Sajnálatos tapasztalat, hogy sokan nem olvassák el az eredeti szöveget, hanem csak abból szereznek benyomást, amit mások mondanak róla. Ezért ez alkalommal közöljük Orbán V. beszédét, pontosabban annak a miniszterelnok.hu oldalán található összefoglalóját, mert nincs olyan elemzés, amely magánál az eredeti szövegnél sokatmondóbb s ijesztőbb lenne. Az alábbiakban látható a feljes beszéd, alatta olvasható Orbán beszédének összefoglalója.

https://www.youtube.com/watch?v=JotmlmuLqR0

“Ez a mi hazánk, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig
2018. március 15.
Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk föl soha – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az Országház előtt tartott díszünnepségen.

Kifejtette: ismét eljött a nap, amely minden magyar ember szívét fölemeli, az a nap, amikor magyar nyelven írták be a világtörténelem nagykönyvébe a szót: szabadság.

Alig több mint három hét múlva “ismét Magyarország sorsáról döntünk”, és ezen a választáson nem négy év lesz a tét – hangsúlyozta Orbán Viktor, kiemelve: “sok mindent vittünk végbe, sok nagy harcot és emlékezetes csatát vívtunk meg”, de “a legnagyobb csata még előttünk van”.

A kormányfő szerint el akarják venni az országunkat, nem egy tollvonással, mint száz éve Trianonban, most “azt akarják, hogy néhány évtized alatt önként adjuk át másoknak”, más földrészről érkező idegeneknek, akik nem beszélik a nyelvünket, nem tisztelik a kultúránkat, törvényeinket és életformánkat. Hozzátette: azt akarják, hogy mostantól egyre inkább ne mi és ne a mi leszármazottaink éljenek itt, hanem valaki mások. Megjegyezte: nagy nyugati népek és nemzetek “városról városra, kerületről kerületre veszítik el az országukat”.

Kifejtette: azok az országok, amelyek a határaiknál nem akasztják meg a bevándorlást, elvesznek, felemésztik őket. Mindezt külső erők és nemzetközi hatalmak akarják ránk kényszeríteni – “itthoni csatlósaik segítségével” -, és a küszöbön álló választást jó alkalomnak látják erre – hangsúlyozta.

A miniszterelnök beszédében azt kívánta, hogy Magyarország legyen szabad, független és magyar ország. “Benne van minden, amire szükségünk lehet” – hangsúlyozta, hozzátéve: Magyarország volt is, van is, a kérdés most az, hogy lesz-e.

“Nem csupán egy választást akarunk megnyerni, hanem a jövőnket” – jelentette ki, majd arról beszélt, hogy az egyik oldalon “mi, a nemzeti érzelmű milliók”, a másik oldalon a világpolgár elit áll: nemzeti és demokratikus erők az egyik, nemzetek feletti és antidemokratikus erők a másik oldalon.

A kormányfő szerint Európa és benne a magyarok világtörténelmi fordulóponthoz érkeztek, még sosem feszültek egymásnak ilyen nyíltan a nemzeti és a globalista erők.

Közölte: messze még az elvégzendő munka vége, és bár a nyolc év eredményei magukért beszélnek, emlékeztetni rájuk fontos, de nem elég. Meg kell védeni az eredményeket és harcba kell szállni, hogy legyen értelme folytatni, mert “ha nem lesz magyar az ország, mi végre a csinosodás?” – vetette fel.

Orbán Viktor kifejtette: Európa és Magyarország egy civilizációs küzdelem közepén áll, egy népvándorlással néz szembe, amely az élet eddigi rendjét, az emberek életmódját sodorja veszélybe.

“Nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal”: külföldi konszernek és belföldi oligarchák által kitartott média, hivatásos béraktivisták, bajkeverő tüntetésszervezők, a nemzetközi spekulánsok által fizetett NGO-k láncolata, amit Soros György neve foglal össze és ő testesít meg – fogalmazott.

“Mi a keresztény kultúrából nőttünk ki, különbséget teszünk az ember és a tettei között. Sohasem gyűlöltünk és nem is fogunk gyűlölni senkit, továbbra is hiszünk a szeretet és az összefogás erejében” – emelte ki a kormányfő.

Kijelentette ugyanakkor: harcolni fognak az ellen, amit Soros György birodalma Magyarországgal tesz és tenni akar. “Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk föl soha” – hangsúlyozta.

