mottó: Közismert tény, hogy a baktériumok gyakran ellenállóvá válnak az ellenük használt antibiotikumokra.

– Mein Führer, a nép azt kiabálja, hogy “diktátor, diktátor”!

– Zárjátok be őket, és holnap hozzanak egy törvényt, ami ezt betiltja. A többiek nem figyelhetnek fel erre, én a vezérük vagyok.

80 év múlva…

– Viktor, a nép azt kiabálja, hogy “diktátor, diktátor”! Bevitessük őket?

– Dehogy vitetitek! Járjál már az eligazításokra légyszives. Még azt hiszik, hogy tényleg diktátor vagyok.

– Hát, köztünk szólva…

– Na elmagyarázom, úgyis pont félidő van. Mivel régen mindig muszáj volt bevinni őket, az lett a tudományos álláspont, hogy a diktatúrában mindig beviszik azt, aki azt kiabálja, hogy diktátor. Tehát mi nem visszük be őket. Ne nézzél már bután, inkább bontsál egy másik szotyit, ez kifogyott.

– De akkor még többen fogják kiabálni.

– Nem érted. Persze, hogy többen fogják. És ebből mindenki láthatja, hogy nincs diktatúra. Ki van ez találva, csukd be a szád.

– De a zemberek ismerik a tudományos álláspontot?

– Hát ha nem, majd a Habonyék felvilágosítják őket. Meg vannak saját történészeik, meg politológusaik is. Ne vigyorogjál.

– És akkor ezt már mindig lehet kiabálni?

– Biológiából hányas voltál? Mindegy, elmondom. A kígyó mindig először rátekeredik az áldozatra, aztán egyre jobban összeszorítja, és az utolsó pillanatban összeroppantja. Namost ha az áldozat alszik, akkor a dolog sokkal könnyebb, és gyorsabb, ezért a kígyó a szemébe néz, és hipnotizálja az utolsó pillanatig. Na, mi így hipnotizálunk. Hadd higgyék, hogy ha kiabálhatják hogy diktatúra, akkor nincs diktatúra. Addig nem kapálóznak. Aztán a végén majd összeroppantjuk őket.

– Zseni vagy főnök.

– Ja. Meg fizetünk erre embereket is. Jóvan, kijött a spori, mindjárt kezdődik a második félidő.





Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)