Éppen csak beférnek a hírekbe a Demokratikus Koalíció árnyékkormányáról szóló tudósítások, annyira szürke, unalmas, semmitmondó az árnyékkormány összetétele és programja is. Pedig nem kellett volna így lennie. A kataszrofális választási vereség után, amit a megpuccsolt és rosszul megszervezett előválasztás, majd Márki-Zay Péter katasztrofális személye, kommunikációja okozott, a Demokratikus Koalíció kezébe vehette volna az Orbán-rendszer megdöntésének feladatát, és élére állhatott volna egy népi mozgalomnak, amit magának kellett volna létrehoznia.
Ehhhez képest a legrosszabb forgatókönyv valósult meg, amelyben Dobrev Klára árnyékminiszterelnök (ezt az elnevezést még soha nem hallottuk, és a használata is szerencsétlen, mert már eleve arra utal, hogy csak árnyéka önmagának) nagyon gyenge beszédet mondott, amely még az előválasztás idején felforrósodott hangulatot sem érte el, az országot felrázó akkori témákat megkerülte, ami már önmagában csalódás volt. Ehhez képest az árnyékkormány bemutatása csak a kegyelemdöfés. Ez olyan gyenge, mint egy borús napon a falon megjelenő árnyék.
Óriási lehetőséget szalasztott el ezzel a Demokratikus Koalíció. Ez az öntökönszúrás tipikus esete, amely többet árt, mint használ, ezért ez az árnyékkormány olyan észrevétlenül fog elhalni, mint amilyen észrevétlenül létrejött. S ez a legjobb eset, ami történhet. Ez a lapos fogadtatáson is érződik, de az okozott kár sokkal nagyobb. Aki ezt a projektet megtervezte, kivitelezte és végrehajtotta, azt azonnal ki kell rúgni. Ha ez Gyurcsány Ferenc, akkor őt is. Ilyen dilettáns akciót már régen láttunk, ebben a helyzetben pedig kifejezetten káros, az ellenzék válságát tovább mélyítő akció lett.
A „Készülünk” kommunikációs előjáték sem volt sikeres, mert nem derült ki belőle, hogy mire, ezért nem keltett kellő izgalmat. Amikor kiderült, hogy „árnyékkormány” lesz, abból még jó dolog is lehetett volna, ha kimondják az Orbán-rendszer törvénytelenségének voltát, ha megnevezik az alkotmányos rend megdöntését, ha államellenes bűncselekménnyé nyilvánítják a NER létrejöttét, a Fidesz egypárti alaptörvényét semmisnek nevezik, megvonják a rendszer legitimitását, a választásokat csalásnak minősítik, ha ellenállásra szólítanak fel, ha ehhez megfelelő hívó neveket találnak.
Dobrev Klára legközelebb forduljon az Amerikai Népszavához, ha rendszerváltó, ütős beszédet akar mondani, mi ingyen adunk neki egy ilyet. Az lett volna a feladata, hogy logikailag és érzelmileg felépítse a rendszerváltás alapját, el kellett volna mondania, hogy Orbán 2010-ben törvényes választáson szerzett kétharmados győzelmet, de ezt az alkotmányos rend megdöntésére használta fel. A fülkeforradalom meghirdetése az Alkotmány és a választási törvény megsértése volt, a NER az alkotmányos rend megdöntése. Megszüntették a hatalmi ágak szétválasztását, diktatúra jött létre.
*
Nem írjuk le az egész beszédet, amit el kellett volna mondania, mert a végén a Márk-Zay ellopja. De a lényegről kellett volna beszélni, s abból levonható következtetéseket ismertetni. Kijelenteni, hogy Magyarországon a végrehajtó hatalomnak nincs se törvényhozói, se igazságszolgáltatói kontrollja, az országot elrabolták, megszállták, kisajátították, törvénytelenül saját hasznukra működteti egy bűnszervezet. Orbánt és a Fideszt törvényen kívülinek kellett volna nyilvánítani. Ehhez készíteni jogi iratot, aminek alapján felszólítani a belügyminisztert, hogy vegye őrizetbe az elkövetőket.
