Az új "konzultáció" nem kérdez, hanem uszít

19 perc olvasási idő

A “Nemzeti Konzultáció” néven elhíresült csalássorozat különös közjogi funkcióval bír: helyettesíti ajogalapot Orbán törvénytelen tetteihez. Ezekre a konzultációkra hivatkozva lépnek át minden alkotmányos és törvényes keretet. Ennek legszélsőségesebb formája, hogy az ország törvényes Alkotmányának eltörlését és az új orbáni alaptörvényt is nemzeti konzultációval vélik törvényesnek és legitimnek láttatni.

Csakhogy a “nemzeti konzultáció” nem létező alkotmányos kategória. Van népszavazás, van parlamenti szavazás, de “fülkeforradalom”, “nemzeti konzultáció” nem létezik, amely bármire is felhatalmazná a kormányt. Ez még akkor is így van, ha a “nemzeti konzultáció” valódi kérdéseket tartalmazna és ellenőrizhetők lennének az arra adott válaszok. De erről szó nincs, a kérdések nemcsak szakmaiatlanok, hanem egyre pofátlanabb uszítások Ezek nem kérdeznek, hanem állítanak, méghozzá otromba hazugságot.

A “nemzeti konzultációnak” nevezett gyalázat arra hivatott, hogy Orbán diktatórikus tetteit népakaratnak tüntesse fel. Miközben a népet a valóság ismeretétől elzárja, hazudik neki, a megkérdezése helyett propagandával tömi a fejét, majd a legprimitívebb náci propagandát a szájába adva butítja. Nem kérdez, hanem mond, és olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre nem lehet mást válaszolni (ha a hazug premisszák megkérdőjelezésére az alulinformált embernek nincs módja), csak azt, amit a kérdező hallani akar.

A legújabb konzultációs ív már nemcsak az egyetlen lehetséges választ kéri visszaküldeni, hanem miután hazugságot terjeszt valakikről, megkérdezi, mit tegyünk velük. Szélsőséges indulatokat gerjeszt, és tanácsokat kér, mit tegyünk azokkal, akik ellenünk törnek. Utoljára a holokauszt előtt jelentek meg hasonló kérdések, hogy az olvasó küldje be, mit kellene a zsidókkal csinálni, mert azt érzékeltették, hogy most már valamit tenni kell.

A közvéleménykutatás, a felmérés, a kérdezés tudomány, a szociológiának alapszabályai vannak, amelyeket nem lehet átlépni, mert különben valótlan eredmény születik. Ennek a “konzultációs” kérdőívnek egyetlen része sem tart be egyetlen szabályt sem, nem is az a szándéka, hogy bármit felmérjen, megkérdezzen, hanem az, hogy a gyűlöletpolitika mellé állítsa az embereket, és rájuk hivatkozva hajtsanak végre törvénytelenségeket.

  1. Brüsszel veszélyes lépésre készül. A rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország?

Ez a kérdés egy hangulatkeltő és megfélemlítő állítással indul, amelynek semmiféle valóságtartalma nincs. A kérdésekben szereplő “Brüsszel” egy fikció, virtuális ellenség, amelynek helyébe bármit lehetne írni. Brüsszel egy város, amely semmiféle veszélyes lépésre nem készül. Brüsszelben vannak az Európai Unió egyes intézményei, amelyek megkövetelik a közösen elfogadott alapelvek és normák szerint a törvényességet.

A rezsicsökkentés egy populista önkény intézkedése, amely a piaci viszonyoktól független ármeghatározásra kényszeríti a szolgáltatókat. Ezeket a kényszereket a rezsim csak mások esetében hasnzálja, az állami szolgáltatók esetében nem. Közönséges csalásról és lopásról van szó, mintha az árakat a költségektől és a piactól függetlenül lehetne alakítani. Orbán a szolgáltatókat meglopja, hogy más pénzén vásároljon törvénytelenül szavazatokat.

A kényszert nem “Brüsszel” alkalmazza, hanem Orbán. A magyar ember ezt akkor értené meg, ha a saját termékét, amely 100 forintba kerül, 80 forintért kellene eladni, mert valaki így akar kedvében járni a vevőknek, akikkel az én pénzemből akar jót tenni. A kérdésre, mit tegyen erre Magyarország, csak egyfajta válastz lehet adni: ne engedje. Err hivatkozva megy Orbán “Brüsszelbe”, hogy a magyar embereknek más az akarata, ezért nem tartja be a törvényt s lábbal tapossa a jogot. Ha ezt nem teheti, akkor a nemzeti függetlenség sérül. Miközben csak közönséges lopásról van szó.

