt a hamis látszatot kelti, mintha a születés előtt egy nappal is meggondolhatná magát az anya, és a csecsemőt vagy a méhében vagy a méhén kívül meggyilkoltathatná. „Ilyenek a liberálisok”, sugallja Morvay a tartótisztje elvárásai alapján, mert amikor Németh Sándor a liberális SZDSZ-től kért és kapott védelmet, akkor Morvay ugyanilyen erővel tolta túl a liberálisok melletti propagandát is, hogy a hívők az SZDSZ-re szavazzanak, és szedjék a kopogtatócédulákat. Bármire képes, amit megrendelnek tőle, bármilyen aljasságot végrehajt és túlteljesít. Ez az igazi ügynöki személyiség.
Morvaynak ez az állítása ugyanaz, mint amikor valaki a világra jött gyermekét megfojtja. Az, hogy ez kívül volt a méhen vagy még belül, semmi különbséget nem jelent. Ilyen törvényt a felvilágosult és jogállami Amerikában, New Yorkban, nem hoznak, hanem aki ezt megpróbálja, azt sok évre börtönbe zárják. Az abortusz továbbra is csak a terhesség kezdetétől számított 24. hétig lehetséges, mert orvosilag ezt tekintik olyan kornak, amikor már emberi életről beszélhetünk. A későbbi terhesség megszakítás minkét feltétele az életmentés kategóriájába tartozik. Ezt tagadják a keresztény „magzatvédők”, aki valójában politikai aktivisták, pedig a Biblia nem az ő pártjukon áll.
A Biblia nem a „magzatvédők” álláspontját vallja
Az abortuszellenes keresztények az ószövetségi Biblia alapján fogalmazzák meg álláspontjukat. A héber Bibliának azonban nem lehet autentikusabb magyarázója, mint egy zsidó főrabbi. Frölich Róbert főrabbi a blogjában cáfolja a keresztények elméletét, amely egyébként sem mindig ugyanez volt, hanem a republikánus párt szolgálatába állított hívők megnyerése miatt kellett. Frölich Róbert azt írja, hogy az I. Mózes 9,5-ben ez áll: „Aki ember vérét ontja, annak vére ontassék ki.” Ez a tórai vers megelőz minden más, az élet védelmére vonatkozó parancsot. Mint látjuk, nem csupán a zsidókra, minden emberre vonatkozik az ember életének védelme. Nem kérdéses, hogy a magzat él. Az sem lehet vitás, hogy a magzat életének elvétele a fenti szöveg tekintetében gyilkosságnak számít. Hogyan lehet egyáltalán mégis engedélyezni az abortuszt a halácha alapján? – kérdezi a főrabbi.
A válasz a II. Mózes 21,22-23 versekben található: „Ha verekednek férfiak, és megütnek egy terhes asszonyt, aki elveszti magzatát, de életveszély (a terhes asszonyt illetően) nem esik, kártérítést kell fizessen (a vétkes). (וכי ינצו אנשים ונגפו אשה הרה ויצאו ילדיה ולא יהיה אסון ענוש יענש כאשר ישית עליו בעל האשה ונתן בפללים) A főrabbi magyarázata szerint „ha a magzat élete egyenértékű lenne a megszületettek életével, úgy a vétkest tórai alapokon gyilkosnak kellene tekinteni, és halálra kellene ítélni. Amennyiben csak kártérítéssel tartozik, úgy nem tekinthető gyilkosnak, így pedig a magzat sem tekinthető teljes értékű életnek.” A kifejtés a következőkben elmondja, hogy védelem illeti a magzatot, de a magzat halála nem gyilkosság a Biblia szerint. A Tórában az anya élete elsőbbséget élvez a magzat életével szemben.
Mindez nem azt jelenti, hogy az abortusz jó és helyes. Különösen nem örömteli dolog, egy életre szóló fájdalom és tragédia. Akik valamiért így döntenek, súlyos felelősséget vesznek magukra. Semmiképpen nem támogatjuk az abortuszt, de a róla szóló hazugságokat sem. Az ezzel való szívtelen és felelőtlen politikai célú uszítást pedig még kevésbé. A táblákkal ordítozó, uszító emberek érzéketlenek, és nem a kereszténység talaján állnak, amikor együttérzés és segítségnyújtás helyett mocskolják azokat, akik egy súlyos személyes tragédián mennek keresztül. Nem beszélve azokról a „keresztényekről”, akik a „pro-life” nevében bemennek klinikákra és gyilkolnak, mert ez nem egy esetben előfordult. Ezt a bonyolult és súlyos kérdést leviszik az emberi létezés aljára, felszínre hozva az ellentábor hasonló gyűlölködőit, akik szintén nem az anya és a csecsemő, a tragédia oldaláról közelítenek, hanem csupán ugyanazzal az érzéketlenséggel visszavágnak az uszítóknak.
Az eredmény mindenképpen az, hogy a probléma megoldása és kezelése helyett a teljes abortusztilalom az abortuszok számának növekedéséhez, a magzatok és az anyák halálának megsokasodásához vezet. Az abortusz a droghoz hasonlóan a szervezett bűnözés és az alvilág része lesz, a fekete abortuszok pedig iszonyatos kínok között elszenvedett halálhoz vezetnek. Az biztos, hogy nem ez a megoldás. A „magzatvédő mozgalom” a szélsőséges szekták egyike, amelyek még soha, sehol, egyetlen magzatot nem mentettek meg, viszont kezelhetetlenné tették a helyzetet és gyűlöletet zúdítottak szerencsétlen és nyomorult nőkre, akik nem kaptak megfelelő segítséget a problémájuk megoldásához, különösen tőlük. Pedig ez lenne a keresztények dolga, de tőlük csak azt kapták, hogy leköpték őket a klinika bejáratánál.
A politikai célú „pro-life” mozgalom azon túl, hogy a magzatokon nem segít, eszközként kezeli és használja fel a magzatok életének védelmét. Szavazatszerzésre alacsonyítja le az életüket, és fasisztákat juttat hatalomra, akik a megszületettek emberi jogait veszik semmibe és azokat korlátozzák. Kiváló példa erre Trump, aki megszüntette a Planned Parenthood klinikák állami támogatását, melyek tevékenysége a nővédelem, a rákszűrés volt, csak munkájuk 3 százalékában végeztek törvényesen abortuszt. Ezzel kiválóan megoldották, hogy az amerikai nők jelentős része nem jut el nőgyógyászati rendeléshez, ingyenes rákszűréshez, ezért sokkal előbb meghal. Trump bevándorlókkal szembeni magatartása pontosan mutatja, mennyire érdeklik őt a gyerekek, akiket elszakít a szüleiktől, és eszközként használja őket a politikai harcához. Ahhoz kellenek a naiv hívők szavazatai, hogy Orbán például megszüntesse a független igazságszolgáltatást, a felekezeti egyenlőséget és a sajtószabadságot, a hatalom jogállami kontrollját. Mi köze ehhez a magzatoknak, akiket tárgyként aljas módon felhasználnak?
De a tényeket nem ismerő keresztény hívők uszítása a hazugságoknál nem áll meg. Morvay azt az esetet, amikor valakinek az életképtelen magzatát orvosi javaslatra eltávolítják a testéből, vagy az anya saját döntése alapján az életének megmentése miatt a terhesség megszakítása mellett dönt, a Moloch nevű hamis istennek bemutatott gyermekáldozatokkal azonosítja. Vélhetően ezekre az esetekre vonatkozik az, amikor valakire azt mondják, hogy az illető súlyos elmebeteg, és az nem egy sértegetés, hanem száraz tényközlés.
Aki csecsemőáldozatot mutatott be egy hamis istennek, az egy feketemágiához kapcsolódó rítus részeként a hamis isten kiengesztelésére áldozta fel a gyerekét. Ehhez hasonlítani az orvos által javasolt életképtelen magzat eltávolítását az anya testéből, vagy az anya életmentő műtétét, és azt mondani, hogy a babáját elveszítő szegény anya a Molochnak áldozta fel a saját gyermekét, az a sötétségnek, a butaságnak és az aljas mocsokságnak olyan szintje, amit emberi szavakkal kifejezni nem lehet.
Morvay ügynök ennek illusztrációként az alábbi képet helyezte fel. Íme, Morvay és a keresztényfasiszta hites tálibok ábrázolása a szerencsétlen nőkről, akik elveszítik a gyermeküket, mert az életképtelen:
Nem elemezzük a fenti képet, csupán emlékeztetjük az olvasót arra, hogy ezek a magukat „kereszténynek” nevező emberek ezzel azonosítják az emberi jogokat, a jogállamot védelmező liberálisokat, noha a jobboldalnak is normális esetben liberális demokratának kellene lennie, ami az egyéni jogok, a szabadság és a jogállam védelmét jelenti, mint demokratikus pártok közös nevezőjét. Így toborozzák Orbánnak a szavazókat, így félemlítik meg a híveiket, keltenek gyűlöletet embertársaikkal szemben, és gyűlöltetik meg a szabadságot és a jogállamot hívő emberekkel, hogy zsarnokokra szavazzanak.
Ezek után még „kereszténynek” nevezik magukat, az Orbán-rezsim önkényuralmi egyházi törvénye szerint pedig a bevett egyház kategóriába tartoznak. Arról nem beszélve, hogyan viszonyulnak bajba jutott embertársaikhoz. A segítségnyújtás gondolata fel sem merül bennük, pedig hány fiatal lányon segíthetnének, hogy ne hozzon rossz döntést. Ez a kép és a mellé írott szöveg gyilkosnak ábrázolja a politikai ellenfeleket, akik gyermekáldozatokat mutatnak be a „Molochnak”. Morvay nem magától veszi ezeket. Nem számít különleges jelenségnek, a hozzá hasonló haszonleső élősködőkkel tele van az evangéliumi keresztény mozgalom Amerikában és szerte a világon. Ezeket a gyülekezeteket mind egy ugyanilyen hatalommániás és pénzéhes „Németh Sándor” vezeti, és minden „Németh Sándornak”, mint valamennyi diktátornak van egy Morvay Pétere. Orbánnak több is.
Az abortusszal mocskolódó propaganda dehumanizáló nyelvet használ, amely nemcsak hazudik, csúsztat, rágalmaz, hanem elvitatja a jogvédők emberi méltóságát, emberi tisztességét, emberi mivoltát. Amikor ezeket a hazugságokat tárják a hívők elé, és bennük pokoli gyűlöletet keltenek, akkor azok szaladnak a szélsőjobboldali illiberális fasisztákra szavazni. Ők pedig zsebelik be a pénzt, a milliárdokat, a mindenféle kedvezményeket, juttatásokat, evilági befolyást és hatalmat.
Nekik létkérdés a fasiszták győzelme, mert iberális demokráciában, ahol az államot elválasztják az egyházaktól, ilyen hatalomra és ennyi pénzre soha nem tehetnének szert. Ehhez használják fel szerencsétlen nők és magzatok tragédiáját. Más esetekben a melegeket, a bűnösöket. Csak a saját bűneiket nem veszik észre, holott azok számosak. Ezeknél talán még súlyosabbak. Jézus szerint a farizeusokat megelőzik a paráznák is az Isten országában.
Az ügynökmegmaradás törvénye szerint ügynök nem vész el, csak átalakul. Morvay Péter, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze ügynökének 6-os kartonja.