Természetesen, ez nem történt volna meg, de ez egy szimbolikus aktus. Ettől kezdve pedig meghirdetni a törvénytelen és hatalombitorló Orbán-rendszerrel szembeni ellenállást, amelynek élére áll a Demokratikus Koalíció, mint a legnagyobb ellenzéki párt. Bejelenteni, hogy elutasítanak minden erőszakot, fellépésük éppen arra irányul, hogy megelőzzék azt a helyzetet, hogy csak erőszak által lehessen megszabadulni az országot elfoglaló bűnszervezet terroristáitól. De úgy tekintenek rájuk, úgy lépnek fel velük szemben, mint puccsistákkal. Ennek pedig vállalják minden következményét.
Ha kell, kilépnek a parlamentből, vállalják a hatalom elnyomását, terrorját, jogtiprásait, de a jogtalanul eltörölt utolsó érvényes Alkotmány szellemében, nevében járnak el, amely tiltotta a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvést (márpedig az Orbán-rezsim annak megvalósult formája, mert Orbánnak nincsenek demokratikus korlátai, az országot sajátjának tekinti, leváltani nem lehet demokratikus úton), az Alkotmány pedig minden polgár kötelességévé tette az ezzel szembeni fellépést (amit az ellenzék eddig bűnös módon elmulasztott, de ennek mostantól vége).
Ez kilépést jelent a NER-ből, az Orbán-rendszerből, ami egy új helyzetet teremt. Ez szakítás lett volna az eddigi kollaboráns ellenzéki magatartással, ami semmi másra nem jó, mint Orbán hamis legitimciójára, hogy a diktatúráját demokráciának nevezhesse. Az ellenzék bűnös módon 12 évig asszisztált ehhez, aminek véget kell vetni, különben az ország katasztrófába süllyed. Dobrev Klára akkor lépte volna át az egykori MSZP, a DK és Hamletnél is hamletebb férje árnyékát, ha ezt jelenti be, és ehhez nevez meg egy árnyékkormányt. Ez lett volna önálló személyiségének színre lépése.
Ehhez képest ezt a kérdést megkerülte, a fentiek bejelentését (amivel ráadásul tisztában vannak, biztosak vagyunk abban, hogy egyet is értenek, csak nem tartják „most politikusnak”) elhalasztotta, amivel több kárt csinált, mint hasznot. Mert a változás akkor kezdődik el, amikor valaki ezt megteszi. A DK-nak ehhez lett volna most legitimitása. Mivel ezt elhalasztotta, nem állhat ezzel elő senki egy jó ideig. Most ezt a simisumi, csikicsuki, hamis és hazug mellébeszélést, kollaborációt kell végigvinni, amivel Orbánt betonozzák be. Ez nem változás, hanem megerősítése annak, ami volt.
Senki nem gondolja, hogy ha Dobrev Klára és árnyékkormánya egy ilyen programot meghirdet, akkor tömegek álltak volna mellé azonnal. De felpezsdült volna az élet, azt mondták volna sokan, hogy igaza van, és elkezdődött volna Orbán DK-n kívüli ellenzékének csatlakozása. Ahogy múlik az idő, egyre többen mellé álltak volna, mert ez a törvényes igazság, és ez egy megoldást is jelentő program. A rendszer elutasítása, legitimtásának megvonása, puccsista és törvénytelen jellegének kimondása, a rendszer bojkottja Orbánt is új helyzet elé állította volna, amibe belebukik.
Ehhz már csak a következetesség, az elvszerűség és a tántoríthatatlan hit kellett volna, hogy amikor az ATV (orbánista hazug tulajdonosa) megrémül, hogy itt valami lehet, és elveszítheti azokat a kiváltságokat, politikai védelmet, amit az Orbán-rendszer kiszolgálása jelent, s elkezdi szétverni, lejáratni, darabokra szedni a koncepciót, megfenyegetni polgárháborúval az igazi demokratákat, akkor ennek is ellenállni, az ATV-t is bojkottálni, a fideszes propaganda részének nevezni, amiképpen az is. Nem engedni azt, ahogy az előválasztás során engedték elnémítani az igaz hangokat.
Ehelyett jött egy olyan beszéd, amely az Orbán-rendszeren belüli ellenzéki politizálást hirdeti meg, egy olyan programmal, amelyet demokratikus kormányok ellen hirdetnek meg jogállamokban az ellenzéki pártok. Ez a vereség és a bukás biztos receptje egy diktatúrán belül, ami a hazugságával még a tisztességes szándékot is megkérdőjelezi és felveti a szándékos kollaboráció gyanúját. Főleg, hogy pénz is van mögötte, hiszen a korrekt program meghirdetése Orbán pénzének elvesztésével fenyeget, de ezt már nem vállalják a nagy hazafiak. Bullshit. Kamu az egész.