  1. Az elmúlt időszakban egymást követték a terrortámadások Európában. Ennek ellenére Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be. Ön szerint mit tegyen Magyarország?

Ez talán a legmocskosabb hazugság mind közül, mert egyrészt a terrortámadásokat nem a menekültek hajtották végre, a terrortámadások nem a menekülthullám következményei. A terrorizmusnak nincs elfogadható magyarázata. Terrorizmus akkor is lesz, ha egyetlen egy menekültet, muszlimot nem engednek be Európába. Másrészt “Brüsszel” nem kényszerít illegális bevándorlók beengedésére. Ezt soha senki nem mondta, az Európai Unió országai az illegális bevándorlókat visszatoloncolják.

Az Európai Unió a genfi egyezménnyel és az ENSZ határozataival összhangban menekültek befogadásáról beszél, mert menekültjogokat senkitől nem lehet megtagadni. Vallási alapon sem. Orbán a muszlimoktól “védi” Európát, amely “védelemre” Európa nem tart igényt, és ezért nem tesz különbséget menekültek és illegális bevándorlók között. A menekülteket is illegális bevándorlóknak nevezi, és megtagadja a menekültjogokat tőlük. Ez embertelen és törvénytelen. A “brüsszeli” kényszerítéssel való ijesztgetés évek óta zajlik, még egyetlen menekült befogadására sem kényszerítették magyarországot.

Mit lehet válasozlni arra a kérdésre, hogy az illegális bevándorlkkal szemben mit tegyen Magyarország? Ugyanazt, amit “Brüsszel” is válaszolna, hogy ne engedjék be őket, hogy a legfinomabb választ mondjuk. De ez a válasz ezúttal “Brüsszel” ellen irányul, a menekültek elleni törvénytelenség hivatkozási alapja lesz. Pedig lehet, hogy a magyarok jelentős része azt mondaná, hogy az illegális bevándorlókat ne engedjü be, a menekülteken segítsünk. De ilyen opció nincs.

  1. Mára kiderült, hogy a Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik. Ön szerint mit tegyen Magyarország?

Ez a kérdés is illegális bevándorlóknak nevezi a menekülteket, nem tesz különbséget a jog által védett menekült, és az illegális bevándorló között. A kérdés megint állt, hogy ezeket az “illegális bevándorlókat” már nemcsak segítik, hanem törvénytelen tevékenységre ösztönzik “bizonyos nemzetközi szervezetek”. Arról semmit nem lehet tudni, hogy melyek ezek a törvénytelen tevékenységek és kik ezek a bizonyos nemzetközi szervezetek. Ezzel hangulatot lehet kelteni minden menekülteket segítő hazai és nemzetközi szervezet ellen.

Miközben minden egyszerű és világos: a menekülteket az illegális bevándorlóktól meg kell különböztetni a menekültkérelem korrekt elbírálása során. Azok ellen a konkrét szervezetek ellen, amelyek konkrét törvénytelen cselekedetre “ösztönöznek” (ez vajon mit jelent?), fel kell lépni törvény alapján. Akik konkrét törvénytelen cselekedetet hajtanak végre, azokkal szemben úgy kell eljárni, mint minden törvénytelenséggel szemben. Mi a kérdés?

Kérdés nincs, hanem hazug állítások vannak, amelyekből csak egyetlen konklúzió vonható le: a nemzetközi szervezetek az embercsempészekhez hasonló tevékenységet folytatnak, illegális bevándorlókat akarnak bejuttatni Magyarországra és törvénytelen cselekedetekre buzdítják őket. Vajon mit tegyen Magyarország minden menekülteket segítő szervezettel szemben? Vajon mit?

  1. Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon. Ezek működése veszélyezteti függetlenségünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország?

