/

Az amerikai egészségügy nem veszi figyelembe az etnikai hátteret

15 perc olvasási idő

Egyre inkább előtérbe kerül Amerikában egy fontos népegészségügyi szempont, amire az amerikai magyarok is felfigyelhettek a Covid-járvány idején. A fertőzés első hulláma sokkal erőteljesebben sújtotta az amerikai embereket, mint például a magyarországi magyarokat, de az amerikai magyarok között is kisebb volt a fertőzési arány. Ez aztán megfordult a járvány második hullámában, de a különféle adatokat később már torzította az átoltottság, illetve a Magyarországon korrupt módon beszerzett kínai oltóanyag hatékonyságának hiánya.

Annyit azonban meg lehetett állapítani, hogy a különböző etnikai hátterű emberek érzékenysége, immunitása és veszélyeztetettsége különböző, még egy országon belül is, ami nemcsak a Covidra volt igaz, hanem minden más betegségre is. A magyarokkal kapcolatos különbségekre felfigyeltek magyar orvosok is, és arra a feltételezésre jutottak, hogy a Magyarországon használt oltóanyagok összetevői másféle védettséget és immunitást hoztak létre a magyar emberek szervezetében, és még az öröklött hajlamokat is befolyásolja egy adott ország egészségügyi ellátásának szintje.

Amerikában még feltűnőbb ez, mert a bevándorlók jelentős része nagyon rossz egészségügyi ellátással rendelkező országokból érkezik, és már ennek megfelelően öröklődnek is hajlandóságok. Azt figyelték meg például, hogy az amerikai kínaiakban nagyobb a rákos megbetegedések aránya, mint a teljes népességben. A vietnami amerikaiaknál a legmagasabb a hepatitis B előfordulása. A dél-ázsiai amerikaiak elképesztően magas arányban szenvednek szívbetegségben és cukorbetegségben.

Ezek az ismeretek azonban benyomásokon és anekdótákon alapulnak, mivel az amerikai egészségügyi rendszer nem vizsgálja és nem tartja nyilván a különböző etnikai hátterű emberek adatait, ezért az egészségügyi ellátás során nem is vesznek figyelembe efféle adottságokat. Márpedig ennek ismeretében nemcsak az amerikai népegészségügyi adatokat lehetne javítani, hanem az egyes emberek gyógyításánál is nagy segítséget jelentene, ha a háziorvosok és a kezelőorvosok tistzában lennének bizonyos objektív tényekkel, amelyek befolyásolhatják a terápiát.

Erre jöttek rá ázsiai orvosok, miután az Asian Americans and Pacific Americans (AAPI) közösséghez tartozók a leggyorsabban növekvő faji/etnikai csoport, amely az Egyesült Államok összes külföldön született emberének 25%-át foglalja magában, és az előrejelzések szerint 2050-re eléri a 34 milliót. Nem mindegy, hogy milyen az egészségügyi állapota egy ilyen népességnek, amely keveredik és hatással van a lakosság többi részére is.

Az amerikai ázsiai egészségügyi kutatás azonban drasztikusan alulfinanszírozott, csak az összes odaítélt támogatás 3%-a. A közelmúltban végzett kutatások, beleértve a Stanford oktatói által vezetett tanulmányokat is, azt találták, hogy a Kínában, Japánban, Koreában, Vietnamban, Indiában, a Fülöp-szigeteken és a Csendes-óceáni szigetekről származó emberek kockázati profilja még egymáshoz képest is nagyon eltérő, az európai gyökerű amerikaiakhoz képest pedig pláne, és gyakran nagyon eltérő reakciókat mutatnak a szokásos gyógyszerekre is.

Az egészségügyi szakértők szerint még az ázsiai amerikaiakat is egyetlen nagy monolitnak tekinti az amerikai egészségügyi rendszer, s jelenleg nem próbálják szétbontani az adatokat az AAPI etnikumokra vonatkozóan, kihagyva azokat az információkat, amelyek kritikusak az egészségügyi különbségek feloldásához. Az Ethnic Media Services tájékoztatóján, amelyet a Stanford Medicine Center for Asian Health Research and Education munkatársaival közösen rendezett, ezt a témát járták körül az etnikai sajtó munkatársaival.

„Egy óriási csoportként kezelnek bennünket, de nem vagyunk egy monolit” – mondta Dr. Bryant Lin, a Stanford orvostudományi professzora, aki 2018-ban Dr. Latha Palaniappannal közösen megalapította az Ázsiai Egészségügyi Kutatási és Oktatási Központot. A két orvos jelenleg közösen irányítja a stanfordi központot azzal a céllal, hogy jobb egészségügyi eredményeket érjenek el az ázsiai amerikaiak számára. Lin megjegyezte, hogy az ügy nem olyan egyszerű, hogy csak beírja a beteg az etnikai gyökereit.

Ezzel kapcsolatban gondok vannak még a Stanfordon is. A rendszerszintű rasszizmus történetét tekintve minden bizonnyal vannak fenntartások, amelyek aggodalmakhoz vezetnek. “Megvan a kapacitás az AAPI-k adatainak lebontására az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokon belül, de még mindig hiányzik a politikai akarat és az egészségügyi ellátórendszerek vezető szerepe” – mondta Dr. Winston Wong, az UCLA Kaiser Permanente Egészségügyi Méltányosság Központjának munkatársa.

