Franciaországban is Putyin akar elnököt választani. A nyugati országok gyengekezűsége, hogy nem adnak elrettentő mértékű választ az orosz agresszióra, amely szét akarja verni a nyugati demokráciákat. Oroszországgal szemben már régen a legradikálisabb szankciókat kellett volna bevezetni.
Francois Hollande francia államfő aggodalmának adott hangot a tavaszi elnökválasztást befolyásoló internetes támadások veszélye miatt, Jean-Marc Ayrault külügyminiszter pedig megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba minden olyan állammal szemben, amely megpróbál beavatkozni a francia választásokba. De ha úgy járnak, mint az amerikaiak, és Le Pen-t ülteti hatalomba Putyin, akkor már késő lesz.
A függetlenként induló Emmanuel Macron kampánystábja a héten azt állította, hogy orosz állami források szándékosan terjesztenek rágalmakat az elnökjelöltek közül legkevésbé oroszbarátnak számító centrista politikusról. Azt is jelezte, hogy az elmúlt hónapban 4 ezer támadás érte Macron mozgalmának honlapját, azok jelentős része Ukrajnából érkezett.
A francia elnöki hivatal közleménye szerint a köztársasági elnök a védelmi ülésen azt kérte az illetékesektől, hogy az elnökválasztási kampányra készítsenek elő „rendkívüli megelőző és védelmi intézkedéseket, beleértve a kibervilágot is”. Ezeket a következő, február 24-re tervezett védelmi tanács ülésén ismertetik az államfővel.
„Nem fogunk eltűrni semmi beavatkozást a választási folyamatunkba, sem Oroszországtól, sem más államtól, ez következik a demokráciánkból, a szuverenitásunkból, a nemzeti függetlenségünkből” – mondta a diplomáciai tárca vezetője. „Egyértelműen tudatni kell a határokat azokkal, akik megkísérelnék a be nem avatkozás elvét megsérteni, egyértelműen meg kell tenni, beleértve retorziós intézkedéseket is, ha szükséges, mert egyetlen külföldi állam sem befolyásolhatja a franciák választását, egyetlen külföldi állam sem választhatja ki a következő köztársasági elnököt” – mondta Ayrault.
Richard Ferrand, a centrista jelölt En Marche (Indulás) nevű mozgalmának főtitkára a France2 francia közszolgálati televízióban azt kérte a „legmagasabb szintű állami szervektől”, hogy szavatolják: egyetlen külföldi nagyhatalom sem fog beavatkozni a francia demokratikus életbe.
„Csak meg kell nézni a tényeket: két nagy média, az RT és a Szputnyik, amelyek az orosz állam tulajdonában vannak, naponta sugároznak és terjesztenek hamis híreket. Aztán a híreket átveszik, idézik, és azok rányomják bélyegüket a mi demokratikus életünkre” – fogalmazott a centrista politikus, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök meg akarja akadályozni, hogy Emmanuel Macronból francia elnök legyen. Nevetséges, hogy erre az agrasszív támadásra nincs komoly válasz.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szokás szerint abszurdnak nevezte a vádakat, miszerint a Kreml az állami médián keresztül vagy kibertámadásokkal próbálja manipulálni a franciaországi elnökválasztást. „Nem állt, és nem is áll szándékunkban más országok belügyeibe, különösen pedig választásokba beavatkozni” – mondta Peszkov, akinek állítása szerint nyilvánvaló, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen bizonyos országokban hisztérikus kampányt folytatnak. Putyin az áldozat.
Elemzők szerint a politikai pártok informatikai biztonsága a választások egyik leggyengébb pontja, ezért az informatikai rendszerek biztonságáért felelős francia hivatal, az ANSSI októberben valamennyi párt képviselőjét figyelmeztette a kibertámadások kockázataira.