Ennek, a diktatúrában semmitmondó, hamis és hazug beszédnek, amely belföldön és külföldön Orbán rendszerének demokratikus látszatát erősíti, logikus és méltó betetőzése volt az árnyéknál is haloványabb árnyékkormány megnevezése. Na, ha van kormány, amire soha nem szavaznék, akkor ez a már nem is létező MSZP-szagú, belterjes, elvtársbátyám banda, amit a DK-s korifeusokból összeszedtek. El sem hisszük, hogy ezzel ki mertek állni. Felejtsék el, hogy ez az árnyékkormány bárkit lelkesíteni fog, meggyőz vagy reménységgel tölt el. Ez nem kelt intellekutális izgalmat.
Ezt azért jó, hogy megmutatták, hogy most aki ezt elolvassa, lemondjon minden reményről, és azt mondja, hogy el kell felejteni minden ellenállást, be kell rendezkedni az idők végéig tartó Orbán-uralomra, vagy keresni kell az ország elhagyásának lehetőségét. Ha a legnagyobb ellenzéki párt a diktatúra legitimálása mellett ezt az alternatívát ígéri, hogy egy belterjes párt témafelelőseit nevezi árnyékkormánynak, akkor itt fel kell adni minden reményt, vagy menekülni kell, mert ezek nem nőttek ki az úttörőcsapat korszakából, totálisan alkalmatlanok egy modern európai országhoz.
A DK ezzel bebizonyította azt is, hogy képtelen átlépni saját árnyékát. Nem képes nyitni a társadalom különböző felfogású rétegei felé. Aki nem beszéli a DK-s bükkfanyelvet és nem nincs benne a bandában, azokkal képtelenek kommunikálni és együttműködni. Csak abban bíznak, aki nekik elkötelezett. Ez annak veszélyét is megfogalmazza, hogy Gyurcsány Ferenc annyira beletokosodott a szektájába, hogy már csak saját közönsége előtt tud megjelenni, beszélni, modoroskodni, amit ők értenek és szeretnek. Mint Németh Sándor, aki a Hit Gyülekezetében isten, de azon kívül meg sem tud szólalni.
Miért nem vállalja a szektán kívüliekkel való kommunikációt, nyitottságot és befogadást a Demokratikus Koalíció? Miért nem mer behívni, intergrálni olyanokat is, akik nincsenek a szektában? Miért nem mert megnevezni, beválogatni, megnyerni olyan embereket, akik reprezentálják Magyarország egészét, az ország értékesebb részét és annak intellektuális színvonalát? Miért nincs itt egyetlen ember azok közül, akik az előválasztás során izgalmas kérdéseket vetettek fel a rendszer és az alaptörvény legitimációját illetően, amit az ATV mocsok műsorai fojtottak meg?
Egyetlen olyan név sincs, ami ígéretes, ami azt sugallja, hogy itt valami nagyon színvonalas, nagyon izgalmas dolog készül, ami olyan érzetet kelt, hogy szeretnék egy olyan országban élni, amit ezek a koponyák vezetnek. Amikor erre a listára nézünk, akkor azt érezzük, hogy nem szeretnénk olyan országban élni, amit ezek az emberek vezetnek, mert nem akarjuk, hogy az egész ország a DK és az általa képviselt szellemi színvonal korlátai közé kerüljön. Ne legyen Magyarország olyan, mint a DK. A DK legyen olyan, mint Magyarország.
Az illúzióink eddig tartottak. Amíg ez a lista meg nem jelent, még hihettük, hogy egy Dobrev-kormány Magyarország fajsúlyos, mértékadó, megbízható személyiségeiből állna. Ez a csapat arról szól, hogy nincs kormányzóképes alternatíva, az országot ezek is kihagynák mindenből. A kis belső klikkjükből nem tudnak kilépni, maguk közt érzik csak biztonságban magukat. Borzalom. Az is felmerült, mint mentegetőzés, hogy „más pártok szakpolitikusait is meghívták” az árnyékkormányba, de a pártjaik nem engedtek senkit.
Ám akkor nincs árnyékkormány, ha nem azok vannak benne, akiket szeretnék. Az pedig még szomorúbb, hogy ha csak más pártok árnyékpolitikusaiban tudnak gondolkodni. Az is döbbenetes, hogy milyen súlytalan, gyenge színvonalú emberek vannak az ellenzéki pártokban. Ezekkel nem lehet alternatívát kínálni Orbánnal szemben. Itt össznemzeti kormányra van szükség, az ország legalkalmasabb embereiből, nem a kontraszelektált megélhetési árnyékpártok politikusaiból. Ez nem kizáró ok, de bázisként felejtsék el, mert erre nem fog megmozdulni az ország.
