Orosz Anna és Hajnal Miklós, a Momentum Mozgalom vezetőségi tagjai 2017. január 24-én interjút adtak az Index-nek. Az interjú végén azt kérdezték tőlük, „mi lenne a 2010 és 2018 közötti időszakkal, illetve a 2010 előtti húsz év elszámoltatásával?” Hajnal Miklós erre azt válaszolta, „mi azért csináljuk ezt az egészet, mert itthon akarunk maradni. Menjen el inkább az, aki már eleget lopott ahhoz, hogy bárhol élhessen a világon. Ezeknek az embereknek nincs itthon helyük”.
Elöljáróban annyit, hogy többségükben nem azok hagyják el az országot, „akik már eleget loptak ahhoz, hogy bárhol élhessenek a világon”, hanem azok, akik nem tudtak se lopni, se megélni. Ahogy nem is azok maradnak, akik még nem loptak ehhez eleget. De leginkább az utolsó szorul magyarázatra. Tudomásom szerint, ha valaki lop, azt törvény elé kell állítani. A független bíróság hoz ítéletet az ügyében. Nem tudok arról, hogy halmazati büntetésként (vagy büntetés helyett), bárkinek el kellene hagynia az országot. Akkor sem, ha lopott.
Ezek a fiatalemberek túl korán jelentik ki azt, kinek van helye az országban, kinek nincs. Ez a gondolkodás inkább Trumpra emlékeztet, nem jogállamot tisztelő demokratákra. Nem tetszik az sem, ahogy egybemossák a 2010 előtti és a 2010 utáni időszakot. Korrupció demokráciában is van. Arra van a rendőrség, hogy kinyomozza. De ez nem azonos azzal a helyzettel, amikor államilag szervezett, rendszerszintű kifosztása zajlik az országnak. A Fidesz törvényekkel támogatott, szisztematikus rablása, és egyesek korrupciós ügyei egy jogállamon belül, nem azonos kategóriák. Aki ezt a kettőt azonosítja, a Fideszt mosdatja.
Tényfeltáró újságíró voltam. Nálam kevesen tudnak többet Magyarország 2010 előtti korrupciós ügyeiről. Nem sok mindenki kongatott úgy vészharangot, ahogy én tettem. Orosz Anna és Hajnal Miklós a koránál fogva a töredékét nem tudja annak, ami nekem és számos kollégámnak a kisujjunkban van. Mi igazán mondhatnánk, hogy mi történt. De ilyen durva egybecsúsztatást és általánosítást, mint amit ez a tojáshéjat a fenekén viselő ún. mozgalom magabiztosan előad, nem mernénk megtenni.
2010 előtt sem volt mindenki tolvaj. Nem volt mindenki gazember. Az élet nem velük kezdődött. Nagyon sok tisztességes ember sok erőfeszítést tett, hogy ez az ország ne ilyen legyen. Nálam kevesebben bírálják élesebben ezen az oldalon az ellenzéki pártokat, akiket kollaboránsoknak nevezek, amilyen a Momentum Mozgalom is lesz, amint bevonul melléjük a diktatúra parlamentjébe. De ilyen beképzelten, tiszteletlenül, együttérzés és megérteni akarás szikrája nélkül soha nem beszélnék róluk, mintha minden akkori politikus becstelen gazember lett volna. Pedig én tudom, amit ezek a fiatalok nem is tudnak.
A Momentum Mozgalomnak ez a differenciáltalan nézőpontja és kíméletlen ítélkézése miatt közöltünk egy cikket (Lopott raklapok előtt ítélte el a lopást a Momentum, AN 2017. február 11.), annak bemutatására, hogy ha ugyanazzal a kíméletlen mércével mérjük őket, akkor még ők sem ártatlanok. Pedig még párttá sem alakultak. Szembesüljenek azzal, milyen könnyű jogtalan helyzetbe kerülni. Akik ilyen erős mércével mérnek másokat, azok ilyen erős mércével mérjék magukat is.
Az Index cikkének egyik fotóján látható, hogy az iroda, ahol az interjút adták, tele volt raklapokkal. A kék színű raklapok a CHEP nevű cég tulajdonai. A képen is látható a cég logója, a logó mellett a felirat: „Property of CHEP”. Ez a cég szolgáltatást nyújt, de a raklap mindig az övék marad. A bérelt raklapok nem használhatók máshol és más célra, csak a szerződésben rögzített szolgáltatás keretein belül: anyagmozgatásra, szállításra, tárolásra.