A miniszterelnök azt mondta: “végül minden választókerületben ők állnak majd szemben a mi jelöltjeinkkel”. Nekik az a feladatuk – fogalmazott -, hogy hatalomra kerülve végrehajtsák “a nagy tervet”, hogy a bevándorlók útjában álló Magyarországot megtörjék, és először bevándorlók ezreit, aztán tíz- és tízezreit telepítsék be néhány év alatt ide.

Európa már most invázió alatt áll. Ha hagyjuk, a következő egy-két évtizedben tíz- és tízmilliók indulnak meg Európába Afrikából és a Közel-Keletről – hívta fel a figyelmet, kijelentve azt is: Brüsszel nem védi meg Európát, a bevándorlást nem megállítani, hanem támogatni és szervezni akarja.

A miniszterelnök hangsúlyozta: aki felteszi a kezét, saját magát fegyverzi le, és sorsáról nem maga dönt, mert a legyőzöttek történelmét mások írják tovább. A nyugat-európai fiatalok még látni fogják, ahogy elvesztik a hazájukat – mondta.

Úgy vélte, az európai emberek nem fognak megbocsátani a vezetőknek, akik a megkérdezésük nélkül teljesen megváltoztatják Európát. A kontinensen csak a magyar kormány kérdezte meg az embereket, akarnak-e tömeges bevándorlást – emlékeztetett.

A három hét múlva esedékes országgyűlési választásról elmondta: ismerjük a jelölteket, “vannak, akikkel tíz, vannak, akikkel harminc éve hadakozunk”. “Maguk ismerték el, hogy képesek reggel, délben és este is hazudni” – tette hozzá.

A miniszterelnök úgy látja, arra kell készülni, hogy a “mi jelöltünkkel” végül mindenütt egy “Soros-jelölt” áll majd szemben, “még ha lesznek olyanok is, akik behúzott kézifékkel mennek”. Lesznek, akik álruhában próbálkoznak, legutóbb is elbújtak egy függetlennek álcázott jelölt mögé – jegyezte meg.

A kormányfő hangsúlyozta: mindenki tudja, hogy a bevándorlást ellenző magyarok vannak többen.

Az ellenfeleknek csak úgy van esélyük, ha sikerül “a táborunkat megosztani”, ha sikerül megbontani az egységet. Az a céljuk – folytatta -, hogy bármiről legyen szó, csak arról a veszélyről ne, ami Magyarországot fenyegeti.

Az ellenfelek is tudják, most évtizedekre eldőlhet az ország sorsa. Ezért semmitől sem riadnak vissza: nem érvelnek, hanem cenzúráznak, nem vívnak, hanem csípnek, rúgnak, harapnak, és a gyűlölet magvait szórják szét, amerre csak járnak – mondta. “Mi szelíd és derűs emberek vagyunk, de nem vagyunk sem vakok, sem balekok. A választás után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is, de most nem vesztegethetjük erre sem az erőnket, sem az időnket. A támadásokat rázzuk le magunkról, mint kutya a vizet (…), csak Magyarország megvédésére fordítsuk az erőnket” – szólított fel.A választási harc első törvényének nevezte, hogy egységben az erő, egy a tábor, egy a zászló, és mindenkire szükség van.

Szerinte olyan ellenféllel kell harcolni, amely nem nyíltsisakos, hanem rejtőzködő, nem egyenes, hanem fortélyos, nem becsületes, hanem alantas, nem nemzeti, hanem nemzetközi, nem a munkában hisz, hanem pénzzel spekulál, nincs saját hazája, mert úgy érzi, övé az egész világ, és mindig a szívet támadja, különösen ha az piros, fehér és zöld.

A történelem azonban hozzászoktatta a magyarokat ahhoz – folytatta -, hogy olyasmiért is küzdeni kell, ami szerencsésebb népeknél természetes: “mifelénk elég egyetlen megingás, elég egy ügyefogyott kormány, egy félrecsúszott választási eredmény, és már úszik is minden, amiért keményen és évekig megdolgoztunk”.

Kijelentette: gyáva népnek nincs hazája, s a magyarok összeszedték a bátorságukat, ha kellett, pedig sosem volt könnyű. Felidézte, hogy Andrássy Gyula miniszterelnököt halálra ítélte a bécsi császár, II. Rákóczi Ferenc száműzetésben halt meg, Kossuth Lajost elűzték a labancok, Tisza István miniszterelnököt lelőtték a kommunisták.

