Terjedelmes interjút közölt Radnóti Zoltánnal, a Mazsihisz rabbitestületének elnökével az e heti Magyar Narancs. A beszélgetés apropója ugyan Orbán izraeli látogatása volt, de Radnóti Zoltán rabbi említést tett a kormányközeli az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségről (EMIH-ről), ami az elmúlt években állami javakból egyre növekvő birodalmat épített ki és annak vezetőjéről is, Köves Slomóról is, akivel korábban már voltak nézeteltéréseik.
Radnóti korábban már írt nyílt levelet Köves Slomónak, amikor az EMIH vezetőrabbija megjelent Fidesz-KDNP jelöltjeként a belvárosban induló Hollik István választási szórólapján. Bár rabbihoz méltóan zárta Kövesnek írt nyílt sorait: „Rossz úton jársz, és nagyon messzire mentél – de mi visszavárunk.” Noha addigra már nem volt titok jó ideje, hogy milyen politikai erőket támogat Köves Slomó, mint, ahogy az sem, hogy vajon miért teszi ezt.
Radnóti ezúttal ismét figyelmeztette Kövest, hogy híveket nem lehet pénzért vásárolni és bővebben is kifejtette véleményét Kövessel kapcsolatban: „Köves Slomó ezzel az attitűddel senkit sem képvisel, a magyar zsidóságot végképp nem, vagy csak minimálisan. Kiderül ebből a kutatásból, hogy a magyar zsidóság egyértelműen liberális és baloldali, legfeljebb konzervatív centrista, de itthon ez a jobboldali réteg hiányzik. Ami Izraelben teljesen bevett, természetesen. Érdekes, eszembe jutott nemrég a levelem újra, amikor Hollik a francia–horvát meccs előtt kiírta azt a furcsa mondatot, hogy a franciák a bevándorlóország, a horvátok meg a keresztények. És akkor arra gondoltam, hogy drága Slomó, te is egy migráns vagy, bármennyit is mosolyogsz rájuk, nekik csak egy migráns leszel. Lehet begyűjteni milliárdokat jó projektekre, lehet egy zsinagógát megszerezni a Várban, Szentendrén, lehet még vásárolni tíz ingatlant, húsz ingatlant, lehet, lehet. Híveket viszont nem lehet pénzért vásárolni. A magyar zsidósághoz nem lehet azon az úton eljutni, amin Köves Slomó jár. Nekem pedig addig kell így beszélnem erről a kormányról, amíg olyan gesztusokat tesznek, amelyek a magyarországi zsidóságnak, mint kisebbségnek, mint nem keresztény kisebbségnek, mint korai bevándorlóknak, fájó pontok. A migránskampány, a Szabadság téri emlékmű, a Soros-kampány pedig fájó volt.”
Köves Slomó narratívája a kormányközeli EMIH birodalom fejlesztése során mára már új tartalmat közvetít, miszerint Európában erősödik a baloldali antiszemitizmus, és míg korábban a balliberálisok voltak az európai zsidó közösségek „természetes szövetségesei”, mára azok szerepét a jobboldal vette át.
Az már mondjuk világos, hogy Köves miért mondja ezt, de ettől ez még továbbra is csak egy hazugság, hogy a jobboldal a zsidók természetes szövetségese. Sosem volt és nem is lesz, azt meg eleve nem is értjük, hogy egy sorosozást hogyan lehet ilyen elegánsan elfelejteni. Mondjuk ez Kövesnek korábban sem esett nehezére.
A Fidesznek meg kapóra jön Köves, mert passzol a mi még a zsidókat is szeretjük image-ükbe. Abban sem vagyunk biztosak, hogy Kövest az ideológia, és nem a pénz- és a haszonszerzés vezérli elsődlegesen. Az számunkra is kérdés, hogy miért nem látja, vagy nem akarja látni, hogy ő is csak eszköz, amit a hatalom majd a saját igényeinek megfelelően vesz fel és használ, vagy adott esetben dob a szemétre.
A zsidóknak soha nem lesz menedékük vagy természetes helyük a jobboldalon. Ott az antiszemitizmus magjai olyan mélyen vannak elvetve, hogy a kérdés nem az hogy „ha” hanem, hogy „mikor” hajtanak ki újra.
