2024, június25, kedd
KezdőlapAmerikaAz iskolai lövöldözések tovább rontottak a floridai tinédzserek mentális állapotán

Az iskolai lövöldözések tovább rontottak a floridai tinédzserek mentális állapotán

-

Az elmúlt két hónapban tovább nőtt a mentális problémákkal jelentkező tinédzserek száma – mondta Eddy Molin, a Jackson Health System Miami pszichiátriai ápolója, aki szerint a COVID-19 után az iskolai lövöldözések okozta traumák és szorongások tovább rontottak a tinédzserek mentális állapotán. A nehézségek egyik oka, hogy a gyerekek későn kerülnek szakemberhez, mert az a tapasztalat, hogy a szülők későn veszik észre a problémát vagy nem hisznek a gyereknek, esetleg nem tartják azt súlyosnak.

Minél később kerül szakemberhez és segítő közösségbe a gyerek, annál rosszabb a helyzete, mert a szülők értetlensége vagy rossz reakciója csak ront a helyzeten. Eddy Molin szerint nem mindig az a jó megoldás, ha a gyereket orvosra bízzák és gyógyszereket kérnek neki, ennél sokkal hatékonyabb megoldás a megértés, az elfogadás és a szeretet. A szülők sok esetben türelmetlenek, mert nincs idejük, a gyerektől pedig az állandó sikereket és a jó teljesítést várják. Kevésbé figyelnek járulékos dolgokra.

Ha a gyerek tanulmányi eredménye romlik, túl sokat pihen az ágyban, elszigetelődik, az nem a hanyagság és a lustaság, hanem valamilyen belső szorongás, fel nem dolgozott trauma vagy valami mentális teher. Estephania Plascencia, aki a National Alliance for Mental Illness (NAMI) Miami-Dade-i részlegnél az Ifjúsági Program koordinátora, saját tapaszalatai alapján mondja, hogy mindig van segítség, és nagyon rövididő alatt is megoldást lehet találni, ha valaki gondoskodó, befogadó, szeretetteli közösségbe kerül.

Estephania maga is gyerekkorától kezdve súlyos depresszióval és szorongással küzdött, még az ágyból is alig volt kedve és ereje kiszállni, mire egy barátja meggyőzte, hogy vegyen igénybe terápiás szakembert, aki megtanította, hogyan lehet megküzdeni ezekkel a problémákkal és gyógyszereket is ajánlottak neki. A legtöbbet az a felismerés jelentette, hogy nincs egyedül a problémájával és az emberek segítenek, majd olyan sikeres lett a személyes harca, hogy ma már olyan csoportot vezet, amely másoknak ad tanácsokat és nyújt segítséget.

Mindezt az Ethnic Media Services tinédzserek mentális egészségével foglalkozó második sajtóbeszélgetésén mondta el, ahol rajta kívül és Eddy Molin mellett résztvett Joshua Ho, a Miami-Dade megyei ázsiai amerikai tanácsadó testület programigazgatója, volt középiskolai matematikai edző és dékán, valamint három gyermek édesapja, Beth Jarosz, a Népességi Referencia Iroda KidsData megbízott igazgatója, és Susan Racher, a NAMI Miami-Dade (Nemzeti Mentális Betegségek Szövetsége) igazgatótanácsának elnöke.

Az iskolai lövöldözések okozta traumák feldolgozása nem könnyű, mert minden gyerek arra gondol, hogy ez vele is megtörténhetett volna, illetve bármelyik nap vele is megtörténhet. A fegyverek közüli viták során gyakran megfeledkeznek arról, hogy áldozatoknak nemcsak aozk tekintendők, akiket lelőttek, hanem országosan minden iskolás gyerekben nyomot hagynak ezek a történések. Sokan egy életen át hordozzák az ebből fakadó félelmeiket és szorongásaikat.

Joshua Ho emellett kiemelte az etnikai kisebbségekhez tartozó bevándorló gyerekek problémáját, akikre észrevétlenül olyan terhek esnek, amelyek feldolgozása a felnőtteknek sem könnyű. Anyagi nehézségek mellett a beilleszkedés, az elfogadás kérdései, de a származási ország problémái, vagy kulturális szokásai is gondolkat okozhatnak. Joshua Ho más gyerekeknek segít ebben, miközben alig vette észre, hogy az egyik saját gyerekének is hasonló problémái vannak, és azt gondolta, hogy neki nem lehetnek. Ő csak teljesítsen.

Akkor vette komolan a bajt, amikor a gyerek szervezete már úgy védekezett és adott jelzéseket, hogy fizikai tünetei voltak, hasa fájt, fejfájás gyötörte, állandóan csak aludt volna. Türelmetlen volt, és időbe telt, amíg megértette, hogy a fiának mentális problémái vannak, és segítségre van szüksége. Saját tapasztalatai alapján minden szülőnek azt javasolja, hogy ne legyenek kemények, inkább próbáljanak beszélgetni, hogy megértsék, mi a baj.

Érdekesek és tanulságosak a statisztikai adatok. A hivatalos számok azt mutatják, hogy minden hatodik fiatalnak jelenleg figyelemhiányos/hiperaktivitási zavara, szorongása, viselkedési problémái vagy depressziója van, de csak a fele részesült mentális kezelésben az előző évben. Beth Jarosz, a Population Reference Bureau KidsData ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy az Egyesült Államokban a 15–19 évesek öngyilkossági rátája közel 60%-kal magasabb 2020-ban, mint 2007-ben.

Aggasztóbb az, hogy Floridában a 10–14 évesek öngyilkossági rátája 2020-ban több mint háromszorosa a 2007-es aránynak. Ezzel szemben Kaliforniában az arányok körülbelül 33%-ban vannak befagyasztva, New Yorkban pedig alig változtak. „Bár a fiatalok öngyilkossági aránya a fehérek, valamint az ázsiai és a csendes-óceáni szigeteken élő amerikaiak körében a legmagasabb, a fekete fiatalok aránya gyorsan emelkedik” – mondta. Az elmúlt két évtizedben megduplázódtak.

Az amerikai magyarok tinédzser korú gyermekeivel kapcsolatban semmiféle adat nincs, tudomásunk szerint soha semmiféle erre irányuló kutatás vagy vizsgálat nem volt. Még a magyar iskolákban sem jellemző, hogy megfelelő szakember állna rendelkezésre. Nehezíti a helyzetet, hogy a magyar közösségekben az anyaországban is szégyellik és titkolják, ha valakinek depressziója van, szorong vagy bármilyen mentális kihívással küzd. A magyarok a mentális bajokat nem is tekintették korábban betegségnek, egyserűen lehülyézték vagy kigúnyolták, ha valakinek ilyen problémái voltak.

 

Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések