Szeptember 1-én a Közös Ország Mozgalom kezdeményezésére kilenc ellenzéki párt kezd tárgyalásokba azért, hogy közösen dolgozzanak ki javaslatot egy új, igazságos választási törvényre. A kezdeményezést elindító, és annak helyet biztosító KOM szóvivőjével, Mészár Annával beszélgettünk.

Gulyás Márton tavasszal hirdetett mozgalmat egy igazságos és arányos választási rendszerért. Azóta hány fő csatlakozott?
– Nagyjából most 170-180-an vagyunk aktivisták, és folyamatosan csatlakoznak hozzánk önkéntesek is. Azt szeretnénk, hogy minél több szimpatizáns is legyen körülöttünk. A mozgalomhoz való csatlakozásnak megvannak az előbb is említett szintjei: aktivista, önkéntes és szimpatizáns. Arra törekszünk, hogy minél több szimpatizánsunk legyen, hiszen mégiscsak a szimpatizánsok azok, akik leginkább ki tudják fejezni azt, hogy mekkora tömeg áll a mozgalom mögött. Önkéntesek és aktivisták szerencsére most már szép számmal vagyunk, így az operatív feladatokat el tudjuk látni, viszont az tényleg fontos, hogy lássák az emberek hogy nagyon sokan vagyunk.

– Ezek szerint továbbra is lehet csatlakozni a mozgalomhoz? 
– Igen, így van.

– Gulyás Márton és Varga Gergő közösen álltak a bíróság előtt a festékdobálásért, majd közösen is szónokoltak a tüntető tömeg előtt. Azóta viszont kevesebbet hallani róluk, főleg Varga Gergőről. Ő tagja a mozgalomnak?
– Nem, úgy tudom, hogy ő nem tagja a mozgalomnak. Alapvetően az igazságos választási rendszer mint ügy és a mozgalom is Gulyás Márton kezdeményezésére jött létre. Ő már a festékdobálástól függetlenül elkezdett ezzel foglalkozni, és a mozgalom ötlete is már jóval előtte megvolt a fejében. A festékdobálás tulajdonképpen egy jó apropó volt ahhoz, hogy ezt széles tömegek előtt is el tudja mondani, és fel tudja hívni a figyelmet arra, hogy ez nagyon fontos, és hogy csatlakozzon minél több ember. Varga Gergő pedig ott volt az eseményekben mellette, de alapvetően a mozgalom Márton nevéhez kötődik.

– Hogyan kell elképzelni a mozgalom működését? Jött sok ember – ahogy mondtad 170 aktivistátok van – és mi történik? Gulyás Márton kitalál valamit, és ők megcsinálják?
– Azok számára, akik csatlakozni akartak – ez főleg a tavasztól nyár közepéig tartó időszakra volt jellemző – volt egy folyamat, amin az aktivistának végig kellett mennie. Egy emailküldés után egy online kérdőív kitöltése következett, utána egy csatlakozási találkozó, azután pedig egy két és fél napos tábor. Ebben a táborban foglalkoztunk a választási rendszer témájával, és azzal, hogy mégis hogyan tud működni egy mozgalom. Ezután minden aktivista, aki a tábor után is úgy gondolta, hogy szeretne továbbra is aktív tagja maradni a mozgalomnak, munkacsoportokhoz tudott csatlakozni. Ezek a munkacsoportok különféle feladatköröket látnak el. Ahogyan bármilyen más szervezetnél is, itt is van aki a HR-el foglakozik, van aki a belső kommunikációval, van aki IT-s feladatokat lát el, van aki a fundraising-ért felelős. Tehát mindenki a saját érdeklődése illetve szakterülete alapján tudott választani, hogy melyik irányba szeretne specializálódni. Ezekben a munkacsoportokban további kisebb munkacsoportok alakulnak, akik specifikus témákkal foglalkoznak. Így áll össze a működés.

– Ezek a munkacsoportok autonóm módon működnek, vagy megmondják nekik, hogy mit csináljanak?
– Ezek egymással együttműködve dolgoznak. Azt nem mondanám, hogy autonómiájuk van. Gulyás Márton és azok a munkatársai akikkel a Slejm-ben is dolgozik továbbra is elég szorosan együttműködnek ezekkel a munkacsoportokkal, és ők is tagjai a munkacsoportoknak. Nekik is van egy elképzelésük arról, hogy hova tartson a mozgalom, és a munkacsoportok aktivistáinak is van egy elképzelésük. Ütköznek az álláspontok, és ebből összeáll, hogy a munkacsoport pontosan mit csinál, milyen ötletek mentén dolgozik.

– Sikerült elérnetek, hogy kilenc ellenzéki párt egyeztetésbe kezdjen a választási törvényről. Ebben az egyeztetésben mi lesz a mozgalom szerepe? Csak koordinálni fogja a kommunikációt, vagy a mozgalom maga is beletesz ötleteket, elképzeléseket az alakuló választási törvénybe?
– Első körben az a terv, hogy mindenképpen a pártok legyenek azok, akik ezt a törvényjavaslatot majd a saját egyeztetéseik mentén meg tudják alkotni. A mozgalom egyrészt ad ehhez egy fizikai teret, ad moderációt ezekhez az egyeztetésekhez, illetve vannak olyan alapelvek, amik mentén szeretnénk, hogy ezek az egyeztetések lezajlanának. Erőszakmentes kommunikációra hívjuk fel az egyeztető feleket. Ezeket vállalta a mozgalom. Hogyha nem sikerül a konszenzusos megegyezést a pártoknak elérnie, akkor az nyilván új helyzetet teremt, és akkor a mozgalom beléphet akár úgy is, mint aki saját javaslattal próbálja ezt előmozdítani, de ez inkább egy vészforgatókönyv. Tehát arra készülünk, hogy a pártok saját maguk fogják ezt a törvényjavaslatot megfogalmazni.

– Említetted az erőszakmentességet. Tudnál erről bővebben beszélni? Mert ez akár elég furcsán hathat egy olyan mozgalomtól, amely úgy szerzett ismertséget, hogy festéket dobált a vezetője.
– Az erőszakmentesség azt jelenti, hogy embertársainkban semmilyen módon nem teszünk kárt. Sem lelkileg, sem fizikailag. A festékdobálással ilyen jellegű kár nem történt, tehát ez is erőszakmentes cselekedet volt. Azért tűztük ki a zászlónkra az erőszakmentességet, mert azt gondoljuk, hogy egyeztetni csak úgy lehet, ha meghallgatják a felek egymás álláspontját, és ez Magyarországon hiányzik. Nagyon nehezen ülünk le mi, különböző elveket valló felek egy asztalhoz, és nagyon nehezen hallgatjuk meg egymás álláspontját konstruktívan. Az egész mozgalomnak nem csak a választási rendszer a célja, hanem egyfajta kultúrateremtés is. Azt szeretnénk látni, hogy emberek – nemcsak politikusok, hanem politikával foglalkozó közemberek is ugyanúgy – le tudnak ülni egy a asztalhoz, és nem sárdobálás megy egy vasárnapi vacsoránál vagy ebédnél a rokonságban, hanem konstruktív vita. Úgyhogy azért is próbáljuk ezeket az erőszakmentes elveket meghonosítani, hogy így ez nagyon széles körben el tudjon terjedni a magyar társadalomban.

– Mi lesz később? Most ez a kilenc párt elkezd beszélgetni a törvényről. Mi lesz, hogyha sikerül megalkotni a törvényt? Mi lesz, ha nem sikerül? Mi a tervetek?
– Az nagyon fontos, hogy ezt a törvénytervezetet úgy kell elképzelni, mint egy közös játékszabályt. Ez a társadalom játékszabálya, a választás pedig maga a “játék”, amiben a pártok különböző stratégiák mentén megmérettetnek. Ha ez a játékszabály sikeresen összeáll, és ezt a játékban résztvevő felek mindegyike elfogadja, akkor azután az már teljesen az ő hatáskörük, hogy a játékban hogyan vesznek részt. Egyedül, vagy szövetséget kötnek, stb. Tehát hogy onnantól fogva mi történik, az abszolút nem a mozgalomnak az asztala. Azért is fontos ezt hangsúlyozni, mert amit mi most csinálunk, azt sokan összekeverik az ellenzéki koalícióval. Ez nem szerencsés, mert mi nem az ellenzéki koalíciót akarjuk létrehozni, hanem azt a közös játékszabályt, amiben aztán lehet koalíciót is alkotni, meg nem koalíciót is alkotni. Ez teljesen a pártok hatásköre. Ha pedig nem sikerül ezt a játékszabályt elfogadtatni, akkor az a terv, hogy polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetünk. Ennek tulajdonképpen az a célja, hogy ez az ügy, az igazságos választási rendszer ügye addig ne kerüljön le a nemzet napirendjéről, amíg meg nem oldódik. És nagyon fontos itt is hangsúlyozni, hogy ez is egy erőszakmentes formája az ellenállásnak, és az a célja, hogy ezt az ügyet ne felejtse el se politikus, se közember, és senki se, aki ennek a játéknak kénytelen részese lenni, aminek a játékszabályát itt most megalkotni kívánjuk.