Ha a raklapokat valaki elszállítja egy másik helyre, és az kikerül a szolgáltatás köréből, az lopásnak minősül. Aki ezeket a raklapokat elvitte, ellopta azokat. Ugyanúgy, ahogyan az áruházak parkolójából néha elvisznek bevásárlókocsikat. A Momentum vezetői észre sem vették, hogy miközben a lopásról oktatnak ki másokat, s még az országból is eltanácsolják őket, ők maguk lopott raklapok előtt ülnek.
Tudomásunk szerint a cég intézkedett a raklapok elhozataláról és a jogellenes helyzet megszüntetéséről. Ilyen könnyű egy politikailag vállalhatatlan ügybe keveredni. S ha őket ugyanolyan mércével mérjük, amilyennel ők mérnek másokat, máris egy lopási ügybe keveredtek. Pedig még nem is alakultak párttá. Ezzel megdöntenek minden rekordot. Ilyen gyorsan senkinek nem volt ügye. Hajnal Miklós logikája alapján eltanácsolhatnák magukat az országból. Mit szólnak ehhez?
Nyilvánvaló, hogy a raklapokat nem Orosz Anna lopta el. Vélhetően egy támogatótól vagy szponzortól kapták. Hogyan fogadhatnak el bármit, ha nem győződnek meg arról, hogy az ajándék vagy használatba adott eszköz az adományozó tulajdona-e? Különösen, hogy rá van írva, hogy a CHEP tulajdona. Mit gondolnak, hány ilyen esetbe kerülnek majd pártként? Amikor már nem raklapokról lesz szó? Akik kíméletlenül ítélnek el mindenkit egy kalap alá véve, akik ilyen könnyedén tolvajoznak le bárkit, azok ne lopott raklapok előtt oktassanak senkit.
A raklapokkal kapcsolatban két dolgot kell tisztázni. Vannak raklapok, amelyeket meg lehet vásárolni, ki lehet bérelni és bármire lehet használni. A CHEP tulajdonába tartozó raklapok, amelyeken ott a felirat, hogy a cég tulajdonai, nem tartoznak ezek közé. Aki ezeket kivonja a szolgáltatás köréből, máshova elszállítja és más célra használja, az lopás. Megbízható forrásból származó információink szerint a cég az Indexben megjelent fotó után elkezdte az intézkedést a képen látható raklapok elhozataláról. Erről tehát ne nyissunk vitát, elvtársak. Ezek a tények, amelyeket nem változtat meg semmiféle szimpátia és vélt politikai érdek.
A másik kérdés, hogy terheli-e felelősség a Momentum Mozgalmat azért, ha más által ellopott dolgot birtokol. A kérdés költői: természetesen terheli felelősség. A lakásomban tudom, mi van, mi honnan származik. Ha megtalálnak nálam egy Picasso-képet, amit más ellopott, engem is terhel felelősség. A lopott tárgyat én használom. Egy olyan politikai szervezetnek, amely most akar párttá alakulni, és önmagán (s talán még a Fideszen) kívül mindenkit lehúz a WC-n, különösen vigyáznia kell arra, hogy mit fogad el.
Ehhez tartozó kérdés, hogy bagatellizálhatjuk-e a történetet? Természetesen nem. Mindig ilyen raklapokkal kezdődik és a felcsúti stadion milliárdjainál végződik. Elmeséljem, hogy a Fidesz mivel kezdte? Hasonlóképpen eldöntendő kérdés a cikkünkre adott reakciók alapján, hogy a számunkra szimpatikus politikai kezdeményezések ügyei fölött szemet hunyjunk-e? Ez számomra nem kérdés, mert addig vagyok újságíró, amíg mindenkit egyforma mércével mérek. De a politikai mkezdeményezések hívei megtehetik-e ezt?
Ha kíváncsiak a Momentum Mozgalom hívei arra, hogy mi idézte elő Orbán önkényuralmát, akkor tudják meg, hogy ez. Amikor a baloldali és liberális sajtó egy része, a pártok hívei azt gondolták, az szolgálja a demokratácia érdekeit, ha elhallgatják, eltussolják a számukra szimpatikus politikai oldal bűneit, azzal ártottak nekik legtöbbet. Ezzel készítették elő a szélsőjobboldali hatalomátvételt. Orbán rendszerében ez a szemlélet tovább romlott. Azt hiszik, hogy Orbánnak használ, ha szóvá teszik azt, amit szóvá kell tenni. Ezért örökké délibábokkat kergetnek, érdemtelen embereket ajnároznak és emelnek fel, akikben aztán csalódniuk kell.
Vigyázó szemeinket Pukli Istvánra vessük. Március 15-e előtt megmondtam, hogy ez az ember többet fog ártani, mint használni, s aztán le fog lépni. A valamiben mindig hinni akarók a sárga földig gyalázták azokat, akik megkérdezték, hová tűnt 1848 és a 12 pont. Meg kellene tanulniuk végre, hogy hinni a templomban kell. Politikusokat nagyon erős kontroll alá kell vetni, nagyon szigorúan meg kell vizsgálni. Akik nem akarnak tudomást venni olyan kijelentésekről, mint az „egészséges nacionalizmus” agyréme, ahogy ebben az interjúban is azt mondják, az ellenzékkel semmiképpen nem szövetkeznek, de Orbánnal készek együtt szavazni, azok ártanak a legtöbbet.
Hazugság, hogy „Ha az ellenzék jobban végezte volna a dolgát, már kormányra került volna”. Nincs olyan ellenzék, amely ilyen feltételek között kormányra kerülhetne. Én ezért tartom súlyos véteknek, hogy ilyen feltételeket tudomásul vesznek, és hajlandóak részt venni a nem tisztességes választásokon. Képesek bemenni legitimálni Orbán rendszerét a parlamentbe. A Momentum Mozgalom ugyanerre készül, semmivel nem különb, mint akiket gyaláz. Ugyanolyan kollaboránsok lesznek, még rosszabbak. Ezért nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy várjuk meg, mit tesznek. Megvártuk, amit látni kell, látjuk. Mennek be a többiek mellé elárulni az utolsó demokratikus Alkotmányt és a Köztársaságot.
De azért lesznek még a mostaniaknál is rosszabbak, mert a rendszer részévé tesznek olyan rétegeket, akiket a mostani kollaboránsok nem értek el. Másrészt, el akarják mosni jobb- és baloldal, demokraták és fasiszták, igazak és bűnösök közötti határt. A mostaniak ezt nem teszik. De ők összemossák a 2010 előtt és utáni időszakot, eltüntetik a nyomát az államcsínynek, amit Orbán elkövetett. Ennél nagyobb szolgálatot nem tehetnének neki. A pártosodásukból és a választáson való részvételükből, a parlamentbe való bevonulásukból, csak a Fidesz profitál. Besétálnak a kontroll alá, magukkal visznek másokat is, akik eddig nem voltak ott.
Elhitetik az emberekkel, hogy Orbánt választáson le lehet győzni. Ezzel az Orbán-rendszer megdöntésének lehetősége évtizedekkel tolódik ki. A választások bojkottjának lehetősége, mint egyetlen halvány remény a rendszer legitimációjának megvonására, a távolba vész. Orbán örülhet. Kapott ez az oldal egy olyan csapatot, amely nem a Fidesz, hanem ezen az oldalon állók legitimációját kérdőjelezi meg. Simán megszerzi a kétharmadot, megmarad a demokrácia és a szabad választások hamis illúziója, csak rosszabb helyzetben.
Elkövettem azt a hibát, hogy a külsőségek és a frissesség miatt a Momentumot a korai Fideszhez hasonlítottam. A Fidesz a kezdet-kezdetén ízig-vérig liberális demokratikus párt volt. Világosan látta a demokraták és – mondjuk így – az illiberálisok közötti különbséget. A Momentum Mozgalom meg sem közelíti őket. Ők már most sem tiszta fejű demokraták. Arról nem beszélve, hogy ilyen raklapos történetbe véletlenül sem futottak volna bele. Amikor lopni kezdtek, akkor azt szándékosan tették. Nem hülyék módjára.