Sohasem ment könnyen, de a végén mégis mindig “mi győztünk” – hangsúlyozta. Végül csak hazaküldtük a szultánt a janicsárjaival, a Habsburg császárt a labancaival, a szovjeteket az elvtársaikkal, és most hazaküldjük “Gyuri bácsit” is a hálózatával egyetemben. “Arra kérünk, menj vissza Amerikába, és boldogítsd inkább az amerikaiakat” – mondta Orbán Viktor.

Kész rejtélynek nevezte, hogy ennyi vész után a magyarok még ezer év után is itt vannak. Talán azért van így – fűzte hozzá -, mert “mindig tudtuk, hogy létezésünknek van értelme saját magunkon kívül”. “Tudjuk, mi sem vagyunk hibátlan nép, és a mi történelmünkben is akadtak sötét órák és hideg napok, de biztosak vagyunk abban is, hogy többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle, a magyarok nélkül szegényebb lenne a világ, fájdalmasabb volna Közép-Európa történelme” – mondta.

“Nincs okunk félni most sem, csak annyit kell mondanunk: aki magyar, velünk tart, és győzni fogunk, újra és újra győzni fogunk, mert Magyarország a magyaroké”.Kiemelte: 2010-ben, amikor talpra állt az ország, amikor “fellázadtunk és harcolni kezdtünk a magyarokért” Brüsszelben és a többi “birodalmi központban”, még egyedül voltunk. De aztán megjöttek a lengyelek, a szlovákok és a csehek. Aztán az Egyesült Államok bevándorlásellenes elnököt választott, a britek is saját útjukra léptek, Izrael máig kitart, Ausztriában a hazafiak átvették a hatalmat, és az olaszok is nemet mondtak a bevándorlásra – sorolta.

Orbán Viktor szerint csak az a kérdés, a magyarok tanultak-e a mások hibájából, megértették-e, csak egyszer lehet elrontani. Ha egyszer elvétették, vége, újabb esély, pótvizsga nincs. Ha átszakad a gát, beözönlik az áradat, és a kulturális megszállás visszafordíthatatlanná válik – jelentette ki, hangsúlyozva: tétként a jövő van feltéve az asztalra.

A miniszterelnök ezután a fiatalokhoz szólt. Szerinte lehet, hogy a fiatalok most úgy érezhetik, övék az egész világ, “ide nekem az oroszlánt is”. Igazuk van, a nagyra törés hiánya maga a középszerűség, és az élet semmire sem jó, ha nem kezd vele valamit az ember – mondta.

Ám eljön a pillanat – folytatta -, és rá fognak ébredni, kell egy hely, egy nyelv, egy otthon, ahol az ember az övéi között, biztonságban, szeretetben leélheti az életét. Egy hely, ahová visszatérhet, ahol megérezheti, hogy az élet nem hiábavaló, és a végén sem hullik a semmibe. Hozzáadódik és beépül az ezeréves nagyszerű alkotásba, amit “egyszerűen csak hazának, magyar hazának nevezünk” – fogalmazott.

Magyar fiatalok, most a hazának van szüksége rátok, gyertek, harcoljatok velünk, hogy amikor majd nektek lesz szükségetek a hazára, még meglegyen! – hangoztatta.“Mindent megbeszéltünk. Felszerszámoztunk, felnyergeltünk és felkészültünk az előttünk álló háromhetes választási hadjáratra” – mondta, hozzátéve: már csak a Jóisten segítségét kell kérni, ezért együtt a tömeggel elszavalta a Himnuszt.

“Magyarok, magasba a zászlókat, menjetek és harcoljatok, éljen a magyar szabadság, éljen a haza, fel, győzelemre, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta szónoklatát Orbán Viktor.

A beszéd elején a kormányfő külön köszöntötte a Kossuth térre érkező Békemenet lengyel résztvevőit. Mint mondta, “összetartozásunk természetes, összekapaszkodásunk erőforrás”. “Ha Lengyelország erős, Magyarország se veszhet el, ha mi vagyunk erősek, segíthetünk a lengyeleknek” – fogalmazott, hozzátéve: tiszteletet Lengyelországnak, tiszteletet Magyarországnak!

A Kossuth téren – ahol több beléptetőkaput is felállítottak – rengeteg nemzeti színű zászló és településnevet tartalmazó tábla volt látható, többeknek az esernyője is egy kokárdát formázott. A pódiumon az volt olvasható: “Március 15. A haza minden előtt”.”







Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)