Szimpla korrupciós ügyletként lehet értékelni a kínai hitelből finanszírozott Budapest-Belgrád vasútvonalat. A pénzt Kína adja, amelyből kínai cégektől rendelik meg a munkát, a kínai pénz azonnal visszakerül Kínába. A pénzt közvetlenül is adhatnák a kínai cégeknek, és akkor az Magyarországnak nem kerülne semmibe, mivel a vasútvonal Kína gazdasági és politikai érdekeit szolgálja. Magyarország részvétele és a haszna ebben annyi lehetne, hogy adja hozzá a magyar földet és az infrastruktúrát.
De a finanszírozás nem így történik, hanem egy hitelkonstrukciónak álcázott korrupciós ügylet keretében, amelyben a pénzt hitel formájában Magyarországon futtatják át, ahelyett, hogy közvetlenül adnák a kínai cégeknek, ás a „hitelnek” álcázott pénzt Magyarországnak kamatostul vissza kell fizetnie Kínának. A kínaiak ingyen megkapják a beruházás költségét a magyaroktól, azon kívül, hogy a saját pénzük is a zsebükben marad. Cserébe Orbán a strómanján keresztül hatalmas pénzt kap a kínaiaktól. Közönséges vesztegetési ügyről van szó.
Ez azt jelenti, hogy a kínaiak önmagukat finanszírozzák meg, de a szimulált „hitelkonstrukció” miatt az egész költséget Magyarországgal fizettetik meg kamatostul. A kínaiak visszakapják a befektetett pénzüket, és megkapják azt kamatostul is a magyar államtól, mert a pénzt hitelnek álcázva a magyar kormányon futtatják át. Magyarország kap egy kínaiak által megépített méregdrága vasutat, amire semmi szüksége, s amely kizárólag a kínaiak érdekeit szolgálja. Ez százötven év múlva is csak akkor térül meg, ha a kínaik eleget használják. Egyébként csak költség lesz és tisztán ezermilliárdos nagyságrendű veszteség.
Magyarország azért vesz részt ebben a korrupciós modellben, mert a kínaiak a kínai cégek mellé beveszik Orbán Viktor strómanját, és a 750 milliárdos befektetés egy részét vesztegetési pénzként Orbánnak fizetik ki. A látszatot a kínaiak azzal teremtik meg, hogy több szereplőt generálnak a konstrukcióba, mintha a pénzt nem ugyanazok kapnák, mint akik adják. De az egész projekt a kínai állam projektje, amely része az „Egy övezet, egy út” elnevezésű nemzetközi állami projektnek. Formálisan erre a célra létrehozott kereskedelmi bankok adják a pénzt, és formálisan önálló kínai cégek „nyerik el” a beruházást, de ezek mind a kínai kormány által felügyelt cégek. A kínaiak önmagukat fizetik ki, de elkérnek a magyar költségvetéstől is egy ugyanekkora, sőt kamatokkal növelt összeget.
Ez azt jelenti, hogy Kína önmagának adja a pénzt, ami visszajut hozzá a kínai cégek megbízása formájában. De Orbán Viktor miniszterelnök megvesztegetésése révén ugyanezt a pénzt kifizettetik a magyar költségvetéssel is kamatostul maguknak. Amit befektetnek, annak a dupláját megkapják, leszámítva az Orbán strómanján keresztül fizetett kenőpénzt. De a kamatokban még ennek egy részét is kifizetik a magyar adófizetők. Orbán hasonló „modellt” alkalmaz Afrikában, ahova „támogatás” és/vagy hitel formájában juttatja el az adófizetők milliárdjait, amelyeket a vesztegetséi pénz levonása után a strómanjainak fizet ki, és így mossa tisztára a magyar költségvetésből ellopott milliárdokat.