Ahogy a népnyelv mondja a Facebookon, nem csoda, hogy lassan ellenzékváltó hangulat lesz. Ha egy párt nem képes párton kívülieket bevenni egy árnyékkormányba sem, akkor az szektás. Vagy ne nevezzék árnyékkormánynak, hanem egy párt szakpolitikusai testületének. Nem beszélve arról, hogy itt az lett volna a cél, hogy bizalmat ébresszen, kormányképes alternatívát mutasson. Ez nem az. Ez egy üres pótcselekvés, aminek még rossz aurája is van.
*
Ez a kilépés most azt is jelenti, hogy a DK eldöntötte, nem lesz többé ellenzéki előválasztás. Mint legnagyobb ellenzéki párt, ezt megtehette, mert nélkülük nem lehet ellenzéki előválasztást tartani. Ha képesek lettek volna az ország számára egy valódi programot készíteni, annak élére állni, az ország javából egy árnyékkormányt állítani, ami meggyőzi az embereket, hogy van kormányzóképes alternatíva, akkor a Márki-Zay-féle rémálom után ez érthető lenne. De így nem. Így az jut eszünkbe, hogy az elmúlt 12 év legígéretesebb időszaka az ellenzéki előválasztás első fordulója volt.
Ha csak erre képes a DK, akkor nem jogosult arra, hogy magát az ellenzék vezérének szerepében Magyarország szabadságát kivívó élcsapatnak nevezze, mert nem az. Egy belterjes és szektás párt, amely nem elég bátor, nem elég áldozatkész, nem elég nyitott és ennélfogva nem is elég okos erre a szerepre. Most ezt a bizonyítványt állították ki magukról. Ez az árnyékkormány már most bukás, és el kell kezdeni gondolkodni azon, hogyan szüntetik meg az egészet, mert ez mostantól a DK-val szembeni minden várakozást és reményt kioltott.
Ne aggódjanak, Magyarországon semmi nem számít, mindent elfelejtenek. Hány dologba belevágtak már, senki nem emlékszik rá. Mi abban látjuk számukra a kiutat, hogy őszintén szembenéznek ezzel az orbitális baromsággal, s megállapítják, hogy az egyébként önmagában nem rossz ötlet, kinek a gyávasága, pipogyasága, alkalmatlansága miatt sült el ilyen rosszul. Ha ez Gyurcsány Ferenc, akkor ez elegendő ok, hogy távozzon, mert akkor korlátja a pártnak. Nem azért kell visszavonulnia pártelnökként, mert Orbán és az ellenzék gyurcsányoz, hanem azért, mert határozatlan és gyáva.
Ez viszont felveti a párton belüli demokrácia kérdését is, hogy a DK-nak lehet-e más vezetője? Felveti, hogy az alapító pártelnök, aki kiváló ideológus, szónok, tisztességes ember, a helyén van-e a pártban, amelynek az ő hamleti karakterét, határozatlanságát, félelmeit meg kellene haladnia. Gyurcsány nélkül nincs DK, ez világos, nem is kell, hogy elmenjen, nagyon fontos az ő szerepe. De ha ő az akadálya annak, hogy a legnagyobb ellenzéki párt a szektás belterjességéből kilépjen, s vállalja a rendszerből való kilépés kockázatát, akkor talán más szerepet kellene betöltenie.
De ha nem így van, akkor a párt elnökségének őszintén szembe kell néznie ennek a két útnak a kérdésével. Az egyik utat kipróbálták, 12 éve ezen járnak, és most újra erre az útra léptek. Látszik, ez senkit nem érdekel, ez totális bukás és kudarc. El kell dönteni, hogy mit akarnak: elvegetálni az Orbán-rendszerben, mindig kitalálni valami kamu hülyeséget, felvenni a pénzt és hülyíteni a népet, vagy felelősséget éreznek Magyarországért, fel akarják szabadítani és ezért vállalják a kockázatot, a harcot, ami kín, gyötrelem, szenvedés, akár börtön nélkül nem megy, s mindent vállalnak.
De akkor ne a nyúl vigye a puskát, mert a végén agyonlövi magát.
