Bemutatta programját Magyar Péter politikai-üzleti magánvállalkozása, a tagság nélküli Tisza Párt. A tudósítások alapján rekonstruálható program megalapozatlan ígéreteken és pénzszóráson kívül a Fidesz reformprogramjának látszik, amely a pávatáncos időbe vinné vissza az országot, amelyben a külpolitikai irányokból lehet felismerni a Tisza valódi arcát.
A Tisza Párt programja egy időutazásra tesz kísérletet, a NER korábbi időszakára kívánja visszaállítani Magyarország óráját. Arra az időre, amikor még demokráciának nevezték a NER diktatórikus rendszerét, amikor Orbán még eljátszotta a nyugati elkötelezettséget, de már hangsúlyozta a „nemzeti szuverenitást”, az orosz pártiság gazdasági álcát kapott.
A fedezet nélküli megalapozatlan ígérgetésre nem érdemes szót vesztegetni. A „Tisza Párt” ideológiai és politikai iránya a külpolitikai mozaikok alapján rekonstruálható. A programra a leginkább jellemző mozzanat, hogy az orosz gázfüggőség felszámolását 2035-re tervezik, ami azt jelenti, hogy nem tervezik. Ez a retorika a Fidesz korábbi taktikájának felel meg.
Aki fel akarja számolni az orosz gázfüggőséget, az nem a távoli, számonkérhetetlen jövőbe helyezi, hanem bejelenti az azonnali lépések megtételét. A „megerősítik az ország pozícióit az EU-n és NATO-n belül” kijelentést azzal együtt kell olvasni, hogy „konstruktív vitáik lesznek Európával, a Fideszhez hasonlóan nem fogadják el a 2027-es uniós költségvetést.
A „konstruktív vitákat” már ismerjük, hogy mit jelent. Különösen volt fideszes diplomata szájából. Legárulkodóbb az a kiszólás, hogy „a Tisza-kormány nem fogadja el a migrációs paktumot”, amely valójában menekültstátusszal rendelkezők befogadásáról szól. Magyarul a Tisza sem ismeri el a menekültjogokat. Ez nem illegális bevándorlás és nem „migráció”.
Hasonlóképpen beszédes, hogy a Tisza „nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós felvételét sem”. Magyar már korábban is a „gyorsított” szó mögé rejtette el az ukránellenes és orosz párti szimpátiáját, a háború okának megítélését, amiről régebben a Klubrádióban elmondta az orosz narratívát. A Tisza nem a „gyorsított” felvételt, hanem a felvételt nem támogatja.
Ez pedig elhelyezi a „Tisza Pártot” a világ térképén: a Fideszhez hasonlóan a szuverenista „béketáborban”, az európai demokráciákkal szemben. EU-ellenes és NATO-ellenes pozíció a Fideszhez hasonlóan, amikor még be voltak csomagolva az üzenetek és zajlott a pávatánc. Az, hogy „határozottan” tárgyalnának a szlovák és ukrán kormánnyal, nacionalista üzenet.
Ez nem európai politika, csak retorikájában az. Nem igaz, hogy „a Tisza-kormány Európát választja”, hanem a Tisza-kormány a szuverenista, nacionalista fideszes politikát választja, ahogyan az a Tisza Párt bábként szavazó EP-képviselőinek voksolásaiból is látszik. Ennek pedig belpolitikai üzenet is van: ez a NER és a Fidesz ideológiájából fakad.
Ahogyan az is, ahogy Magyar megfogalmazta a jogállamiságot. Magyar szerint „a jogállam nem puszta üres szó”, a jogállamiság tartalmát pedig azzal magyarázta, hogy visszaállítják az igazságszolgáltatás törvényességét. A jogállamiság nem ezt jelenti, arról nem beszélve, hogy tapasztalatból már tudjuk, hogy az igazságszolgáltatás törvényessége neki mit jelent.
