Magyar Péter katonai helikopterről mutatta meg rajongóinak a Duna sok helyen kiszáradt medrét, s a folyó alacsony vízállását a paksi atomerőműnél. Eközben szakértőként adta elő, hogy mi a teendő, és már azt is megmutatta, hogy pontosan hol lesz majd a fenékküszöb. Amikor Hadházy Ákos kifogásolta, hogy Magyar ugyanúgy helikopterezik, mint az Orbán-rezsim tagjai, még arra hivatkozott, hogy jelentős különbség van aközött, ha egy kormánytag kedvtelésből és urizálásból repked közpénzen, s aközött, ha a miniszterelnök „a helyszínen tájékozódik a szakemberektől egy egész ország sorsát meghatározó kormánydöntés előtt minden lehetséges opciót megvizsgálva”. Földön nem lehet tájékozódni.
Arról csupán futólag ejtenénk szót, hogy a mi helikopterezésünk jó helikopterezés, ahogyan a Magyar által kihelyezett kormánypropaganda is jó kormánypropaganda volt, mert a mienk. Hadházy Ákos azt kérdezte, mi a különbség Orbán és Magyar helikopterezése között. Mi azt kérdezzük, mi a különbség a két magyarázat között? Mert Magyar is arra hivatkozott, hogy „a helikopternek és a pilótának is megvan szabva az éves minimum repülési ideje, amit sajnos így is nehezen érnek el”. Ezt a hivatkozást az Orbán-rezsim háromszor sütötte el szóról szóra: 2014-ben a Fradi-pálya avatásakor, 2018-ban a ciprusi ügyben, harmadszor, amikor Orbán honvédségi Airbus A319-essel Izraelbe utazott.
Orbán és Szijjártó idén húsvét hétfőn két H225M honvédségi helikopterrel repült Kiskundorozsma környékére, hogy megnézzék a Török Áramlat belépési pontját. Az Átlátszó akkor körülbelül 10 millió forintra becsülte a két helikopter útjának üzemeltetési költségét. A Magyar-kormány májusban azt jelentette be, hogy felülvizsgálja a honvédségi gépek korábbi kormányzati használatát, mondván, hogy azok „nem szolgálhatják a politikai elit urizálását”. Augusztusban már Magyar maga ül honvédségi helikopterre, hogy látványos helyszíni szemlét tartson demonstrációs jelleggel. A visszaélést az a fideszes magyarázat bizonyítja, hogy „úgyis repülni kellett”.
De ez csak a felszín. Ennél sokkal súlyosabb probléma derült ki, mert nem biztos, hogy annyira előnyös, ha Magyar mindent bemutat arról, hogyan végzi a munkáját. Az leleplezi őt. Magyar még azzal a céllal szállt fel a helikopterrel (ahogyan Hadházy Ákosnak kommentelte), hogy „jobbnak látom, ha a szakemberek megmutatják minden oldalról az összes lehetséges opciót”. Ám mire Paks fölé ért a helikopter, Magyar Péter szakértőként jelentkezett be, mindent tudott a Dunáról, a lehetséges egyetlen megoldásról, a fenékküszöbről, s annak helyéről is. Paksig megismert minden lehetséges opciót, és már ő volt a szakértő, aki ezt előadta az álmélkodó és őt csodáló publikumnak.
Itt látható a Facebook-oldalán közölt videófelvétel, mint egy önparódia:
No Title
No Description
Mindez rendben lenne, ha egy szokványos influenszer performanszáról lenne szó. Itt azonban a tét nagyobb: a paksi atomerőmű működése, a Duna ökológiai egyensúlya. Ez utóbbival kapcsolatban a tiszaista Telex is idézte dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjét (aki ezek szerint nem tartózkodott a helikopteren), hogy egy ilyen változtatás jelentős hatással lehet a Duna ökoszisztémájára: „A fenékküszöb megváltoztatja a vízszintet, a hordalék felhalmozását, így nemcsak az erőműre és a hajózásra lesz hatással, hanem az élővilágra is.” Ezért ez nem csupán vízügyi kérdés, hanem egy összetett probléma, amit talán egy tárgyalóban jobban körül lehetne járni.
