Régóta húzódó kérdés a kínai TikTok használata, amelyet részben adatgyűjtésre használnak, sérti a személyiségi jogokat, másrészt súlyos biztonsági kérdéseket vet fel. Ezzel szemben áll az az érv, hogy egy közösségi platform betiltása sértheti a szólásszabadságot. Mindkét oldalnak komoly képviselői vannak, de nem lehet kérdés, hogy ha a kínai kommunista diktatúra hírszerzésre használja az általuk fejlesztett közösségi médiát, amivel károkat okoz Amerikának, akkor az felülírja a szólásszabadsággal kapcsolatos érveket.
Ha egy kémkedésre használt közösségi médiát, mint eszközt, betilt az amerika állam, akkor nem a szólásszabadságot korlátozza, hanem a kémkedést. A szólásszabadságot csak az korlátozná, ha a TikTok felhasználók posztjait vagy szövegeit korlátoznák. Az, hogy egy ellenséges titkosszolgálat behatolását és használatát tiltja egy ország, azzal nem korlátozza a polgárai szólásszabadságát, mert más platformokon kifejthetik a véleményüket.
Ezekről az érdekes és nehéz kérdésekről rendezett sajtóbeszélgetést az Ethnic Media Services felelős és jelentős személyiségek, Mark Warner virginiai demokrata szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke és a tiltásra vonatkozó törvényjavaslat társszerzője, John Yang, az Asian Americans Advancing elnök-vezérigazgatója és Kate Ruane, a PEN US Free Expression Programs igazgatója. A beszélgetés résztvevői a nemzetbiztonsági érdekek és a polgári jogok konfliktusának kérdéseit járták körbe.
Warner szenátor, aki a szenátus hírszerzési bizottságának elnökeként megfelelő bizalmas információkkal rendelkezhet, s aki ezért a tiltás egyik hangadója, a tiltó törvényjavaslat egyik előkészítője, kategórikusan kijelentette, hogy a TikTok a kínai kommunista rendszer kémeszköze, amivel súlyos károkat okozhatnak Amerikának. Mint elmondta, a kínaiak több millió amerikai felhasználó adataihoz férnek hozzá, és a kínai kommunista diktatúra felhasználhatja ezeket az adatokat dezinformációs céllal és propagandakampányok részeként, vagy akár az amerikaiak zsarolására.
Ehhez fontos adat, hogy a világon mintegy egymilliárd felhasználó regisztrált a TikTok-ra, feltéve, hogy valamennyi mögött élő személy áll, mert ma már ezt sem lehet tudni. A nyilvános adatok szerint ebből 150 millió amerikai felhasználót tartanak nyilván, elsősorban fiatalok, akik a kínai propaganda célpontjai lehetnek, de a platform használata alapján megkísérelhetik beszervezni is őket. Kapcsolatba kerülhetnek amerikaiakkal és információkat szerezhetnek tőlük és róluk anélkül is, hogy tudnák, az ellenséges kínai titkosszolgálattal állnak szemben.
A TikTok anyavállalata, a ByteDance Pekingben található, s a kínai kormányzattal szoros kapcsolatban állnak. Warner szerint azért nehéz a tiltás mellett érvelni, mert a fiatalok szeretik, ezért nem könnyű meggyőzni őket, hogy ez a mézesmadzag veszélyes lehet rájuk nézve. Warner ráadásul szakmabeki, társalapítója a Nextelnek, és több száz induló technológiai vállalatba fektetett be. Hisz a technológia pozitív erejében, elismeri, hogy sok kreatív dolog van a TikTokon, és nem elhanyagolható, hogy sok amerikai ebből keresi a bevételét.
Warner szerint a Facebook vagy a YouTube is számos adatvédelemmel kapcsolatos kérdést vet fel, de a legfontosabb különbség, hogy a TikTok kínai tulajdonban van. Egy 2017-es kínai törvény értelmében a kínai technológiai vállalatoknak „mindent át kell adniuk” a Kínai Kommunista Pártnak, a kínai pártállamnak. Kína évente 500 milliárd dollár szellemi tulajdont lop el közvetlenül vagy közvetve. A kínaiak másolják az amerikai közösségi média platformokat, javítják azokat, és versenyelőnyre tesznek szert.
Abban a reményben, hogy megelőzheti a TikTok betiltását, a ByteDance vezérigazgatója, Shou Chew – aki szingapúri származású – nemrégiben tanúskodott a Kongresszus tagjai előtt. Azt mondta a Ház Energiaügyi és Kereskedelmi Bizottságának, hogy a TikTok nem osztja meg a felhasználói adatokat a kínai kormánnyal. Felvázolta az amerikai felhasználói adatok USA-ban való tárolásának tervét. Elmondta, hogy az amerikai felhasználói adatokat jelenleg Oracle szervereken tárolják, amelyekhez a kínai államnak nincs hozzáférése.
Chew azt is elmondta, hogy a TikTok nem hordoz politikai hirdetéseket, mint a többi közösségi média platform, és azt mondta, hogy a vállalat nem ad el adatokat brókereknek. Chew szerint a TikTok nem gyűjt több felhasználói adatot, mint az amerikai közösségi média cégek. Ezeknek az állításoknak a javarésze azonban nem igaz. Mivel az Egyesült Államok lakosságának egyharmada ragaszkodik a TikTok-hoz, a Biden-kormányzat aggódik amiatt, hogy ez felhasználható téves információk terjesztésére és befolyásolhatja az amerikai választásokat.