Ez a kérdésnek álcázott uszítás azt állítja, hogy bizonyos magyarországi szervezetek bele akarnak szólni Magyarország belügyeibe. Az Orbán-rezsim azt a jogot vitatja el, hogy a magyar társadalom különböző szervezteei, közösségei beavatkozzanak saját sorsukba. Ezt kriminalizálja, ha ezek a szervezetek a rezsimnek nem tetsző kritikát fogalmaznak meg, vagy a rezsim törvénytelenségeivel szembeni jogvédelmet nyújtanak. Azt teszik, ami a civil szervezetek dolga demokráciákban. Magyarország, persze, nem demokrácia.

Mindezt összefüggésbe hozzák azzal, hogy egyes civil szervezeteket külföldi alapítványok, nonprofit szervezetek támogatják. Azt a hamis látszatot keltik, mintha ezek a szervezetek a külföldi támogatás fejében a külföldi adományozók akaratát hajtanák végre. Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar civil szervezetek a saját munkájukat végzik, amelyet külföldi emberi jogi szervezetek és alapítványok is támogatásra méltónak találnak. Az adományok nem külföldi követeléseket közvetítenek, hanem magyar emberek tevékenységét segítik.

Ez nem “a függetlenségünket”, hanem a rezsim törvénytelenségét veszélyezteti. Hogy erre mit tegyen Magyarország? Erre a kérdésre mit válaszoljon az, aki semmit nem tud erről és a bizonyítatlan hazugságot olvassa csupán? Azt, hogy tiltsák be őket, kobozzák el a pénzt, amit kapnak, a vezetőiket hazaárulás és kémkedés, ügynöki munka vádjával börtönözzék be. A külföldi támogatókat tiltsák ki. Az egyetemeiket zárják be. Amikor Orbán megcsinálja ezt, amit a kérdésnek álcázott uszítás egyetlen lehetséges válaszként tartalmaz, majd erre hivatkozik: ez a nép akarata.

  1. Magyarországon az elmúlt években azért volt eredményes a munkahelyteremtés, mert a saját utunkat jártuk. Brüsszel azonban támadja a munkahelyteremtő intézkedéseket. Ön szerint mit tegyen Magyarország?

Egyrészt Magyarországon semmiféle sikeres munkahelyteremtés nm történt, hanem az arra alkalmas munkaképes lakosság százezrei külföldre mentek, a többieket pedig megalázó és éhbéren tartott közmunkára, rabszolgamunkára fogták. Ez a “saját út”. Hogy “Brüsszel” mit támad a “munkahelyteremtő intézkedések” közül, azt nem lehet tudni, de ha támad, akkor védekezni kell. Ez világos. El akarja venni a “Brüsszel” a magyarok munkáját, holott, ha az EU-t értjük “Brüsszel” alatt, akkor a legtöbb munkahelyet ők teremtették a magyaroknak.

  1. Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat. Ön szerint mi tegyen Magyarország?

Alpári és populista hazugság, ami azt üzeni, hogy a mi drága Viktorunk csökkentené az adót, de nem tudja, mert a gonosz “Brüsszel” ezt sem engedi. Mit tegyen Magyarország? Ne engedje, verje szét a pofájukat! Ez a helyes válasz.

Nekünk lenne egy ennél is helyesebb válasz: ha “Brüsszel” ennyire gonosz, akkor ki kell lépni az Európai Unióból. Nincsenek megszálló “brüsszeli” csapatok az országban, ahogy a britek kiléptek, Orbán fantasztikus Magyarországa is kiléphetne. Miért szenvedi ezt a sok csapást? Lépjen ki. Ha ennyire nem bírja ez a fasiszta diktatúra, hogy be kell tartani a jogot és a törvényeket, tistzeletben kell tartani az emberi jogokat, a vállalkozás szabadságát, akkor lépjen ki. Nem való Európába.

Ennek egyik legnyilvánvalóbb akadálya az, ami nem fért rá Orbán “konzultációs” ívére, hogy a gonosz “Brüsszel” évente hány milliárd eurót ad a diktatúrának.Erről nem kérdezte Orbán őket, hogy mit tegyen Magyarország?

Nekünk van még egy másik kérdésünk is, amit Brüsszelbe küldenénk ezzel a “konzultációs” ívvel együtt: ha egy tagállam ennyire nem bírja az Uniót, ennyit hazudik róla, ennyire uszít ellene, mit tegyen “Brüsszel”?

Az egyetlen lehetséges válasz: rúgja már ki!



Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Van, aki dolgozik, van, aki lop

Következő cikk

Tízezres tüntetés a CEU mellett