A lehetséges opciók vizsgálata úgy tűnik elmaradt, s ezen a látványos helikopterezés sem segített, mert a szakember azt mondta: „ha csak vízügyi szakemberek bevonásával született döntés a kérdésről, és ökológiai hatásvizsgálat nem készült, annak pótlása nem maradhat el”. Erre azonban már nem lesz lehetősége dr. Samu Andrea szakértőnek, mert Magyar a félórás helikopteres út alatt megismert minden lehetséges opciót, s a téma legkiválóbb szakértőjeként döntést hozott, nyilatkozott a helikopteren, amelyben azt is bejelentette, hogy a munkák már másnap reggel megkezdődnek. Ilyen egy influenszer-miniszterelnök. Önök a Magyar Péter Produkció újabb epizódját látták. Maradjanak velünk.
A zseni miniszterelnök a Duna teljes ökológiai egyensúlyát felborító döntéseket fél óra alatt hoz meg egy helikopteren, meg sem hallgatva az olyan szakembereket, akik szerint „ha a meder mélyebbé válik a beavatkozástól, kisvízkor még alacsonyabb vízállások várhatók az alvízi részeken, vagyis a folyó fenékküszöb utáni szakaszán. Ez hozzájárulhat a térség kiszáradásának gyorsulásához”. Magyar Péter lendületes döntése teljes kiszáradáshoz vezethet. Más szakemberek szerint is ez csak ideiglenes megoldás lehet, amit aztán el kellene tüntetni. Magyar azonban végleges műtárgyról beszélt, s nem biztos, hogy érdekelni fogja, ha már egy másik eseményen és helyszínen zajlik a Facebook-forgatás.
Bardóczi Sándor, Budapest tájépítésze is lekésett a helikopterról, ezért ő is csak a Facebookon írta, ahol a kormányzás zajlik, hogy „aztán itt van az a probléma, hogy egy fenékküszöb megfogja a hordalékot és feliszapolódik. Lehet majd szépen kotorni. Az alvizen meg ez a hordalék hiányozni fog, szóval a Paks alatti meder tovább mélyül, vele együtt a térség talajvize is. Most dől el pontosan, hogy csak az energetika és a vízépítés, vagy a vízminőség, a talajvízszint emelés, a vízbázisok, az ökológia és a fenntarthatóság is számít-e. Egy válságnak vannak gyors beavatkozási pontjai, de mögötte mindig kell lennie hosszú távú stratégiának is. Hogy mit gondolunk egy komplex problémáról”.
Ebből a helikopterezésből az derült ki, hogy itt minden a jó felvételekről és az azonnal intézkedő miniszterelnökről szól. A Duna, az atomerőmű, a kormány, a honvédség csupán háttér, mindenki csak statiszta. Egy olyan forgatást látunk, ahol a miniszterelnöki imázs a fontos, nem az ökológia, a hordalék, az iszap, a kiszáradás. Magyar úgy dönt el komoly, bonyolult szakmai kérdéseket, ahogy Clint Eastwood egy kocsmai vitát valamelyik spagetti-westernben. Ennél már csak az rémisztőbb, hogy a Tisza-nézők is úgy fogadják, mint egy hollywood-i filmet, és tapsolnak a főhősnek, aki gondolkodás nélkül lő. Úgy tűnik, Magyarország komoly veszélyben van, mert egy filmsztár csak miniszterelnököt játszik.
A politikai kommunikációban a gyorsaságot határozottságként, a kétely hiányát hozzáértésként, a személyes jelenlétet pedig cselekvésként érzékeli a néző. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Magyar szeret szerepelni. Ez egy szemfényvesztés, amelynek a mélyén inkompetencia, hozzá nem értés, felszínesség és felületesség lapul. Az atomerőműről és az országnak életet jelentő folyóról van szó. Vajon mernek-e szólni neki, ha valami nem jó? A látványkormányzás éppen arra alkalmas, hogy a valódi kormányzást helyettesítse. A valódi kormányzás nem látványpékség és nem akciófilm. A látványkormányzás itt nem ártalmatlan imázsépítés, hanem érdemi, visszafordíthatatlan szakmai döntést rejt el.
Magyar mindent részletesen megmutat, de nem pazarol sok szót arra, hogy a gyorsított munkához ugyanolyan rendeletet hoztak a közbeszerzés megkerülésére, amilyeneket az Orbán-kormány szokott. Valaki 145 ezer köbméter követ szállít majd a Dunába. Egyéb építési munkákról nem beszélve. Vajon kit bíztak meg versenyeztetés nélkül? Erről nem tesz említést egyik propaganda-videó sem. Csak arról nem tudnak meg semmit az emberek, ami fontos. A döntéshozatal valódi szakmai folyamata, megalapozottsága és főleg a pénz (6 milliárd forint) útja láthatatlan marad.
Mi lesz ebből?