A Budapest -Belgrád vasútvonalra kiírt „közbeszerzési eljárás” nyilvánossága és szabályossága azonos a NER összes korrupt „közbeszerzésével”, amit mi sem bizonyít jobban, hogy éppen a kínai kormány által tulajdonolt kínai cégek és Orbán Viktor lett („Mészáros Lőrinc” stróman egyik cége nevén) a „nyertes”. Semmi nem nyilvános, ezzel szemben minden titkos. Szijjártó még azt sem merte elárulni Pekingben, hogy Orbán Viktor és a lefizetését pénzelő kínai kormány áll a „nyertesek” mögött. Azt sem lehet tudni, hogy a „győztes” konzorciumban hogyan oszlik meg a pénz, vagyis mekkora Orbán Viktor kenőpénze. Mivel már a közbeszerzés kiírása előtt százmilliárdokkal nőtt a beruházás ára, biztosak lehetünk abban, hogy a végösszeg közelebb lesz az ezermilliárd forinthoz, mint a 750 milliárdhoz. Vagyis, a kérdés az, hogy az ezer milliárd forintból mekkora kenőpénzt kap Orbán Viktor azért, hogy a magyar adófizetőknek hitelkonstrukciónak álcázva duplán meg kell fizetniük a kínaiak saját maguknak épített vasútvonalát.
A vasút ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a kínai gagyi termékek, hamisítások és utánzatok minél gyorsabban és könnyebben eljussanak Nyugat-Európába (is). Ehhez építenek maguknak vasutat, amihez Magyarország korrupt diktátorát fizetik le. A magyar bevétel az országon átutazó kínai áruk utáni vámbevétel lenne, amely a legoptimistább számítások szerint is legfeljebb 150 éves megtérülést ígérne. Ilyen őrült üzletet senki nem kötne meg, ha nem fizetik le érte. Mivel nem ismert az Orbánnak fizetendő vesztegetési pénz összege, ezért csak tippelni tudunk, hogy bármekkora is az, ez a magyar történelemben a legnagyobb korrupciós és vesztegetési ügylet lehet. Mindenképpen százmilliárdos nagyságrendről lehet szó.
A vesztegetési pénzt úgy álcázzák, hogy a kínaiak bevonják Orbán Viktor egyik strómancégét a beruházásba, mintha az is részt venne az építkezésben. Ennek a látszatát is biztosan megteremtik majd, de az biztos, hogy a kínai és a magyar vasútépítési technológia közötti különbségek, a nyelvi korlátok és a felesleges kiadások kímélése miatt a „Mészáros” nevén futó részvétel minimális lesz. A kínaiak által fizetett részarány nem valódi megbízás, hanem Orbán Viktornak fizetett kenőpénz lesz. Az apja kőbányájának megrendeléseiről, illetve a túlárazott számlázásairól ne is beszéljünk. Az is feltételezhető, hogy a kínaiak a vesztegetési pénzen kívül alkalmaznak majd Orbán Viktor („Mészáros” néven futtatott) vállalatbirodalmához tartozó alvállalkozókat.
Ez minden bizonnyal az évszázad korrupciós ügylete, amely talán még az oroszok paksi „beruházásán” is túltesz. A vesztegetésen kívül Orbán ezeket a projekteket arra használja fel, hogy lazítsa a Nyugattól, az Európai Uniótól és Amerikától való függőséget, alternatív finanszírozási lehetőségeket keressen, ha az uniós fejőstehén megdöglene, vagy az Európai Uniót nem sikerülne elfoglalni, és inkább a kilépést választaná. Ez önmagában is elég a hazaárulás büntetőjogi tényállásának megállapításához, mert Orbán ezzel a személyes hatalmi érdekei alá rendeli Magyarország nemzeti érdekeit, amelyek nem a kínai és az orosz diktatúráktól való függőségben testesülnek meg.
Simicska Lajossal kérdezzük: joga van-e egy egész országnak hülyének lenni, és úgy tenni, mintha nem látna semmit? Ez Magyarország legnagyobb köztörvényes bűncselekménye. Ez a magyar emberek pénze, ami valahonnan hiányozni fog. A megszállt és az Orbán-család maffiája által fogságba ejtett magyar rendőrség, ügyészség, a magyar emberek bűnüldöző szervei, amelyeket egy szervezett bűnözői csoport kisajátított és a saját üzleti, anyagi, hatalmi érdekei szerint működtet. Mikor mondja már ki valaki, hogy ez a fasiszta bohóckirály meztelen? Egy mocskos bűnöző és semmi más.