Éppen úgy, mint ahogy az orosz hackerek tették a 2016-os elnökválasztáson. A CNN arról számolt be, hogy szövetségi tisztviselők azt követelik, hogy a TikTok kínai tulajdonosai adják el részüket a vállalatban, különben az Egyesült Államokban betiltják az alkalmazást. A múlt havi meghallgatás során több kongresszusi képviselő világossá tette, hogy szeretné látni az alkalmazás betiltását. A BuzzFeed arról számolt be, hogy a ByteDance Kínában dolgozó alkalmazottai ismételten hozzáfértek egy amerikai riporter adataihoz, hogy kiderítsék, honnan szerzi az információkat.
Ez közvetlen bizonyíték arra, hogy a kínaiak hazudnak, a TikTok-ot hírszezésre használják. Ezt követően a cég négy alkalmazottját elbocsátotta. De kevés bizonyíték érkezett arra, hogy a TikTok rendszeresen rosszul kezeli az adatokat vagy manipulálja a videókat. A Warner által jegyzett törvényjavaslat hat „külföldi ellenfélre” vonatkozik (Kína, Kuba, Irán, Észak-Korea, Oroszország és Venezuela), és más országokra is kiterjeszthető.
Noha a törvényjavaslat közismerten TikTok-tilalomként ismert, más cégekre is alkalmazható, mint például a Huawei vagy a Kaspersky, amelyek székhelye Kínában és Oroszországban található. A TikTok nem érhető el Kínában, ami szintén érdekes kérdéseket vet fel, különösen akkor, amikor a TikTok kínai tulajdonosai az amerikai szólásszabadságra hivatkoznak. A kínai állampolgárok a Douyint, egy másik ByteDance platformot használnak. Kínában viszont betiltották a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot. Ők a szabadságtól félnek, az amerikaiak a kontrolltól.
Kate Ruane, a PEN America US Free Expression Programs igazgatója egy széles körben használt internetes platformhoz való hozzáférés betiltásának következményeiről beszélt. Szerinte a TikTok betiltása jelentős aggályokat vet fel azamerikai alkotmány szólásszabadságra vonatkozó első módosításával kapcsolatban. A TikTok-ot használó amerikai fiatalok tízmilliói számára egy ilyen tiltás a szabadság korlátozását jelenti, még akkor is, ha ez valójában az ország és az ő érdeküket szolgálja. Egy ellenséges állam közösségi médiának álcáztt támadásáról van szó.
Az Egyesült Államok elítélte Nigériát, amiért 2021 júniusában betiltotta a Twittert; bírálta Oroszországot, amiért 2022-ben bezárta a független médiát. Amikor Mahsa Amini meggyilkolása után tömeges tüntetések törtek ki Iránban, az Egyesült Államok határozottan elítélte az iráni rezsimet, és felszólította őket, hogy tartózkodjanak a „szolgáltatások blokkolásától vagy szűrésétől”. De ezek az érvek hamisak, mert a diktatúrákban a szabadságot korlátozzák a tiltással, a TikTok esetében azonban egy ellenséges titkosszolgálat behatolásáról van szó.
Ruane szerint ha Amerika most elfogadná a tiltást a digitális platformokkal kapcsolatos biztonsági aggodalmak orvoslásának eszközeként, akkor az ellenfelei, a diktatórikus államok is követnék a példát, és hivatkozhatnának saját „biztonsági aggályaikra”, Amerika pedig nem kritizálhatná őket. Ez az érv azonban nem teheti védtelenné Amerikát, hogy a kínaiak a felhasználókon keresztül amerikaiak tízmillióinak adataihoz, életformájához, személyes információihoz juthatnak hozzá, amit felhasználhatnak ellenük..
John Yang, az Asian Americans Advancing Justice/AAJC elnöke és ügyvezető igazgatója aggodalmát fejezte ki a kínai és más ázsiai amerikaiakkal szembeni negatív hangulat miatt, ha a TikTokkal kapcsolatos félelmek felerősödnek. A tiltó törvényjavaslat a kommunista Kína tekintélyelvű rezsimjét célozza, de szerinte az ázsiai amerikaiak a kínai-ellenes érzelmek célpontjaivá válhatnak itt az Egyesült Államokban. Sok kínai amerikai érkezik ebbe az országba, mert el akarnak menekülni a kommunista Kínában élő kínai tekintélyelvű rezsim elől, és itt is ellenségesen fogadhatják őket.
Szerinte nem segítenek azok a törvényhozók, akik azt a hamis narratívát hirdetik, hogy minden kínai fenyegetést jelent, és a kínai kormány intézkedéseihez kapcsolódik. A kínaiakkal szembeni ellenséges hangulat a Covid-19 óta felerősödött, s a Kínával való viszony romlásával csak erősödik. Yang szerint a TikTok elleni törvényjavaslat tovább rombolhatja a kínai amerikaiakkal szembeni bizalmat.
