Az életében még soha nem hazudó ember legnagyobb hazugságait nehéz rangsorolni, de az biztos, hogy a legnagyobb hazugságainak egyike az, hogy „üzleti ügyekkel nem foglalkozom”, mert csak ez érdekli a leginkább. A gondolkodni képtelen híveinek ez úgy van előadva, hogy „nemzeti kézbe kell venni a legfontosabb iparágakat, üzletágakat és vagyontárgyakat”, létre kell hozni a „nemzeti tőkésosztályt”, ami alatt azt kell érteni, hogy mindent a strómanjai és az ő vagyonát kezelő oligarchái tulajdonába kell adni. A „nemzeti kéz” az ő enyves keze. A „nemzeti tőkésosztály” ő maga.
Ha egy stróman vagy oligarcha fellázadt, vagy túllépett a meghúzott kereteken, esetleg saját zsebre kezdett el dolgozni, mindig kiderült, hogy valójában kié az a vagyon, ami a nevén volt. Minden lázadót feje tetejére állítottak, és kiráztak a zsebéből mindent, s kezébe nyomtak annyit, amennyivel nem hal éhen. Megfenyegették börtönnel vagy egy „balesettel”, és örült, hogy élve megúszta. De a strómanok és oligarchák által „felvásárolt” médiumok kötelező leadása a közösbe, amikor mindenki egy szóra lemondott százmilliókat érő „tulajdonáról”, megmutatta, ki a valódi tulajdonos.
Ha a személyes lopást és rablást, mint köztörvényes bűncselekményeket figyelmen kívül hagyjuk, a „nemzeti” tulajdonbavétel és a „nemzeti tőkésosztály” létrehozásának hazug terve nem csupán idegengyűlöleletet fejez ki, hanem egyértelműen antiszemita tartalma van. Abból a náci felfogásból indul ki, hogy a zsidóság kezében levő cégek, vállalkozások, vagyontárgyak „idegen kezekben” vannak, amelyeket magyar nemzeti kezekbe kell adni, de ezek a „magyar nemzeti kezek” az ő családjának, lányának, vejének, apjának, rokonságának kezei és strómanjai révén a saját tolvaj keze.
Orbán nem „numerus clausus” törvénnyel tiltja el a zsidókat bizonyos állások, beosztások betöltésétől, nem „numerus clausus” törvénnyel korlátozza a zsidók egyetemi tanulmányait, a szakokat, ahova jelentkezhetnek, és nem „numerus clausus” törvénnyel fosztja meg őket a vagyontárgyaiktól, hanem mindenhonnan kiszorítja őket, mindenhol arra készteti őket, hogy kivonuljanak, vagy távozzanak, a cégüket vagy a piacot átadják. Orbán célja a magyar gazdaság, ipar, szolgáltató szféra és pénzügyi rendszer legfontosabb ágazatainak megszerzése, birtoklása és tulajdonlása.
A telekommunikáció átvétele régi álma, sokféle próbálkozás volt, hogy saját telekom céget hozzanak létre és építsenek fel, de erre alkalmatlannak és tehetségtelennek bizonyult a NER inkompetens és tehetségtelen unortodox bandája. Minden eddigi kísérlet kudarcba fulladt, ezért ahhoz nyúltak, amihez egyedül értenek, a lopáshoz. Orbán elsőszámú strómanja, Mészáros Lőrinc mellett kinőtt egy technokrata, aki a félanalfabéta Mészáros helyett működtette azt a vagyont, amit Orbán ellopott és Mészáros nevére írt. Ezt az embert Jászai Gellértnek hívják.
Mivel rosszul nézett volna ki, hogy a 4iG Nyrt. továbbra is „Mészáros Lőrinc” cégének tulajdonába marad, mert akkor azonnal látszik, hogy Orbán Viktor a valódi tulajdonos, ezért a cég tulajdonát Jászai Gellért nevére írták, aki Mészáros (így Orbán) egyik legbizalmasabb embere, mintha ezzel mindaz, ami Jászai nevén van, nem Orbán tulajdona lenne. Valójában Jászai Gellért Orbán másik strómanja, ami abból is látszik, hogy ettől kezdve a 4iG közpénzekből rohamos módon gazdagodott, az állam pénzéből feltőkésítették egy komolyabb telekom cég megvásárlására.
Ezért a Vodafone 51 százalékos tulajdonát csak látszólag egy magáncég veszi meg, és az csak látszólag független a diktátor személyétől, mert valójában a magáncégbe közpénzek százmilliárdjait tették be (lopták el), és a függetlennek látszó magáncég Orbán tulajdona. Jászai Gellért csupán a strómanja, aki Orbán kilopott pénzét és vagyonát kezeli. Így kerül „nemzeti kézbe” a Vodafone is, egy olyan ember kezébe, akinek a kezeit István király már régen levágatta volna, s a fehérvári várra tűzte volna ki, az első nagyobb lopása után. Amikor azt mondta, hogy ne ők kapják a legtöbbet.
Orbán egy stróman nevén, nem saját pénzén vásárol, hanem a közvagyonból kilopott pénzen, de a tényleges tulajdon az övé lesz. Egyelőre „csak” az 51 százalék, mert a 49 százalék a magyar állam tulajdona lesz, amíg valamilyen alapítványi konstrukcióban az állami tulajdonrészt át nem játsszák Orbán egy másik érdekeltségébe, ahol a 49 százalékos tulajdon értéke az átírás után elveszíti a közpénz jellegét. Ezért nevetséges, amikor magukat komoly embernek tartó elemzők is azt taglalják, hogy a többségi tulajdon egy független magáncégé (4iG) lesz, mert ott is Orbán a tulajdonos.