– Azt mondod, hogy ne kerüljön le egyáltalán a napirendről. Ez azt jelenti, hogy ha mégis a régi szabályok szerint tartanák meg a 2018-as választásokat, akkor a mozgalom még azután is napirenden akarja tartani az igazságos választási rendszer ügyét?
– Így van, igen.

– Vannak olyan aggályok, hogy ha egy igazságos választási törvény létre is jönne, ez önmagában még mindig kevés lehet egy válóban igazságos és demokratikus választás lebonyolításához. Gondolok itt arra, hogy a média és a hirdetőfelületek túlnyomó részével a kormány rendelkezik. Így ha a szabályok igazságosak lennének is, de az emberek tájékoztatásában vagy ha úgy tetszik befolyásolásában nagyon nagy előnye van a Fidesznek. Emellett a legfőbb ügyész személye is erősen a kormánypárthoz köthető, és sokan tartanak attól, hogy ha valamilyen szabálytalanságot vagy törvénytelenséget követ el a kormánypárt akár a választások során, akkor sem kellene félnie attól, hogy számon kérhetik. Ezekkel a témákkal van valamilyen terve a KOM-nak?
– Igen. Hasonlóan a választási törvényhez ezek is részét képezik az egyeztetéseknek. Ez technikailag úgy fog kinézni, hogy az Agórán – ez az a fizikai tér, ahol az egyeztetéseket fogják bonyolítani – tematikus napok illetve hetek lesznek. A témakörök között ott van a nyilvánosság kérdése, tehát a média használata, a kampányfinanszírozás, a biznisz-kamupártokkal való bánásmód. A legfőbb ügyész személye már egy nagyon messzire vezető téma, de akár az is elképzelhető, hogy erről is lesz szó.

– Tehát akkor ha jól értem, egy olyan csomagot akartok kitaláltatni a pártokkal, ami nem csak a szűken vett választási törvényről szól, hanem az egész választási rendszerről. 
– Igen.

– Az Amerikai Népszava 2011-től azt képviseli, hogy a jelenlegi választási rendszerben a választásokon való részvétel akár a pártok akár az állampolgárok részéről csupán legitimálja a rendszert. Lapunk ezért a bojkottra bátorította mind a pártokat mind a polgárokat. Van-e erről valamilyen álláspontja a KOM-nak? Ha nem sikerül átvinni egy új törvényt, akkor van-e ilyen tervetek, hogy akár a pártokat, akár a választókat a választások bojkottjára szólítjátok? 
– Ahogy mondtam, ebben az esetben polgári engedetlenségi mozgalommá alakul a mozgalmunk. Azt, hogy ennek pontosan mik lesznek a keretei, és hogy ebbe beletartozhat-e akár egy bojkott, erről még nincsen döntés. Alapvetően mi most tényleg arra koncentrálunk, hogy kialakuljon ez az igazságos választási rendszer, aminek része egy törvényjavaslat is. Jelenleg nem nagyon fókuszálunk arra, hogy mi lesz azután. Nyilván lehet, hogy el fog jönni az az idő, amikor nem fogjuk tudni ezt megkerülni. Akkor majd tudok szolgálni újabb információkkal.

– És te személy szerint eldöntötted már, hogy ha a régi törvények maradnak akkor elmész-e szavazni jövő tavasszal?
– Őszintén szólva én azt sem tudom, hogy kire szavaznék ha el kellene mennem szavazni, úgyhogy ebbe még az is benne lehet, hogy nem mennék el szavazni egyáltalán…

Egyéb információk, és csatlakozási lehetőség a Közös Ország Mozgalom honlapján.





 

Nincs hozzászólás : "Ezt az ügyet ne felejtse el se politikus, se közember, és senki se"

  1. Lee Majors

    August 29th, 2017

    Sajnos ebből sem lesz semmi, mivel a lakosság nem értesül róla. Én is hiába tartom rajta a kezem a politika ütőerén, alig 1-2 hírforrásban láttam erről értesítést.

    Reply

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)