Szlovákiában és Szerbiában hetek óta tömegtüntetések vannak Orbán szövetségesei, a szlovák Fico és a szerb Vučić ellen, amelyek megingatták a szomszédos diktatúrákat. Azt még nem lehet tudni, hogy a tüntetések fokozódnak-e, s elvezetnek-e a fasisztoid rezsimek bukásához, de a két ország azon az úton jár, amely egyedül alkalmas a megbuktatásukra.
Ha a magyarok rendszerváltást akarnának, s valóban elegük lenne az Orbán-rendszerből, akkor az emberek kimennének az utcára, senki nem tenne hangfogót a szájukra, és nem mennének haza, amíg el nem zavarják a hatalomból Orbánt és fasiszta bűnözőit. Az, hogy nem ezt teszik, azt jelenti, hogy még nincs elegük Orbánból, elvannak a rendszerében.
Ennek előfeltétele lenne az is, hogy egy nárcisztikus pszichopata ne irányítsa magára a figyelmet, ne undorító önmagát helyezze a középpontba, ahogy a szerbek és szlovákok is megvannak egy önző, önmutogató pojáca nélkül. Valójában ez az eddigi sikereik titka. Magyarországnak Magyar Péter miatt nincs esélye az Orbán-rezsim megbuktatására.
De a magyaroknak ez a jó. Magyarral tudják adminisztrálni magukat, megnyugtatni az egyébként sem túlságosan háborgó lelkiismeretüket, hogy nem csinálnak semmit. Majd Magyar elintézi, aki viszont megelégszik a divatfotózással, beteg lelke kielégítésével, s a valóságshow-val, amivel torz önmagára irányítja a figyelmet és szórakoztatja híveit.
Ezért várnak hamis messiásokat, ezért viszket a fülük a hamis messiás hazugságaira, hogy nem kell csinálni semmit, ő majd megold mindent. Még az egyenlőtlen feltételek mellett is leváltja Orbánt. Magyar Péter hazudik, ő pontosan tudja, hogy ez nem igaz, de megelégszik azzal, hogy megsemmisít magán kívül mindenki mást, egyedül teszi el az ellenzék pénzét.
Ha Magyar meg akarná buktatni Orbánt, ha valóban gyűlölné a rendszerét, nem csupán szerepet játszana, s ha valóban kétmillió elszánt fanatikus támogatója lenne, akkor nem kellene várnia arra, hogy Orbán a szokásos csaló választásokon majd legyőzi, mire ő majd másokra mutogat és azokból csinál bűnbakot, akik okkal és méltán undorodnak tőle.
A messiásvárók is hazudnak, amikor ezeket a hazugságokat elhiszik, méghozzá azért, hogy ne is kelljen csinálniuk semmit. A Magyarhoz pártolt ellenzékiek ezért lemondanak minden emberi és demokratikus normáról, a legostobább demagóg hazugságokat visszhangozzák, mint egy vallási szekta, és bekészítenek egy szörnyeteg diktátort Orbán bukása utánra.
Magyar fanatikus rajongói előszeretettel indokolják azzal, hogy Magyar személyében lemondtak a demokratikus rendszerváltásról, a demokratikus értékekről és az emberi normákról, hogy az ellenzéki pártok „nem csináltak semmit” 14 év alatt, nem váltották le a választásokon Orbánt, ami egyébként fizikai képtelenség, és ez rajtuk is múlott.
Minden ellenzéki mozgalomnak olyan pártjai vannak, amilyet megérdemelnek, ha olyanok lettek volna az ellenzékiek, akkor a kollaboráció helyett választhattak volna másik utat is, de a szavazóik éppen olyan kollaboránsok és megalkuvók voltak, magukra maradtak volna, ha szembeszállnak a rendszerrel vagy bojkottálják a rendszert.
Ennek az ellenzéki „tömegnek” a romlottságát kifejezi, hogy Magyar Péterhez züllöttek. A sok elvtelen megalkuvás, sunnyogás, hazudozás után magától értetődő, hogy egy fideszes szélhámos elmebetegben találják meg a messiásukat. Megérdemlik egymást. Azt nehezen tudjuk elképzelni, hogy ennél is van még lejjebb, mert ez már a legalja.
Magyarországon akkor lesz rendszerváltás, ha egyszer tényleg elegük lesz Orbánból, s fellázadnak ellene, de ahhoz el kell söpörniük az útból az illiberális populista szemétdomb bűzlő termékét, a Tisza Párt néven szélhámoskodó Magyar Pétert. Ehhez azonban morális megújulásra lenne szükség, aminek fő akadálya épp az álmessiás gyomorforgató személye.