Magyar Péternek az igazságszolgáltatás törvényessége azt jelenti, hogy neki megfelelő törvények születnek, ahogy a sajtószabadság azt, hogy neki tetsző kérdéseket tesznek fel, és ami neki kellemetlen, arról nem írnak az újságok, hanem elhallgatják. A jogállamiság másik definíciója az eddigi gyakorlata szerint nem csak hamis, de még képmutató is.
Magyar szerint „a rendszerváltás” után ki kell mondani: a „törvény mindenkire vonatkozik, a közhatalom gyakorlása pedig nem jelent felmentést a jog alól”. Orbán Viktor sem mondta volna szemben, mondott is ilyeneket. Magyar Péter nyilvánvaló bűncselekmények gyanúja elől az uniós mentelmi jog alá bújt.
Miközben az nem bűncselekmények alól, hanem politikai zaklatás alól mentesít. Ha ő nagy harcosa lenne annak, hogy a törvény mindenkire vonatkozik, még rá is, akkor vállalja azt, hogy a büntetőeljárást vele szemben is lefolytassák a Duna-parti részeg garázdálkodása miatt. De ez még mindig nem a jogállamiság igazi lényege.
A jogállamiság a hatalmi ágak szétválasztásával, a fékek és ellensúlyok rendszerével, az alkotmányossággal kezdődik. Jelen esetben a Fidesz által készített és csak általa elfogadott alaptörvény hatályon kívül helyezésével, miután az alaptörvény a jogállamiság alapnormáit sérti. Ezt állapította meg számos alkalommal az Európai Unió, ami ellen Magyar harcolt.
Magyarország azért nem kapja meg az uniós forrásokat, mert az alaptörvény nem felel meg a jogállamiság követelményeinek. Magyar ezeket a jogállami normákat szubjektív normarendszernek nevezte, mindig is elutasította. Ezek helyreállításáról soha nem beszél, viszont ezek nélkül soha nem fogja „hazahozni” az elmaradt uniós pénzeket.
Sebaj, akkor majd ő is brüsszelezni fog, ugyanazokat a hamis szövegeket fogja előadni, amit Varga Judittal közösen előadtak korábban. Így a strukturális jogállamiság a feltétele annak is, amiről Magyar beszél, hogy az igazságszolgáltatás törvényesen működik, és ez nem az ő engedélyétől és kontrolljától függ, hanem a tőle független alkotmányos jogtól.
Ennyi elég, hogy a dilettáns és lapos, megalapozatlan ígérgetésekből álló „Tisza-program” lényegét megértsük. Az pedig, hogy Magyar ezt nevezi „rendszerváltásnak”, az a valóság, a tények és a fogalmak meghamisítása, az elnevezés tartalmának kiforgatása. Olyan látszat megteremtése, hogy a Fidesz reformkísérlete rendszerváltás lenne.
Magyar és programja azt kínálja Magyarországnak, hogy menjen végig a Fidesz által járt úton, tegyen kísérletet arra, hogy a pávatáncos Fidesz programja nem vezet ugyanoda, ahol ma Orbán tart. Előre mondjuk, ez a kísérlet halálra van ítélve. Ugyanabból a magból csak ugyanaz a fa nőhet ki. Másodszer gyorsabban, mint először, mert kitaposott az út.
Emberséges Orbán-rendszer nincs, s nem is kell. Orbán-rendszer Magyar Péter vezetésével sem kell, még akkor sem, ha megpróbálja tíz évvel korábbról újrakezdeni. Emberséges az a rendszer eleve nem lehet, mely a megtámadott, terrorizált, legyilkolt ukrán nép jogait nem támogatja, nem áll ki Ukrajna mellett, és nem támogatja az uniós tagságát.
Magyarra is illik az orbáni mondás, hogy nem azt kell figyelni, amit mond, hanem azt, amit csinál. Megint van egy olyan jelentkező a hatalomra, akinél a kettő nem esik egybe. S ezek után csodálkoznak Magyar elvtelen, meggondolatlan, csak az orrukig látó hívei, hogy ezt az embert egy demokrata nem támogathatja. Mert akkor támogathatná Orbánt és Trumpot is.
Egy újabb pávatáncos a színen.
