2024, június21, péntek
KezdőlapMagyarországBrüsszel nem akarja tovább pénzelni az Orbán famíliát

Brüsszel nem akarja tovább pénzelni az Orbán famíliát

-

A Financial Times szerint Magyarország és Lengyelország lehet a nagy vesztese a következő uniós támogatási ciklusnak, ha valóban átrendezik az EU kohéziós támogatások rendszerét. Ugyanis a tervezett reform szerint az Európai Unió kevésbé fejlett régióinak felzárkóztatását szolgáló kohéziós alapokból az Európai Bizottság a lap értesülései szerint több tízmilliárd eurót irányítana át a kelet-közép-európai országból a válság sújtotta déli államokba, elsősorban Spanyolországba és Görögországba.

A 2021-2027-es uniós költségvetésről most is vitatkoznak, nem véglegesített és lezárt a tervezet. Brüsszel májusban teszi közzé az első terveket, köztük a 350 milliárd eurós összegű támogatást tartalmazó kohéziós alapról is. A jelenlegi, 2014-2020-as költségvetési ciklusban Magyarország számára 22 milliárd eurós forrás jutott a kohéziós alapokból. Ez a közel hétezer milliárd forint teszi ki a Magyarországnak járó uniós támogatások 75 százalékát. Ugyanebben az EU-költségvetési ciklusban a lengyelek 77 milliárdot, a szlovákok pedig 14 milliárd eurót kaptak.

A reformjavaslat szerint a kohéziós rendszer támogatásainak megítélését a jövőben az európai alapértékekhez akarja kötni a bizottság, azaz már nem csak a GDP alapján osztanák ki azt. Egyéb mutatókat is figyelembe akarnak venni, mint a fiatalok munkanélküliségi rátája, az oktatás helyzete, a migráció témaköre és az innováció támogatása. Egyébként a kezdeményezés munkacíme is nagyon kifejező, ami nem más, mint: kohézió és értékek.

Mindezek mellett a felhasználás feltételei is szigorodni fognak. Az EU több konkrétumot is meg fog határozni azzal kapcsolatban, hogy mire lehet és mire nem szabad közösségi forrásokat költeni. Nem is beszélve arról, hogy a jogállamiság helyzete is lényeges tényezővé válik az EU-s források szétosztásánál.

Ez egyszerűen azt jelenti, hogy abban az esetben kaphatna Magyarország pénzt (akárcsak  a többi tagállam) az Európai Uniótól, ha garantálni tudja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Mondjuk Magyarország esetében pont Polt Péter arra a garancia, hogy ez nem történhet meg mostanában. Ugyanis Polt Pétert és az általa vezetett ügyészséget mind addig nem érdekli, hogy ki és mennyit lop el a milliárdokból, amíg a tettes a Fidesz vagy Orbán háza táján keresendő. A kamu ügyészségi vizsgálatok is rendszerint ennek megfelelően kerülnek lezárásra, na meg lerázásra, hiába térképezte fel az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF a korrupciós szálakat. Tény viszont, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányában nem lehet ellenőrizni nagyon sok mindent, többek között azt sem, hogy a más tagállamok állampolgárainak adója hova és milyen módon lett elsikkasztva Magyarországon. Mindebből adódóan Polt Péter a NER rendszerének és Orbánnak egyértelmű és nélkülözhetetlen kulcsfigurája.

Az sem véletlen, hogy Magyarország nem akar az európai ügyészség felállításához és működéséhez sem csatlakozni semmilyen formában. Mert, hogy ez az uniós szervezet volna hivatott arra, hogy ellenőrizze az EU-s források felhasználásának törvényességét is. Na, ez valami olyan, amire Orbán és kormányzata egy cseppet sem vágyik. Pedig az EU-s pénzek elapadni látszanak, és talán pont ezért igyekszik Orbán is kifarolni az EU-ból.

Az OLAF egyébként idén öt olyan ügyet hozott nyilvánosságra, ami a kormány kifejezetten gyenge pontjait érintette. Ezek közül az Elios botrány Tiborcz Istvánon, Orbán vején keresztül még személyesen Orbán Viktorig is elért. Politikai szempontból ezek a vizsgálatok üzenetértékűek voltak, már csak azért is, mert a kormányzati korrupciós ügyeket a hazai országgyűlési választások előtt hozta nyilvánosságra, és nem véletlenül az OLAF szervezete.

A Financial Times is aprólékosan részletezi, hogy a reformjavaslat egyértelműen Varsót és Budapestet érintheti a legérzékenyebben. Ennek elsősorban az az oka, hogy Lengyelország és Magyarország egyaránt a kohéziós támogatások legnagyobb haszonélvezői, miközben a jogállam és a demokrácia kérdéseiben pedig egyre gyakrabban pont ezek az országok kerülnek folyamatos konfliktusba az Unióval.

Nagy-Britannia kilépésével egy jelentős nettó befizető tagállam távozik az EU-ból. Ahhoz, hogy szinten lehessen tartani a támogatásokat, a franciáknak, a németeknek, a hollandoknak és néhány másik gazdag országnak kell majd többet fizetniük. Günther Oettinger, az EU költségvetéséért felelős biztos, ezért arra számít, hogy 5-10 százalékkal kevesebb pénz lesz majd a fejletlenebb régiók és országok támogatására.

Magyarország egyébként elképesztő ütemben hívja le a 2014-2020-as ciklus uniós támogatásait. A 2017-es év végén már 96 százalékos forráselosztásnál járt Magyarország, miközben a többi régiós országok még csak 35-50 százaléknál tartottak. Ezt az iramot csak úgy bírja a kormány, hogy a pályázatok nagy részét a költségvetés saját forrásaiból előlegezi meg, majd a számlákat csak később nyújtják be Brüsszelnek. Ez viszont azt jelenti, hogy Budapest nagyon kiszolgáltatott az Európai Bizottság felé. Persze az is lehet, hogy, ha nagyon szorul a hurok, akkor Orbánék simán fel fogják venni titokban az ezermilliárdos orosz és kínai hiteleket.

Mindenesetre úgy tűnik, hogy jobb résen lenni, hogy mikor kell kivennie az embereknek a pénzüket a magyar tulajdonú,  ám a fideszes haveroknak folyton és könnyedén hitelt nyújtó bankokból. De lehet tanulni Orbántól és családjától is, hiszen ők is külföldre hordják a pénzüket.







Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések