Dr. Hiroshi Motomura, a UCLA jogi professzora szerint Trump értelmezése veszélyes szakítás lenne az amerikai alkotmányos hagyománnyal. Motomura arra figyelmeztetett, hogy az állampolgárság megtagadása nemcsak bevándorlási kérdés, hanem annak meghatározása, hogy ki tartozhat az amerikai politikai közösséghez. Szerinte a születési jogon járó állampolgárság eltörlése olyan precedenst teremtene, amely alapjaiban változtatná meg az amerikai nemzet fogalmát. Az Egyesült Államok története ugyanis éppen arra épült, hogy az állampolgárság nem vérségi vagy etnikai kategória, hanem alkotmányos és politikai közösség.
A vita hátterében valójában nem jogi, hanem politikai és ideológiai kérdés áll. Trump bevándorlásellenes politikájának egyik legfontosabb célja az illegális bevándorlók kitoloncolása, ezt azonban sok esetben akadályozza, hogy gyermekeik amerikai állampolgárok. Az amerikai bíróságok számos ügyben nem engedték a családok szétválasztását vagy a szülők kitoloncolását, különösen akkor, ha a gyermekek az Egyesült Államokban születtek. Trump első ciklusában ezt embertelen módon próbálta megkerülni: tömegesen választották el a gyerekeket a szüleiktől a határon, ami világszerte felháborodást váltott ki. A mostani támadás a születési jogon járó állampolgárság ellen ennek a politikának a következő lépése. Ha a gyermek nem amerikai állampolgár, könnyebben deportálható vele együtt az egész család.
A probléma azonban ennél sokkal súlyosabb. Ha a Legfelsőbb Bíróság elfogadná Trump értelmezését, azzal gyakorlatilag létrejönne egy új, státusz nélküli társadalmi réteg Amerikában. Olyan gyermekek százezrei vagy milliói nőhetnének fel az Egyesült Államokban, akik ott születtek, ott élnek, de hivatalosan nem tartoznának sehová. Sok szakértő figyelmeztetett arra, hogy ez egy „lényegében hontalan” alsóbb társadalmi osztály kialakulásához vezethetne. Ezek a gyerekek nem rendelkeznének teljes jogi védelemmel, sok esetben nem lennének jogosultak állami támogatásokra, bizonytalan lenne az oktatási és egészségügyi helyzetük, és állandó félelemben élnének a kitoloncolástól.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy hét amerikai államban már olyan törvényjavaslatok is megjelentek, amelyek megtiltanák az okmányok nélküli gyermekek számára az állami iskolák látogatását. Ez nyílt támadás lenne a Legfelsőbb Bíróság 1982-es Plyler v. Doe döntése ellen, amely kimondta, hogy minden gyermeknek joga van az ingyenes állami oktatáshoz, függetlenül a bevándorlási státuszától. A Trump körül kialakuló politikai mozgalom azonban ma már nem egyszerűen a bevándorlást akarja korlátozni, hanem egy új állampolgársági rendszert próbál létrehozni, amelyben a jogok fokozatosan etnikai és politikai lojalitási kérdéssé válnak.
Dr. Phillip Connor, a Princeton Egyetem Migrációs és Fejlesztési Központjának kutatója szerint az amerikai gazdaság hosszú távon súlyos árat fizethet ezért a politikáért. Az Egyesült Államok társadalma gyorsan öregszik, miközben a születési arány csökken. Az amerikai munkaerőpiacnak a következő évtizedekben milliószámra lesz szüksége új munkavállalókra, különösen az egészségügyben, az idősgondozásban és a szolgáltatási szektorban. Az amerikai születésű gyermekek állampolgárságának korlátozása nemcsak emberi tragédiát okozhat, hanem hosszú távon gazdasági öngyilkosság is lehet. A bevándorlók gyermekei közül kerülnek ki a jövő orvosai, ápolói, mérnökei és vállalkozói.
Julia Gelatt, a Migration Policy Institute vezető kutatója arra figyelmeztetett, hogy a születési jogon járó állampolgárság megszüntetése kaotikus jogi helyzetet teremtene. Minden egyes születésnél vizsgálni kellene a szülők státuszát, az állampolgárság kérdése bürokratikus eljárássá válna, és az amerikai társadalomban tömeges bizonytalanság keletkezne. Gelatt szerint az amerikai rendszer egyik ereje éppen az volt, hogy világos és egyértelmű szabályt alkalmazott: aki Amerikában születik, amerikai.
A Trump-tábor egyik legfontosabb politikai fegyvere az idegenellenesség és a félelemkeltés. A születési jogon járó állampolgárságot úgy állítják be, mintha bevándorlók milliói kizárólag azért érkeznének Amerikába, hogy „állampolgár gyereket” szüljenek. A kutatások azonban azt mutatják, hogy ez a narratíva erősen eltúlzott, és inkább politikai propaganda, mint tömeges társadalmi jelenség. A cél valójában az amerikai állampolgárság fogalmának átalakítása, hogy az ne alkotmányos jog, hanem politikailag ellenőrizhető privilégium legyen.
Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy egy esetleges Legfelsőbb Bírósági döntés visszamenőleges hatállyal járna-e. A jelenlegi jogi elemzések szerint rendkívül valószínűtlen, hogy milliók már meglévő állampolgárságát visszamenőleg megvonják, mert az példátlan alkotmányos és adminisztratív káoszt idézne elő. Sokkal valószínűbb, hogy az új szabály csak a jövőben születő gyermekekre vonatkozna. Ez azonban önmagában is történelmi fordulat lenne, mert először fordulna elő az amerikai történelemben, hogy az Egyesült Államokban született gyermekek egy része ne legyen automatikusan amerikai állampolgár.
A vita valójában arról szól, hogy Amerika milyen ország akar lenni. Olyan alkotmányos köztársaság, amelyben az állampolgárság egyetemes jog, vagy olyan nacionalista állam, amelyben a politikai hatalom dönti el, ki tartozik a nemzethez és ki nem. Trump támadása a születési jogon járó állampolgárság ellen ezért nem egyszerű bevándorláspolitikai konfliktus, hanem az amerikai alkotmányos rend egyik legfontosabb próbatétele.