Wong szerint az Epic, az Egyesült Államokban használt domináns elektronikus egészségügyi nyilvántartási rendszer hatalmas kapacitással rendelkezik naponta több billió adatbit rögzítésére. De azoknak, akik az adatgyűjtést irányítják, képesnek kellene lenniük arra, hogy kulturálisan érzékeny módon kérdezzék meg a betegeket etnikai hovatartozásukról. A betegek félnek attól is, hogy az adataikat másra használják fel, rasszista következtetéseket vonjanak le belőle, vagy akár a bevándorlási státuszukat feszegesse bárki.

A lebontott adatok iránti kritikus igény különösen a Covid-19 világjárvány idején vált élessé. A hírek arról üvöltöttek, hogy a vírus elsősorban fekete és latin-amerikai embereket öl meg és kórházba szállít. De New Yorkban, ahol a világjárvány korai szakaszában a legmagasabb volt a fertőzések aránya, valójában az amerikai kínaiaké volt a legmagasabb a kórházi kezelések aránya – számolt be Wong. Arkansas északnyugati részén az első számú csoport, amely kórházba került és meghalt a Covid miatt, a mikronéziai diaszpóra marshallei voltak – jegyezte meg Wong.

A marshall-iakat különösen súlyosan érintették, mivel baromficsomagoló üzemekben dolgoztak, és nagyon zsúfolt körülmények között éltek. New Jersey-ben pedig magas volt a kórházi kezelések aránya a bangladesiek körében. “Ezt a fajta adatot jelenleg csak az aktivisták, a közösségi szolgáltatók, az orvosok és ápolónők azonosítják, akik gondoskodnak erről a közösségről, mert biztosítják a kulturálisan kompetens és nyelvileg hozzáférhető ellátást ezeknek a populációknak” – mondta Wong, hozzátéve, hogy nem rögzítik az egész állam szintjén.

Dr. Thu Quach, az Asian Health Services elnöke megjegyezte, hogy a Covid egy újabb csapást mért az AAPI populációra: a közösség elleni gyűlölet-bűncselekmények megugrása. “Ázsiai-amerikai lakosságunkat egyszerre hibáztatták a vírusért, és figyelmen kívül hagyták őket, amikor a szolgáltatásokról volt szó, a rasszista narratívák miatt, amelyeket túlnyomórészt a korábbi kormányzat terjesztett elő, amely az ázsiaiakat hibáztatta a vírus előidézésében” – mondta.

Sok ázsiai amerikait, köztük páciensenket és a munkába lépő munkatársakat, fizikailag és verbálisan is támadták. Közösségük emiatt lényegében a föld alá került. Közel háromnegyedük azt mondta, félnek elhagyni otthonukat. Elbújtak a támadások elől, de veszélyesen kimaradtak a kritikus ellátásból is, beleértve a Covid-tesztet és sok más szolgáltatást is. Kevesebb Covid-erőforrást szenteltek az AAPI közösségnek, mivel az uralkodó narratíva az volt, hogy az keményen sújtotta inkább a fekete és barna közösségeket. De az ázsiaikról nem tudtak semmit.

A bontott adatok hiánya az ázsiai amerikaiak kutatási részvételének nagyon alacsony szintjének tudható be – mondta Dr. Van Ta Park, a Kaliforniai Egyetem San Francisco-i Ápolási Karának professzora, a Közösségi Egészségügyi Rendszerek Tanszékéről. A CARE célja, hogy 10 000 AAPI-t toborozzon, akik érdeklődnek a kutatásban való részvétel iránt. A CARE hat nyelven érhető el. A CARE nyilvántartás a COVID-járvány idején indult, és már 9300 kínai, mandarin, kantoni, hindi, koreai, vietnami és szamoai nyelvű résztvevőt vett fel az online portálján keresztül.

Park számára az egyik leginkább aggasztó terület az Alzheimer-kór kutatása. Az Egyesült Államokban minden harmadik embert sújt az Alzheimer-kór, de az AAPI-k a klinikai kutatásban résztvevők mindössze 7 százalékát teszik ki. A CARE létrehozta az „Ázsiai Alzheimer-kórral foglalkozó csoportot”, megszületett egy amerikai-kanadai tanulmány, amely az életmódbeli genetikai tényezőknek az Alzheimer-kór kockázatára gyakorolt ​​hatását vizsgálja ázsiai amerikaiak és kanadaiak körében.

Ezek pozitív törekvések, de messze vannak attól, hogy figyelembe vehessék a gyógyításban a nemzetiségi hátteret. Az amerikai magyarok tekintetében még csak a gondolat sem fogalmazódott meg, hogy ezeket a nemzeti jellemzőket vizsgálják és kutassák, ezért az amerikai egészségügyi ellátásuk a nagy masszában marad, és semmiféle specifikus jellemzőt nem vesznek figyelembe a magyarok között népbetegségnek számító kórtünetek vizsgálatánál és gyógyításánál.

Az első lépést nyilvánvalóan egy magyar orvos tehetné meg, aki közelébe kerül ezeknek a kutatásoknak, de az amerikai magyarság olyan kis hányadát teszi ki az amerikai etthnic népességnek is, hogy kérdéses, fordítana-e bárki pénzt egy ilyen kutatásra a vizsgálatoknak ebben a szakaszában.

 

Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Kaliforniában bárki hozzájuthat ingyen is a törvényes és biztonságos abortuszhoz

Következő cikk

A DK elszalasztotta a történelmi lehetőséget, nem tudták átlépni önmaguk árnyékát