Nevetséges, amikor ezek az emberek azt elemzik, hogy nem hátrányos-e a magyar államnak, hogy döntéshozó pozícióban az 51 százalékos többségi tulajdonával egy magáncég lesz, mert Orbán a magáncég is, ahogy a magyar állam is az övé. Mindkét tulajdon mögött Orbán áll, ami csak ideiglenesen nincs a saját nevén, illetve első lépcsőben nincs az egész tulajdon már a strómanjai nevén, elfelejtve, hogy az egész vásárláshoz használt pénz a köz vagyona volt. Viszont a köznek semmiféle tulajdona, részesedése és profitja nem származik belőle. De a telekom céget ellene használják.
Először azonban azt rögzítsük, hogy Orbán Viktor a politikai hatalmát gazdasági haszonszerzésre használja, méghozzá úgy, hogy a köz vagyonát, az adófizetők pénzét használja fel arra, hogy az ország stratégiai fontosságú üzletágait, cégeit, iparágait megszerezze, beleértve a sajtót, az energiaipart, a bankszektort, a turizmust, most pedig már a telekommunikációt is. Mert ne legyen senki tudatlan afelől, hogy miután megszerzik egyetlen saját fillér nélkül, közpénzen a Vodafone-t, attól kezdve az állami pozíciót arra használják, hogy a piaci viszonyokat befolyásolják saját javukra.
Ez azt jelenti, hogy a legteljesebb mértékben összefolyik az állami vagyon, a közvagyon, a közpénz és Orbán személyes vagyona, amit a strómanok nevén tartott cégek által birtokol, és minden fillér lopott pénz, az adófizetők pénzéből származik. Így Orbán az egész országot az állam pénzén „felvásárolja”, fokozatosan megszerzi, és saját hasznára működteti. Ilyen szervezett bűnözés még nem volt Magyarországon.
Illetve mégis: Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője pontosan így íratta saját nevére az ATV többségi tulajdonát. A gyülekezet pénzéből egy offshore cég közbeiktatásával „tőkeemeléssel” jutott a többségi tulajdonhoz, a gyülekezete pedig csak kisebbségi tulajdonos lett ott, ami korábban 100 százalékban az övé volt. Nem kérdés, hogy egy idő után ez is átkerül a Németh család nevére. Orbán ugyanígy lopja el Magyarországtól, a magyar néptől a köz vagyonát, amikor állami pénzen strómanok nevén „vásárol meg” mindent, ami fontos és ami hasznot hajt és a hatalmát szolgálja.
Ne feledjük el, hogy egy telekommunikációs cég, amely mostantól a magyar piac monopolhelyzetben levő cége lesz, és állami törvények segítségével terjeszkedik és szorít ki mindenki mást, mert Orbán nemzetstratégiai fontosságúnak minősíti azt, ami az övé (s ezzel kivonja a versenyhivatal és más intézmények szabályai alól). Aki a kezében tartja a telekommunikációt, az internet, a mobil hálózatok, telefonok és előfizetések révén kezében tart mindenkit. A Rogán alá rendelt titkosszolgálat kap egy ablakot minden magyar életébe, a haszon pedig Orbán Viktor zsebébe megy.
A totális kontroll, a korlátlan hatalom, a nyílt diktatúra felé vezető úton tett újabb lépés a Vodafone felvásárlása, amelyben más diktatúrákhoz képest az a különbség, hogy nem a fasiszta állam a tulajdonos, hanem maga a diktátor, aki az államtól ellopott pénzen „vásárol”, és a diktatúra totális kontrollját jelentő szektorokban keletkező hasznot is bezsebeli, ellopja a magyar államtól, így a magyar emberektől. Ez az orbáni modell lényeges vonása. Mert ne legyen kétsége senkinek, hogy bármit talál az „átvilágítás”, bármibe is kerüljön, Orbán a Vodafone-t megveszi, mert fáj rá a foga: a pénzre is, és a totális kontrollra is.
Ezért nem számít, hogy a megszorítások közepén, elszabadult infláció és egy súlyos gazdasági válság közepén teszi, mert két legyet üt egy csapásra: kezébe kerül egy telekom hálózat, amelynek révén totális ellenőrzést, megfigyelést és hatalmat kap a magyar emberek fölött, és a családi vagyont gazdagíthatja egyetlen fillér saját befektetés nélkül, egy hétszáz milliárdot érő céggel, aminek az értéke csak nőni fog azáltal, hogy a piacon állami erővel eltüntetik az összes komoly riválisát. Így szeret Orbán üzletelni, hogy állami eszközökkel felszámolja a piaci konkurrenciát.
Mit mond erre Simicska Lajos, amikor rátekint erre a lopásra és állami pénzen bonyolított magánbizniszre, aminek a révén az Orbán felügyelete alá került titkosszolgálat teljes kontrollt kap minden ember fölött? Nem azt, hogy „ügyes”. Mert ez nem az. Ez aljas. Lajos örökbecsű szavával: Orbán egy G. De ez ennél is sokkal több, ez bűnözés, emellett a kizárólagos hatalom gyakorlása, az emberek feletti kontroll megszerzése, öntörvényű fasiszta diktatúra. Egy ország ellopása, leigázása és eltaposása.
Nem nézünk ilyen felméréseket, de látatlanban lefogadjuk, hogy a diktátor a legnépszerűbb magyar politikus. A világ mindig Barabbást választja.
